Nagyon sok, évente legalább 500-600 ezer tonna olyan külföldi szójadara érkezik az országba, amely genetikailag módosított (GMO) növényekből készül. Miközben már az Alkotmány is deklarálja a magyar mezőgazdaság GMO-mentes státusát, a behozott GMO-szója az állati termékeken keresztül bekerül az élelmiszerekbe. Egyes elképzelések szerint ugyanakkor a hazai GMO-mentes szójatermelés rövid időn belül megháromszorozódhat, így az import jelentős részét ki lehetne váltani. Kérdés, hogy a takarmányipar és az állattenyésztés meg tudná-e fizetni a jóval drágább GMO-mentes szójákat.

Legfeljebb a hazai köztermesztésben valósítható meg a genetikailag módosított szervezetektől mentes mezőgazdaságról szóló, Alkotmányban is rögzített cél, mert agrárgazdasági alapanyagként nagy mennyiségű GMO-s termék érkezik a magyar piacra. Ilyen az állattenyésztésben felhasznált szójadara is, amely a takarmányozáson keresztül bejut a haszonállatok szervezetébe, így az azokból készült élelmiszeripari termékekbe is.

A világpiacon már szinte minden GMO-s

A gondot ma az okozza, hogy a világpiacról - elsősorban Argentínából, Brazíliából és az USA-ból - beszerezhető szójadara 80 százaléka GMO-s, miközben az EU, azon belül pedig Magyarország mindenképpen szójaimportra szorul. Az unió éves szinten mintegy 30 millió tonna szójadarát importál, amelyből 6-12 millió tonna lehet GMO-mentes, a többi GMO-s. A GMO-s- szója elterjedtségét növeli, hogy jóval olcsóbb a GMO-mentes tételekhez képest.

A magyar szójadara-behozatal a hivatalos statisztikák szerint évi 660 ezer tonnát tesz ki, bár - vélik szakértők - ez ma inkább az 500 ezer tonnához közelíthet, mivel az állatállomány csökken. Emellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közelmúltbeli leleplezései is igazolták, hogy egyes áfacsalók papíron a szójatételeket is utaztatgatják a határokon.

Nálunk nem rosszak a feltételek, de elsorvadtak a programok

Nálunk megvannak a lehetőségek ahhoz, hogy a zömmel GMO-s import jelentős részét GMO-mentes hazai szójával váltsuk ki, mert Magyarország a "gazdaságos európai szójatermelési övezet" északi határán helyezkedik el. A korábbi fehérjeprogramok kifulladásával azonban a hazai szójaterület mára 70 ezer hektárról 35-40 ezer hektárra csökkent, miközben az itthon megtermelt, teljes egészében GMO-mentes szójamennyiség is többnyire más uniós tagországokban - leginkább Ausztriában, Németországban, Svédországban és Franciaországban - kerül a piacra.

Ennek oka, hogy a GMO-mentes szóját ma tonnánként 40-100 eurós felárral lehet értékesíteni, és ezt a hazai állattenyésztők - főként a baromfi- és a sertéstartók - a takarmányokban nem tudják megfizetni. (Az állatok fehérjeforrásul szolgáló szója kihagyására vagy általános helyettesítésére nincs lehetőség, mert ez drasztikus hatékonyság-csökkenést és komoly veszteségeket okozna az állattenyésztésben. Mai árakon pedig nyolcmilliárd forint többletköltséget jelente, ha az állattartók a GMO-s szójákat mindenhol GMO-mentesekkel váltanák fel).

A mai elképzelések szerint hosszabb távon lenne esély arra, hogy a szójaterület a jelenlegi két-háromszorosára, vagyis akár százezer hektárra, a GMO-mentes össztermés pedig 300 ezer tonnára nőjön - hangzott el egy szakmai konferencián. Az elmúlt években a hazai szóját 110-120 ezer forintos tonnánkénti áron lehetett eladni, így 2,5 tonnás termésátlag mellett hektáronként mintegy 300 ezer forint árbevételt hozott, és ez a relatíve alacsony költségszint mellett tisztességes termelői jövedelmet garantálhatott.

Sok gazdálkodó macerásnak tartja

A gazdálkodók többsége a szójatermelést ma mégis "macerásnak" tartja - fogalmazott Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Szerinte "senki sem ellensége önmagának, hogy kétszer annyi feladatot vállaljon, aztán vagy bukjon, vagy nem". Ennek tudható be, hogy a hazai szójaterület csak 40 ezer hektárt tesz ki, míg például a takarmánykukoricáé több mint egymilliót. Az elnök szerint a szójatermelés megfelelő programokkal perspektivikus lehet, de ma sok helyen "az agrár-környezetgazdálkodási (akg) program többlettámogatásai jelentik a kényszerítő erőt" ahhoz, hogy a gazdák szóját vessenek.

A Vidékfejlesztési Minisztérium termeléshez kötött, célzott támogatásokkal kívánja ösztönözni a hazai szójatermelést a 2014-2020. közötti új uniós költségvetési ciklusban - jelentette be Feldman Zsolt, a tárca helyettes államtitkára. Erre lehetőséget nyújt, hogy az új Közös Agrárpolitikán (KAP) belüli, 1,27 milliárd eurós éves magyar közvetlen kifizetési keret 2 százalékát kifejezetten fehérjeprogramokra lehet fordítani.

Meg kell győzni a fogyasztókat is

Ez azonban önmagában még kevés lehet, mert azt is el kellene érni, hogy a takarmányipar és az állattenyésztés a drágább hazai GMO-mentes szóját meg tudja venni, vagyis a termelők a szóját ne külföldön adják el. Ennek egyik eszköze lehet egy minőségbiztosításon alapuló védjegyes rendszer, amellyel a helyettes államtitkár szerint meg lehetne győzni a fogyasztókat, hogy a GMO-mentes magyar szóját tartalmazó termékeket válasszák.

A Duna térség GMO-mentes szójatermelésének növelése érdekében nemrég nemzetközi Duna-Szója Szövetség alakult, amelynek egyezményét Magyarország is aláírta. Ennek nyomán jött létre a GMO-mentes hazai szójatermelés bővítéséért lobbizó Magyar Szója Nonprofit Kft., amely most a szakmaközi szervezetté válást tűzte céljául.