Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Németországot képzeletben kettészelve tőle nyugatra átlagosan alakult az időjárás október 1. és november 20. között, míg ettől keletre 2-4 fokkal a sokévi átlag fölött volt a napi átlaghőmérséklet az Európai Bizottság MARS rendszere szerint, és ezen a héten is folytatódott az átlagosnál 1-4 fokkal melegebb időjárás.
Nagyobb hatással volt az őszi mezőgazdasági munkákra a csapadékösszeg alakulása, ami a sokévi átlag tükrében kiugróan magas volt Francia- és Olaszországban. Az esőzések miatt az Egyesült Királyságban, Íroszágban, a Benelux-államokban és Franciaországban a szokásosnál kisebb területen tudták elvégezni az őszi kalászosok vetését. A korán vetett állományok állapota kitűnő, a megcsúszott vetéseké elmaradást mutat. Olaszország északi részén akadályozta az esőzés a búzavetést, míg a déli területeken profitáltak az átlagosnál csapadékosabb viszonyokból, ami különösen a durumbúzának kedvezett.
Ezzel szemben Magyarországon, Romániában és Bulgáriában az átlagosnál szárazabb időjárás akadályozta a búzavetést. Hazánkban azóta kedvezőre fordultak a csapadékviszonyok, és helyrejött az állomány, a másik két tagállamban viszont sokkal tovább tartottak a száraz kondíciók, a bolgároknál még most is aszály van. Spanyolországban és Portugáliában egy extrém forró nyár után a végsőkig elhúzódott a vetés, ami így egészen decemberig eltart a két országban.
Alább a bal oldali ábra az aszályos (drought), a túl sok (rain surplus) és a túl kevés (rain deficit) csapadékot kapott térségeket ábrázolja október 1. és november 20. között, a jobb oldali ábra pedig azt érzékelteti, hogy ez hol befolyásolta lényegesen a búzavetést. Ha mi úgy éreztük, hogy messze nem ideálisak a feltételek, akkor képzeljük el, mit éltek át a franciák vagy a bolgárok.
A repce vetése a legfontosabb termőterületeken száraz periódusra esett, így volt ez Német- és Franciaországban, de Bulgáriában és Romániában is, ezekben az államokban az ötéves átlagtól el fog maradni a növény termőterülete. Az időjárás azóta kedvezőre fordult, így az elvetett állományok többsége jó kondícióban megy a télbe, csak Franciaországban vannak térségek, ahol már fulladozik a repce.
Magyarországon a jelentés szerint a vetéskor uralkodó száraz időjárás ellenére a tavalyinál nagyobb a repce termőterülete, ugyanakkor felhívják rá a figyelmet, hogy a meleg időjárás miatt a legtöbb területen mostanra túlfejlődött az állomány, ami a jövő évi hozamok csökkenését hozhatja. Az Egyesült Királyságban jól sikerült a repcevetés, de a rovaroktól sokat szenvedtek az állományok. Lengyelországban kitűnő állapotban vannak a táblák.
Címlapkép: gettyimages.com