A termésmennyiség az utóbbi években jelentős ingadozásokat mutat, ami elsősorban az időjárási káreseményekkel (döntő részben a tavaszi fagyokkal) van összefüggésben. A 2022. évben az elmúlt három évtized egyik leggyengébb termését éltük meg: mindössze 280 ezer tonna volt a szüretelt mennyiség. A legnagyobb termesztőkörzetünk Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye: 15 136 hektár almaültetvény található itt, ami a jelenlegi termőfelületünk ¾-e. Kiegészülve Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék 1 705 hektárnyi termőfelületével, az észak-keleti országrész adja a hazai almatermő felület bő 80%-át - írja a FruitVeB. 

Eddig bírták a magyar termelők: sokaknak ez lehet az utolsó szezonja

A statisztikák alapján hazánkban egyre többen hagyják abba a kertészeti termelést (is), melyek okai széles körben ismertek.

Az ágazat állapotát és jövőbeli tendenciáit nézve valószínűsíthető, hogy a termőterület évi kb. ezer hektáros csökkenése a következő pár évben is folytatódhat vagy akár fel is gyorsulhat, ami egyúttal a terméspotenciált is csökkenti. Megjegyzendő az is, hogy jelenleg már mintegy 6 000 hektár almaültetvény áll ökológiai (bio) művelés alatt, átállás alatti vagy átállt státuszban. Valószínűsíthető, hogy az almatermő terület ezen 30%-a (!) relatíve alacsony terméspotenciállal rendelkezik, tekintettel arra, hogy gyakorlati tapasztalataink szerint javarészt az idősebb vagy gyengébb kondíciójú ültetvények kerültek át az ÖKO programba.

A 2023. évben egy közepes évet zártunk 472 500 tonna almaterméssel, melyből mintegy 370 ezer tonna volt az ipari alma (ennek 85-90%-a a sűrítmény célú léalma), illetve 100 ezer tonna körüli nagyságrendet képviselt az étkezési alma mennyisége. Mintegy 23 ezer tonna étkezési almát exportáltunk 2023-ban (megjegyezve, hogy ezt meghaladta az import mennyisége: 30 ezer tonna), míg az ipari alma esetében minimális volt az export és import (5, illetve 3 ezer tonna). A 2023. évben jelentősebb tavaszi fagyok Dunántúlon és az ország középső térségében (Zala és Bács-Kiskun vármegyék mint jelentősebb termesztőkörzeteink) éreztették hatásukat a termés mennyiségében, azonban a termőfelület túlnyomó részét adó északkeleti országrész almaültetvényeit nagyobbrészt megkímélték a súlyosabb tavaszi fagyok.

Váratlan hírek érkeztek az almatermésről: nem mindenhol felhőtlen az öröm

Több almatermesztő országban komoly gondokat okozott az időjárás, és ez a termésben is látszani fog.

A megporzásra és terméskötődésre kedvezőtlen hűvös, borús, fényszegény, szeles és csapadékos áprilisi időjárás részben már nem vagy nem olyan érzékenyen érintette az almaültetvények relatíve késői virágzását, így az almában jelentősebb terméskötődési, illetve terméshullási problémákat sem tapasztaltunk (nem úgy, mint a meggy, cseresznye vagy szilva esetében, ahol drasztikus kötődési problémák voltak tapasztalhatók). Az időjárás májustól közel optimálisan alakult: bőséges volt a csapadékellátottság és összességében kevés, illetve rövid a kánikulai időszakkal járó hő- és sugárzási stressz. Nyáron átlagos mértékűek voltak a vihar- és jégkárok, ami alapvetően nem mennyiségi, hanem minőségi károkat okoz, vagyis csökkentette az étkezési alma és növelte az ipari alma árualapot. A csapadékos tavasz okán tapasztaltuk azt a jelenséget is, hogy az átlagosnál nagyobb volt a varasodás fertőzés, ami szintén az ipari alma felé terelt egyébként frisspiaci almának induló mennyiségeket. 

A szüreti időszak (augusztus közepétől október végéig) szokatlanul meleg és száraz volt (28-30 fokos hőmérséklet) és ennek több kedvezőtlen hatása is volt, ami magyarázza, hogy a szezon előtt prognosztizált 500-550 ezer tonnától mintegy 10%-kal elmaradt a termés. Az egyik, hogy az őszi szárazság miatt az érés utolsó fázisában a gyümölcsméretek növekedése elmaradt az elvárttól, mindez a nem öltözött ültetvényekre jellemző (ami az ültetvények ¾-e és döntően ipari). Nagy volt a szüret előtti gyümölcshullás, ami valószínűleg a tavaszi hideghatásnak és a nyári-ősz aszálynak tudható be. A szokatlanul meleg miatt a lehullott alma megrohadt és léalmának sem lehetett felszedni, ami így kárba ment. Az őszi nagyon kedvező időjárás folyománya volt az is, hogy folyamatosan, nagyon jó ütemben haladhatott a betakarítás és a szüreti időszak közepére (szeptember vége), már 60-70%-os volt a betakarítottság.

Súlyos gondok: ezek a gazdák már búcsúzhatnak az idei terméstől

Óvatos becslések szerint a tavalyi terméshez képest csaknem egyharmadával kevesebb alma terem idén Lengyelországban.

A felgyorsított szüret miatt az ipari alma jellemzően 1-2 héttel korábban került betakarításra az optimálistól, ezért magas volt a savtartalom és alacsony a brix, ami rosszabb kihozatalt jelentett a léüzemeknek, illetve az idő előtti szüret egyben mennyiségi kiesést is jelentett. Október végére az almaszüret lezárult, a szokásosnál hamarabb véget ért a feldolgozóipari szezon is. A fajták között kirívóan gyengén vagy jól teljesítő fajta nem volt, nagyobbrészt a fajták összehasonlításában is kiegyensúlyozott termés volt tapasztalható.

A gyümölcsméretek - a közel optimális időjárás okán - szintén nagyon kedvezően alakultak: az öntözetlen ültetvényekben is sok esetben már nyár közepén olyan vagy nagyobb a gyümölcsök mérete, mint 2022-ben a betakarításkor (jóllehet a 2022-es évszázados méretű aszály okán maradt apró az öntözetlen ültetvények gyümölcse). A léalma felvásárlása 38-42 Ft/kg-os áron kezdődött, szeptember 25-én lépett fentebb 44-46 Ft/kg-ra, A szezon utolsó 2-3 hetében az alapanyaghiány miatt folyamatosan kúsztak fel az árak 50-60 Ft/kg körül alakult üzemtől függően, de ez már a mennyiség utolsó 10%-át érintette. Az étkezési első osztályú alma ára kerti ára fajtától, minőségtől, tételnagyságtól, stb. függően 120-150 Ft/kg között mozgott.