Az őszi vetésű, hosszabb érésidejű szántóföldi kultúrák között Magyarországon a legjelentősebb a közel 900 ezer hektáron termesztett őszi búza, valamint a 174 ezer hektáros vetésterületű őszi káposztarepce. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara posztregisztrációs kísérletei hosszú ideje látják el objektív információval a gazdálkodókat a fajtákkal kapcsolatosan - derül ki a szervezetek közös közleményéből.

A gazdálkodás első lépcsője a megfelelő fémzárolt vetőmag kiválasztása, a fajtakísérleteink ezen a területen nyújtanak fontos információkat az egyes fajták teljesítményéről. Ezek között évről-évre megjelennek az újonnan regisztrált fajták is. A nemesítők évtizedekre előretekintő munkája rendkívül fontos a hazai mezőgazdaság versenyképessége szempontjából, hiszen olyan kihívásokkal kell megbirkózni az általuk nemesített fajtáknak, mint a klímaváltozás és az időjárási szélsőségek fokozódása

- hangsúlyozta Takács Géza, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke.

Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mezőgazdaságért felelős alelnöke szerint a fajtakísérletek eredményei mindig fontos támpontot adtak a gazdáknak, ez az idei, extrém időjárású esztendőben hatványozottan igaz. A vizsgálatok ugyanis választ adtak arra, hogy mely fajták, hibridek tudnak jobban teljesíteni rendkívüli körülmények között.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke szerint minden évben érezhetően nagyobb figyelem kíséri az eredmények megjelenését. Az elmúlt években a jövedelmezőség csökkenése még fontosabbá teszi a fajtaválasztást. A kísérleti rendszer eredményeinek felhasználása a következő termesztési év jövedelmezőségének alapja lehet.

A 17. GOSZ-VSZT-NAK őszi búza fajtakísérletben szereplő, összesen 52 fajtát az ország 8, különböző termesztési adottságú helyszínén - Bólyban, Füzesabonyban, Hajdúböszörményben, Martonvásáron, Mosonmagyaróváron, Szarvason, Szegeden, valamint Szombathelyen - vetették el ősszel. A kísérletsorozat fajtáit idén korai és középérésű éréscsoportra bontva állították be, és minden fajta azonos vetőmagnormával került a földbe. A kísérlet kivitelezésébe bekapcsolódó fajtatulajdonosok a parcellák fajtáit kódolva kapták, így biztosított volt a pártatlan kezelés és eredményközlés. A mosonmagyaróvári fajtasort a Széchenyi István Egyetem által szervezett bemutató keretében tekinthették meg a látogatók. A kísérletek felügyeletét és a lebonyolítással kapcsolatos feladatokat a Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT) látta el.

A kísérlet kiértékelésekor a 8 hely terméseredményeit, a fajták egyéb agronómiai jellemzőit, illetve a szemtermés minőségvizsgálati adatait használták fel. A fajták beltartalmi paramétereit a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara gyorsvizsgálatra alkalmas berendezése segítségével vizsgálták. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a kísérletben szereplő fajtasorra ajánlati fajtalistaként tekint, hangsúlyozva, hogy a kísérletben részt vevőkön kívül számos kiváló fajta áll a termelők rendelkezésére.

A GOSZ-VSZT-NAK fajtakísérletei között 2019 óta folyamatosak az őszi káposztarepce kísérletek. A 2024-es kísérletben 8 fajtatulajdonos összesen 15 hibridet indított, melyből a középérésű csoportba 11, a korai éréscsoportba 4 hibrid került. A kísérletek helyszínei Bóly, Bödönhely, Püski, Sopronhorpács, Taktaharkány és Vámosszabadi voltak. A 2023/24-es őszi káposztarepce vetési időszakát követően a taktaharkányi kísérletet a súlyos csapadékhiány, a pocok-kártétel és a rendkívül kiegyenlítetlen, gyenge fejlődésű növényállomány miatt ki kellett zárni. Az áttelelés a többi kísérletben problémamentes volt. Az év első négy hónapjában az országos helyzettel megegyezően súlyos csapadékhiány sújtotta a területeket, mely erősen éreztette hatását a terméseredményekben. A betakarítások időben és zavartalanul zajlottak. Az eredmények értékelése során a fajták olajtartalmát a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara gyorsvizsgálatra alkalmas berendezése segítségével vizsgálták.