Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az amerikai előrejelzők csütörtökön közzétett jelentése szerint 57 százalékos valószínűséggel alakulhat ki La Niña jelenség az év hátralévő részében, és ez várhatóan 2025 első negyedévéig fennmaradhat. A La Niña egy olyan éghajlati jelenség, amelyet a Csendes-óceán egyenlítői térségében az átlagosnál alacsonyabb vízhőmérséklet jellemez. A jelenség kialakulása jelentős hatással lehet a globális időjárási mintázatokra, beleértve az árvizek és aszályok gyakoriságát, valamint a karibi hurrikánok aktivitását. Ez utóbbi különösen aktuális, hiszen a közelmúltban a Milton hurrikán jelentős károkat okozott Floridában. Az állam Mezőgazdasági és Fogyasztóvédelmi Minisztériuma által közzétett előzetes becslések szerint a kár mértéke 1,5-2,5 milliárd dollár között mozoghat.
A La Niña általában szárazabb időjárással és az aszályos körülmények súlyosbodásával jár, ami globális szinten is befolyásolhatja a mezőgazdasági termelést. Dale Mohler, az AccuWeather vezető árupiaci előrejelzője a jelenség potenciális következményeire figyelmeztetett:
Ez a La Nina negatív hatással lehet a terményekre, ami a világ néhány szegényebb országának, például Szomáliának, Etiópiának és Szudánnak az élelmezésbiztonságára is kihat.
Ugyanakkor Mohler hozzátette:
Mivel ez a La Nina lassan indult be, és várhatóan gyenge lesz, és február végére vagy márciusra csökken, a termésre gyakorolt hatása kisebb lehet, mint amit általában a La Nina idején tapasztalunk.
A japán időjárási hivatal a hét elején szintén jelezte a La Niña kialakulásának jeleit, bár ők 60 százalékos esélyt látnak arra, hogy az időjárási viszonyok visszatérnek a normális szintre a tél közeledtével. Az El Niño, a La Niña és a féléves fázis közötti ciklus általában két-hét évig tart, így a szakértők folyamatosan figyelemmel kísérik ezeket a jelenségeket és azok potenciális hatásait a globális éghajlatra és gazdaságra.