Október 19-én Szicília délkeleti részén, Catania, Noto, Szirakúza városaiban, valamint ezek környékén heves villámlásokkal szakadt le az ég. Az előző nap során kisebb esőzéssel felkészülő vihar áradásokat, légi közlekedési torlódást is okozott Cataniában, a térség legnagyobb városában - írta meg a Telex. Az olasz viszonylatban szegény, de kifejezetten erős mezőgazdasággal rendelkező sziget legtehetősebb, ismert élelmiszeripari termékekkel fémjelezhető délkeleti területe mégis fellélegzett, hiszen már nagyon rég vártak egy kiadós esőre.

A Campisi nevű szirakúzai székhelyű, elsősorban citromtermesztésből élő vállalkozás szerint utoljára két éve volt részük rendes esőben, pedig arra nagyon nagy szükségük lenne. De - a vállalkozás szerint - az előrejelzések alapján most végre napokig fog esni. Sebastiano Campisi, a cég vezetője elmondta, hogy korábban szeptembertől novemberig azért elég sok eső volt jellemző a szigeti keleti partvidékén, így a klímaváltozástól szenvedő szirakúzai citromtermelők most nagyon örülnek az égi áldásnak.

Európa legnagyobb citromos vidéke ez

Bár a világ legnagyobb citromtermelői ugyan nem európai államok, hanem India, Mexikó, Kína, Chile, de azért Európában is viszonylag sok citrom terem. Spanyolországban, Portugáliában, Törökországban és Görögországban nagyobb a termés, mint az olszoknál, de aki ért hozzá, azt mondja, hogy a dél-olasz citromok (Amalfi, Puglia, Szirakúza) a legjobbak. Ezen növények növekedéséhez tényleg létszükséglet az eső: ha ugyanis nincs belőle elég, a citrom ugyan megterem, de kisebb, satnyább lesz, kevésbé lesz aromás és lédús.

A fajta neve femminello, amelynek a jelentése leányka vagy nőies, a gyümölcs neve ugyanis a termékenységre utal. A magyarok, és a legtöbb európai számára a citrom sárga, vagyis ennek az irányába van bizalom. Ezért a citromot olykor természetes módon festik is, pedig valójában a femminello fajta három termőidőszaka közül csak egyszer sárga a gyümölcs, és a zöldes termékek sem lennének rosszabb ízűek – hallottuk a helyszínen. A három típus:

• a primofiore (első virágzás) október 1-től szüretelhető,
• a bianchetto (fehér, meszes) április 15-től
• és a verdello (zöld) július 1-től.

Szigorú előírások

A szirakúzai citromtermesztés szigorú előírásai tiltják a növényvédő vagy a gombaölő szerek használatát, így a gyümölcs minden része ehető lesz. Ugyanakkor a kártevők ellen azért a Campisi-nél is védekezni kell, így a cégi háromszáz hektáros területén egy szakértő agrármérnök segítségével manuálisan, vagyis fáról fára helyezik el a kártevőket elpusztító jó rovarokat, illetve hasznos atkákat, például a katicabogarakat, amelyek megeszik a levéltetveket, vagy azokat az atkaevő atkákat, amelyek felzabálják a kártékony társaikat. A Campisi vállalat vezetője szerint nagyon jók az eredményeik a biovédekezésben, mint mesélte, a strandjairól híres Rimini közelében működik az a kanadai eredetű, Bioplanet nevű cég, amely Olaszországszerte milliárdszámra szállítja azokat a rovarokat, amelyeket az ilyen természetes eljárásokra sokat adó termelők a növényvédő szerek helyett használnak.

Ma már nem luxus a citrom, vagy mégis?

A citromnövény eredetileg Burmából származik, valaha a citrusfélék mint gyarmati áruk az uralkodóknak kijáró luxuscikkek voltak. Ma már a citrom, a narancs és a hasonlók mindannyiunk hétköznapi termékei, de Sebastiano Campisi azért utalt arra, hogy sokan kénytelenek lemondani róla: a cégvezető sokallja, hogy a szupermarketekben két euró a szirakúzai citrom kilója, miközben ő csak egy eurót kap a nagykereskedő vevőitől. A citromban nehezebb a minőséget árazni, mint például a borban, vagyis a top minőségű citrom nagyjából csak egy 10%-os felárat kap a többiekhez képest - mondta.

Szirakúzában amúgy a tizenhetedik század elejétől a jezsuiták honosították meg a citromot, amelyből a Campisi évi mintegy 5 ezer tonnát állít elő. A legendák szerint a dél-szicíliai termék már évszázadokkal korábban kelendő volt a távoli Angliában vagy akár Skandináviában is, de ez az export a Campisi cég sztenderdjeinek ma már aligha felelne meg, mert, mint a cégvezető mondta, ma főleg kamionnal szállítják a citromot a vevőkhöz, de ha valahová két nap alatt nem jut el az áru, azt már a Campisi nem szereti, mert úgy nem tartja elég frissnek a termékét.

Földrajzi oltalmat kapottt

A termék védettségében egyébként az áttörést 2011. február 3-a hozta el, azóta áll földrajzi oltalom alatt a Limone di Siracusa. A védett terméknél minden szabályozott, az ültetési séma nagyon kötött, legfeljebb 400-500 fát enged meg hektáronként, ha pedig egy földrengés vagy egy erdőtűz kárt okoz, a frissen ültetett fának kell legalább 4-5 év, hogy érdemi termést hozzon.

Minden termesztési műveletet úgy kell végezni, hogy a levegőztetés és a napfény természetes maradjon, viszont, bár a jégeső ellen hasznos lenne, nincsenek citromos üvegházak, vagy ha mégis, az már egy másik termék. A betakarítás is úgy történik, hogy minden gyümölcsöt kézzel szednek le közvetlenül a növényről, és speciális metszővágókkal vágják le a gyümölcs szárát. Ezt ma a Campisiben 110 ember végzi, a fele helyi, a többi marokkói, szudáni és egyre inkább fülöp-szigeteki, mert bár a munkanélküliség Szicíliában érdemi, 15%-os, nem ezen a környéken, Cataniában és környékén ugyanis sokkal alacsonyabb.

Az olívatermelőknek is nagyon hiányzott a csapadék

A vízhiány azonban nemcsak a citrustermelőknek okoz gondot errefelé. Paolo Gallo, helyi vállalkozó és családja például generációk óta olívát termel Canicattini Bagni településen, és egy amolyan olívamúzeumot is berendezett a több száz éves családi erődben. Mint elmondták, ennél a terméknél is érdemes kongatni a klímavészharangot. Az olajbogyó globális termelése két év alatt 3,3 millió tonnáról 2,3 millióra csökkent le a visszatérő dél-európai aszályok miatt, a virágzás idején rendre nagyon hiányzik a csapadék, a bogyók jelentős része a hőhullám során elszárad a fákon.

Megoldás a vízgondokra?

A október 19-én kezdődött, hatalmas esőzések és áradások sem feledtethetik el azonban, hogy a térségben súlyos kérdés a vízutánpótlás. A környékbeli termelők nagyon keresik a megoldást. A tenger közel van, lehet sótalanítókat építeni, de ezekből egyelőre kevés van, és azok is nagyon drága és nem túl környezetbarát projektek.