Az arabica kávé a kőolaj után a második legértékesebb kereskedelmi és fogyasztási árucikk a világon. A kőolajjal ellentétben azonban a jövőben nem fenyegeti a kereslet lanyhulásának veszélye, mivel Ázsiában a felnövekvő középosztályok gyorsan kialakítják a kávézás szokását. Kínában például csak az idei év első felében 30%-kal nőtt a kávéimport - írta meg a Reuters. Brazília adja a világ keresletének csaknem felét, a kávé nagy része a Cerrado Mineiro területéről származik, egy hatalmas szavannáról, ahol a kávét gépi úton, akár 1000 hektáros ültetvényeken szüretelik, ellentétben a kis parcellákkal, ahol a kisbirtokosok fáradságos kézi szedéssel szedik a kávét az olyan hegyvidéki országokban, mint Kolumbia.

A növényt azonban mindenütt példátlan és egyre nagyobb veszély fenyegeti, mivel az éghajlatváltozás szélsőséges időjárási jelenségeket okoz, és az esőzések egyre kiszámíthatatlanabbá válnak, ami a terméshozamokra is hatással van. Az éghajlati szimulációk szerint a kávé termesztésére alkalmas területek 2050-re 50%-kal csökkenhetnek, és az arabica a legveszélyeztetettebb, mivel 18 és 23 Celsius-fok közötti hőmérsékletet és 1000 és 2000 méter közötti magasságot igényel.

A Cerrado Mineiro, ahol a kávét 900-1250 méteres magasságban termesztik, az életképesség alsó határán van. Az egyik helyi termesztő, Marcelo Montanari, aki 20 évvel ezelőtt agronómusnak tanult, úgy véli, hogy a kávéültetvények klímabíró képességének növeléséhez a regeneratív mezőgazdaság a kulcs. Az elmúlt 10 évben azon dolgozott, hogy 250 hektáros gazdaságában regeneratív módszereket vezessen be, drasztikusan csökkentve a vegyszeres műtrágyák és növényvédő szerek használatát, biológiai alternatívákkal és integrált növényvédelemmel helyettesítve azokat.

A brazil erdőtörvény szerint az ország földtulajdonosainak kötelezően meg kell tartaniuk birtokuk 20%-án a természetes növényzetet, de Montanari gazdaságában ez az arány a 36%-ot is eléri. A kávésorok között őshonos fák sorakoznak, többek között mahagóni, amely kereskedelmi szempontból is értékes, így afféle kiegészítő jövedelemként is szolgálnak. A gazdálkodó szerint azonban ennél is fontosabb, hogy az általa ültetett fák kritikusan fontos ellenállóképességet biztosítanak a térségben tapasztalható aszályos körülményekkel szemben, mivel 30 napra elegendő vízkészlet van a tavacskákban, ami sokkal több, mint a hagyományos módszereket alkalmazó szomszédoknál.

Mindent, amit teszünk, holisztikusan szemlélünk. A kávéültetvényt egy teljes ökoszisztéma egyik részének tekintjük. Szeretem azt mondani, hogy a mi üzletünk itt nem a kávétermelés. Ez egy fotoszintetizáló gyár

- közölte Marcelo Montanari.

Az itáliai felmenőkkel rendelkező termelő gazdasága az egyike a Patrocínio város köré összpontosuló Cerrado Coffee Farmers Cooperative (Expocaccer) 68 olyan farmjának, amelyet a talaj egészségének és megőrzésének garantálására törekvő Regenagri nevű globális szervezet regeneratívnak minősített, és amelyet a Control Union UK tanúsított. Tavaly az Illycaffe olasz kávémárka teljes felügyeleti lánc tanúsítást kapott a Regenagritól brazil kávéjára, és világszerte piacra dobta a Cerrado Mineiro Regeneratív Mezőgazdaság kávé termékét.

Marcelo Montanari azonban a Nespressóval dolgozik együtt a legrégebben és a legszorosabban, először a vállalat tripla A fenntartható beszerzési programján keresztül, 2020 óta pedig a vállalása keretében, hogy túllép a tripla A-n, és 2030-ig a 150 ezer farm 95%-át regeneratív gyakorlatra állítja át. A Nespresso anyavállalata, a Nestle szintén azon dolgozik, hogy teljes kávéellátási láncát átállítsa a regeneratív mezőgazdaságra, de hosszabb idő alatt. A Nestle ezt a Rainforest Alliance-szal együttműködve teszi, amely általánosan elfogadott definíció hiányában a regeneratív mezőgazdaságot olyan gyakorlatok sorozataként határozza meg, amelyek elősegítik a talaj egészségét, megőrzik a biológiai sokféleséget, helyreállítják az ökoszisztémákat és javítják a megélhetést. A nemzetközi nem kormányzati szervezet a beszállítók minősítéséhez létrehozta a regeneratív mezőgazdaságra vonatkozó értékelőlapot a kávéhoz, amely három különböző szinten - bronz, ezüst és arany - halad végig.

