Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Központi Statisztikai Hivatal egy korábbi, május végén publikált tanulmánya azt prognosztizálta, hogy az időszaki mezőgazdasági munkaerő-felhasználás a koronavírus-járvány következtében világszerte nehézségekbe ütközhet, hiszen a mezőgazdasági idénymunkákra nehezebb időszaki alkalmazottakat találni a bevezetett utazási korlátozások, határlezárások miatt. Mint írták, Magyarországon is gondot jelenthet az ilyen jellegű munka elvégzése, a leginkább kitettek az ültetvénytermesztő (gyümölcs, szőlő), valamint a kertészetre szakosodott gazdaságok. Az idénymunka éven belüli felhasználásának üteme eltérő (tavaszi, őszi munkacsúcsok), így a járvány okozta intézkedések időbeni alakulása természetesen nagyban befolyásolhatja, hogy melyik ágazatokban mutatkozhat hiány, írta meg a HelloVidék.
A 2016-os Gazdaságszerkezeti Összeírás adatai alapján a legnagyobb munkaerőigénye a szakosodott szőlészeteknek, a vegyes ültetvény-, szőlő és kertészeti termékeket termesztőknek és a növényházi kertészeteknek volt abban az évben. Egységnyi standard termelési érték előállításához egy szőlészetnek átlagosan 13-szor több munkaerő-ráfordításra van szüksége, mint egy szakosodott baromfitartónak, a gabonatermesztőkkel összehasonlítva pedig átlagosan ötszörös a különbség.
Nyakunkon az idénymunkák éves csúcsidőszaka: de lesz-e elég ember a földekre?
Általánosságban megállapítható, hogy a legnagyobb munkaintenzitás az ültetvénytermesztőkre, a kertészetekre, a szántóföldi zöldségtermesztőkre jellemző, míg a legalacsonyabb érték a szakosodott állattartóknál és a gabonatermesztőknél figyelhető meg. A tanulmány rámutat arra is, hogy a szakosodott ültetvénytermesztők támaszkodnak a legnagyobb mértékben idénymunkásokra. Az éves ráfordítás nagyjából 40%-át időszaki alkalmazottak végzik a gyümölcsültetvényeken, szőlészetekben, vegyes ültetvénygazdaságokban, emellett a szántóföldi zöldség, dohány, gyökgumós növények termesztői és a kertészetek emelkednek ki a mutató tekintetében. A legnagyobb mértékben ezek a gazdaságok lehetnek érintettek a szezonális munkaerő hiányában.
Az egyes szakágazatokban a munkacsúcs más-más időszakban jelentkezik, így eltérő lehet a gazdaságok kitettsége a munkaerőhiánynak attól függően, hogy a korlátozó intézkedések hatása, az esetleges munkaerőhiány meddig tart. A mezőgazdasági idénymunka éven belüli csúcsa júliusban van, 2019-ben mintegy 10 ezer fő volt az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott idénymunkások átlagos állományi létszáma, de az egyes szakágazatokban máskor tetőzik a szezonális munkaerőigény.
A gabonaféle, hüvelyes növény, olajos mag termesztése szakágazatban júliusban, a dohánytermesztésben augusztusban van a legtöbb munka. A zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumósnövény termesztése szakágazatban májustól júliusig tart a munkacsúcs. Az almatermésű, csonthéjas termesztése ágban a június-július mellett egy szeptember-októberi betakarítási csúcs figyelhető meg, a szőlőtermesztésben pedig három, a különböző munkákhoz igazodó csúcs rajzolódik ki.
A KSH nem túl optimista előrejelzéshez képest június közepére, úgy tűnik, konszolidálódott a helyzet. A járvány lecsengőben van Európában, számos országban hozzák sorra az enyhítő intézkedéseket, így többek között a beutazással kapcsolatosakat is, ami kedvez például a külföldön idénymunkát vállalóknak. Szerdától megszűnt a karanténba vonulási kötelezettség a Magyarország és Románia közötti határátlépés esetén a két ország állampolgárainak, Horvátországgal, Németországgal, Ausztriával, Csehországgal, Szlovéniával, Szerbiával és Szlovákiával kapcsolatban már korábban meghozták ezt a döntést.
