A program Agroma néven fut, és még csak belső munkaanyagnak számít. Az alapötlet pofonegyszerű: a szakemberhiánnyal küzdő agrárágazat számára kihasználatlan munkaerőbázist jelenthetne a cigányság, amelynek túlnyomó része egyébként is vidéki közösségekben él. Sokan a megfelelő képzettség híján azonban legfeljebb idénymunkásként jöhetnek szóba, ami a kitöréshez ugyanúgy édeskevés, mint a közmunkán vagy segélyeken tengődés. Az Agroma-projektben "3in1" valósulna meg a romák társadalmi felzárkóztatása az agrár- és a vidékfejlesztéssel, hiszen ezek oda-vissza hatnának egymásra - derül ki a javaslatból.

Bentlakásos szakközépiskolák

Bár az anyag jelenleg elsősorban Nagy István tárcájánál forog, más tárcákat is érint a javaslat, így az oktatásért felelős Emmit, a Belügyminisztériumot vagy az Innovációs és Technológiai Minisztériumot. Ezek közül is különösen fontos az Emmi szerepe, ugyanis az agráriumra fókuszáló felzárkóztatás kiindulópontját egy új, középiskolai hálózat jelentené, amit az Agroma projekten belül Világítótorony programnak kereszteltek el.

A Világítótornyot országosan 12-18 önkéntes alapú, bentlakásos szakközépiskola jelentené, amit kifejezetten a térség hátrányos helyzetű és roma fiataljai számára hoznának létre. Arra számítanak, hogy az ezekben végzettséget szerző roma fiatalok azonnal stabil fizetéssel rendelkező munkavállalóvá válnának a vidék agrárcégeinél. Másrészt mentorként és példaképként visszaforgatnák őket a rendszerbe, vagyis mintegy etalonként húznák felfelé saját közösségüket. A bentlakásos új szakközépiskoláknak köszönhetően akár pár év alatt jelentősen megugrana a mezőgazdaságban a szakképzett munkavállalók száma.

Kiemelik, hogy az új intézmények nem az Agrárminisztérium felügyelete alá tartozó agrár-szakközépiskolák helyett jönnének létre, ezeket a "kiemelt odafigyeléssel megtervezett" iskolákat a hátrányos helyzetű és roma fiatalokra szabnák. Ugyanakkor nem zárják ki, hogy a tárca alá sorolt 62 intézmény között lesznek olyanok, amelyeket be lehetne tagolni a programba, főleg azokon a leginkább leszakadó területeken, ahol a fiataloknak az általános iskola befejezése után ezek jelentik az egyedüli opciót.

Másoddiplomás képzés Gödöllőn

Az Agroma-program részeként a romák felzárkózását elősegíteni képes diplomás szakembereket is képzenének a Gödöllői Szent István Egyetemmel együttműködve. Problémát jelent ugyanis, hogy a leginkább leszakadt térségekben nagyon kevés az olyan szakember, aki egyáltalán alkalmas lenne ezt az összetett programot koordinálni, megvalósítani. Ezért másoddiplomás képzést indítanának el az egyetemen az első évben 25, majd évi 50 hallgató részvételével.

Az ezt elvégző agrárszakemberek utána egyszerre segíthetnék a helybeli gazdasági szereplőket, a települési önkormányzatokat és magukat a hátrányos helyzetű közösségeket, biztosítva a "motivációt, innovációt, szakmai és mentálhigiénés támogatást" - olvasható a javaslatban. Ráadásul ezek a gödöllői egyetemen végzett szakemberek egyben az Orbán-kormány kiemelt, "Magyar falu" - programjába is betagolhatóak - már vizsgálják a lehetőséget, hogyan lehetne a másoddiplomás képzés nem önköltséges, hanem ingyenesen elérhető.

Már idén el kellene kezdeni

Csakhogy ehhez egy sor tárcának együtt kell dolgoznia.  Az előkészítési fázis neve Magvető-program, amit már idén meg kellene valósítani ahhoz, hogy erre építve elstartolhasson 2020-tól az Agroma. Ehhez viszont 92 millió forint elkülönítésére lenne szükség első körben, ennyiből jönne ki az oktatási átalakítást megelőző felmérés, audit, szakértői anyagok és a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése. Maga a teljes program viszont milliárdos nagyságrend is lehetne, a program optimista készítői még azt is felvetik, hogy kiemelt kormányzati programmá kellene tenni, amely akár saját önálló főosztályt vagy helyettes államtitkárságot érdemelne.

A javaslat szerzői szerint az ilyen közösségi alapú agráriumfejlesztés már a világ számos pontján - így többek között a Távol-Keleten, Közép-Ázsiában, Észak- és Dél-Amerikában - segítette a társadalmi felzárkózást. Ezért egyrészt a Magyarországra akkreditált külképviseletek segítségével feltérképeznék ezeket a sikeres programokat, másrészt a "releváns országokba" szakmai tanulmányutakat is szerveznének. Egy jó felzárkóztatási program pedig az uniós agrártámogatásokért folyó harcban is hivatkozási alappá válhatna.

- mondta a hvg.hu-nak Forgács István romaügyi szakértő. Szerinte a valódi változáshoz döntő fontosságúak lennének az önkéntes alapú, bentlakásos szakközépiskolák, mert ezekben az eddigieknél eredményesebb szocializáció is folyhatna. A Világítótoronnyal gyakorlatilag egy új iskolarendszer-típus jönne léte, aminek része egy mentorszolgáltatás is. Ebben a már végzett roma fiatalok is szerepet kapnának, ők is visszatérnének mentorként az egykori iskolájukba. A jelenlegi oktatási rendszerben ugyanis egy csomó speciális dologra nincs erőforrás, így a kifejezetten rájuk szabott konfliktuskezelésre, drogprevencióra, vagy akár arra, hogy fiatalokkal megvitatható legyen a korai gyerekvállalás kérdése.

Másrészt az is tény, hogy a hátrányos helyzetű, illetve mélyszegénységben élő cigány gyermekek többsége számára a szakközépiskola és a kollégium általában még jobb körülményeket is kínál, mint ahogyan a családjával él" - tette hozzá a romaügyi szakértő.