Tavaly még a bronz szintű tevékenységek, például a célzottabb műtrágyahasználat és a takarónövények alkalmazása is a kávé hektáronkénti termelékenységének 5-25%-os növekedését és az üvegházhatású gázok 15-30%-kal alacsonyabb kibocsátását eredményezte azokban az országokban, ahonnan a Nestle beszerzi a kávét - jelentette a Rainforest Alliance.

A kávétermesztésben is szemlélet- és generációváltásra lesz szükség

Julie Dubost de Ferron, a Nespresso vállalati kommunikációjának globális vezetője szerint a programban résztvevő gazdák támogatása kritikus fontosságú, ha a regeneratív mezőgazdaságot széles körben kívánják elterjeszteni. Brazíliában a Nespresso 24 agronómusnak ad munkát, akik a gazdáknak képzést nyújtanak, valamint őshonos fákat az agrárerdészethez és új kávéfajtákat, amelyeket úgy nemesítettek, hogy ellenállóbbak legyenek a betegségekkel és a szárazsággal szemben. De ennél több kell ahhoz, hogy az idősödő és konzervatív gondolkodású gazdákat meggyőzzék arról, hogy hagyjanak fel az ősi módszerekkel.

Kolumbiában a gazdák úgy nőnek fel, hogy úgy gondolják, hogy „tiszta gazdaságot” kell vezetni, minden mást ki kell venni a talajból, mert az a kávéterméssel versenyez a tápanyagokért. Rengeteg képzésre van szükség ahhoz, hogy elmagyarázzuk, hogy egyes növények segítik a kávét, nem versenyeznek vele. Az agronómusok tehát fontosak, de a legjobban az működik, ha egy másik gazda megosztja a tapasztalatait

- közölte Julie Dubost de Ferron.

A legnagyobb változás a gondolkodásmódban az volt, hogy el kellett engedni azt az elképzelést, hogy a gazdáknak maximalizálniuk kell a kávéültetvényeiket - mondja Cecilia Seravalli Soares, a Nestle Brazília fenntarthatósági marketingért felelős vezetője. Szerinte a termelékenység növelése volt a célja a tripla A programnak, a regeneratív mezőgazdaság azonban kevesebb, nagyobb hozamú kávénövényt ültet, hogy helyet adjon a nagyobb növényi sokféleségnek a gazdaságban. Az átállás azonban nem zökkenőmentes: az első években mind a termelékenység, mint a jövedelmezőség alacsonyabb lesz, mint amit a korábbi, hagyományos módszerű termesztés alatt a gazdák megszoktak. Ez viszont nem olyasmi, amit a világszerte az ágazatban dolgozó 120 millió ember megengedhet magának, akiknek a megélhetése a kávéipartól függ, és akiknek 70%-a öt hektárnál kisebb földet művelő kistermelő.

Indonéziában a Nestle nemrégiben indított el egy időjárásbiztosítási programot a Blue Marble nevű, klímabiztosítással foglalkozó céggel partnerségben, amely 800 kistermelő kávétermesztőnek nyújt biztosítást a kiszámíthatatlan időjárási viszonyokra, például az esőzésekre és aszályokra, műholdas éghajlati adatok felhasználásával.

Elképzelhetetlen összegek kellenének a teljes átálláshoz

A Regenagri nemrégiben kiadott hatásjelentése szerint a tanúsított brazíliai farmokon termesztett kávé 1,99 tonna CO2-egyenértékkel csökkent a kávé tonnájára vetítve, figyelembe véve az üvegházhatású gázok alacsonyabb kibocsátását, elsősorban a csökkentett vegyszerhasználatból és a nagyobb biomassza-megkötésből adódóan, a hagyományos módon termelt kávéhoz képest. Az átlagos vízcsökkenés a kávé tonnájára vetítve 43 368 liter volt. Májusban új betétszabványt vezettek be, amelyet olyan vállalatok, mint az Illycaffe és a Nestle használhatnak majd arra, hogy a fenntarthatósági jelentésekben számszerűsíthetően állítsák, hogy csökkentik az ellátási láncukban az éghajlatra gyakorolt hatásokat. Ez a szabvány lehet az alapja a betáplálási kreditpiacnak is, amelyet az üvegházhatású gázokról szóló jegyzőkönyv fontolgat.

A fő probléma azonban az, hogy mind a betét-, mind az ellentételezési piacról származó finanszírozás csak néhány év múlva érkezhet. Ahogy Santiago Gowland, a Rainforest Alliance vezérigazgatója rámutat, a gazdáknak előzetes finanszírozásra, például alacsony kamatozású hitelekre van szükségük. A Rainforest Alliance többek között innovatív partnerségeken keresztül próbálja áthidalni ezt a szakadékot, mint például a közelmúltban a Mirova nevű hatásbefektetővel, amely 350 millió eurót kíván összegyűjteni, hogy pénzügyi megoldásokat kínáljon a regeneratív mezőgazdasági programjaiba bevont gazdáknak Afrikában, Latin-Amerikában és Ázsiában. Ez még mindig csak töredéke az ENSZ becslésének, amely szerint 2030-ig évente 542 milliárd dollárt kell befektetni a természetalapú megoldásokba, ami a jelenlegi finanszírozás megháromszorozását jelentené.