Az alma a rózsafélék családjába tartozik, a fán rövid kocsányon csüng, a termés alján jellegzetes csészelevél-maradványok találhatóak, a vaskos, roppanós gyümölcshús közepében öt hártyás részben találjuk a magjait, héját természetes eredetű viaszos réteg borítja. A világ legnagyobb almatermelője Kína, aki toronymagasan vezeti a toplistát, azonban az európai országok termelése is jelentős. Magyarországon az időjárás függvényében hozzávetőlegesen háromszázezer tonna alma terem, a legjelentősebb hazai almatermő vidékeink Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében találhatók.

Vegyes a kép: meglepő, ami a francia almával történt idén

A tavalyihoz képest 2%-kal kisebb 2024-es almatermésre számítanak Franciaországban az augusztusi, legfrissebb prognózis becslései szerint.

Habár roskadoznak a boltok polcai a világhírű Gála almától, a Pink Ladytől vagy a Jonatántól, a magyar almafajtákról sem szabad megfeledkeznünk, hiszen bőséges hazai kínálatból válogathatunk. A legtipikusabb magyar almák közé tartozik a noszvaji felfedezésű Egri piros (kemény húsú, savanykás, hófehér húsú), a nyári csíkos borízű (édes, zamatos, sárgahúsú, csíkos héjú), a már nyáron beérő felvidéki szentiványi alma (zöldes, kistermetű, savanykás), a naményi piros (egy szabolcsi, Jonatán-típusú alma) vagy a húsvéti rozmaring (nagytestű, viaszos tapintású, az októberi hidegre aromatikusabbá válik).

Ha nem vagyunk nagy almaínyencek, akkor is érdemes őket végigkóstolni, hiszen a különféle nyári és őszi almák a legzamatosabb szezonális, egyben tartós alapanyagaink közé tartoznak - könnyen lehet, hogy általuk találjuk meg az új kedvencünket, amelyek hosszú éveken át házi kompótjaink, süteményeink elengedhetetlen alapanyagaiként köszönnek majd vissza a tányérunkon. Az almaborról és az almapálinkáról sem szabad megfeledkeznünk: az almabor aromatikus és mézédes, az almapálinka pedig, habár aromáit tekintve jellegtelenebb, mint a szilva, szintén kiváló magyar termékünk.

Új tervvel állt elő Magyarország: ez nagy változásokat hozhat itthon

A megújuló energiaforrások arányát a hatályos 21 helyett 30 százalékra emeli a felülvizsgált energia- és klímaterv.

Erre figyeljünk, ha almafát ültetünk

Ha almafával szeretnél kísérletezni, van egy jó hírünk: a hazai éghajlat teljesen alkalmas az almafélék termesztésére, a fákat egyedül a hosszan tartó aszály és a legnagyobb téli fagyok károsíthatják meg (mindez az alma fajtájától függ, hiszen minden típus eltérő adottságokkal bír). Ha almafát szeretnénk ültetni a kertünkben (tipikusan ősszel vagy tavasszal), válasszunk neki napos helyet és ültessük lehetőleg jó vízáteresztő képességű talajba - nyáron a legnagyobb melegben érdemes rendszeresen meg is öntözni.

Az almafa szépen terem a legtöbb magyar kertben, azonban jó, ha tudjuk, hogy nagy figyelmet kell fordítanunk a fák védelmére: az almafa metszése mellett fontos a tavaszi lemosó permetezés, illetve a gyümölcsöket és a leveleket károsító rovarok elleni védelem is. Az almafa legtipikusabb kártevői közé tartoznak a levéltetvek (számos más rovar, például bogarak, lepkék hernyói stb. mellett), amelyek komoly károkat tudnak okozni az egész növénynek, azonban a növénybetegségekről sem szabad megfeledkeznünk, amelyek szintén veszélybe sodorhatják a gyümölcs vagy az egész növény életét