Azon országok idénymunkásaira, ahonnan továbbra is csak kéthetes karanténkötelezettséget vállalva lehet belépni (Ukrajna egyelőre ilyen), még mindig érvényesek az országos rendőrfőkapitány határozatában rögzített szabályok. A kéthetes karanténkötelezettség munkahelyi karanténban is teljesíthető, ebben az esetben csak a bejelentett szálláshely és a munkavégzés helye között mozoghat az illető személy, jelezte a HelloVidéknek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A NAK kezdeményezésére ugyanakkor már május elején megszületett egy kormányrendelet-módosítás, ami lehetőséget biztosított arra, hogy nemcsak a határ menti, hanem a szomszédos országok teljes területéről érkező idénymunkások is részt vehessenek az esedékes betakarítási munkákban. Ez főként a kertészeti ágazatnak jelentett komoly segítséget. Mint írták, a mezőgazdaságban az elmúlt években tapasztalt idénymunkaerő-hiányt a koronavírus-járvány tovább súlyosbította, a helyzet pedig a külföldi vendégmunkások elmaradásával csak még kiszámíthatatlanabbá vált.
A szükséges munkaerő hiánya miatt értékes kertészeti termékek betakarítása maradt el, ami konkrétan a spárgát és a szamócát érintette. E két ágazat visszajelzései alapján is a soron következő munkák miatt megnövekedett az idénymunkások iránti igény, emiatt kérte a NAK a döntéshozókat, hogy tegyék lehetővé a szükséges munkaerő belépését az országba (természetesen komoly ellenőrzés mellett, amihez számos kritériumnak kellett teljesülnie). A kamara úgy kalkulált, hogy a spárga szedése országosan 4500 felkészült és gyakorlott idénymunkást igényel, míg a szamóca esetében 13 ezer mezőgazdasági idénymunkásra van szükség.
A nyár elejétől október végéig, az alma- és szőlőszüretig folyamatosan érő zöldségek és gyümölcsök betakarítása Magyarországon havonta átlagosan mintegy 60-70 ezer fő idényjellegű mezőgazdasági foglalkoztatását igényli. A HelloVidék kérdésére a NAK azt is közölte, nem számítanak gyökeres változásra ebben a szezonban idénymunka szempontjából, arról pedig, hogy a bérekre gyakorolt-e hatást a járvány és annak munkaerőpiaci következményei, azt mondták, a bérek a korábbi évekhez hasonlóan régiónként és ágazatonként változnak, pontos mértékükről nincs információjuk.
A portál a témával kapcsolatban az érintett ágazatok három szereplőjét kereste meg: a Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt.-t, valamint Gál Ferenc és Joó István gyümölcstermelőket, és az idei évre vonatkozó személyes tapasztalataikról kérdezte őket. A Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. megközelítőleg 3000 hektáron gazdálkodik Győr-Moson-Sopron megye északkeleti csücskében, Nagyszentjánoson. Biotermesztésben 2000 hektáron termesztenek növényeket, de fő profiljuk a tejtermelés: 2700 példányból álló, tejhasznú holstein fríz fajtájú tehénállománnyal rendelkeznek.
Sáhó András, a Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. biokertészeti üzemvezetője elmondta, hogy a vállalkozás biokertészete a legnagyobb munkaadója az egyszerűsített munkavállalóiknak. 20 hektáron bio sárgarépát, 20 hektáron bio kápia- és bio fűszerpaprikát, 5 hektáron bio burgonyát, 15 hektáron bio káposztaféléket, 8 hektáron pedig bio gyógynövényeket termesztenek. Évente átlagosan 1100-1700 munkaórát dolgoztatnak hektáronként az említett növényeknél, a gyomlálási, a palántázási, a növényápolási és a betakarítási munkafolyamatokban. Emellett 140 hektáron foglalkoznak bio és konvencionális hibridkukorica-vetőmag előállítással, itt a címerezési időszakban van szükség kézi munkaerőre. Az átlag létszám 70 fő, ez a kukorica címerezési időszakban emelkedik a duplájára. Az idénymunka átlagosan márciustól novemberig tart, mondta Sáhó András, aki beszélt arról is, hogy idén a gazdaságban a határok átjárhatóságának megszűnése okozta a kezdeti időszakban a munkaerő hiányát.
- fejtette ki Sáhó András.
A fizetéssel kapcsolatban a szakember azt mondta, a bérek átlagosan, évről évre 15%-ban emelkedtek, ez a tendencia idén is így történt. A munkaerő-kölcsönző vállalkozások azonban olcsóbban ajánlanak munkaerőt az elmúlt évektől eltérően. A munkaerő nagy részét, 70-80%-át egyébként már 6 éve romániai állampolgárok teszik ki náluk. Április végén az Országos Rendőr-főkapitányság részére különleges méltányossági indítványt nyújtottak be, aminek elfogadása után jöhetett egy nagyobb csapat dolgozni a gazdaságba, ezután három alkalommal kérvényeztek és szerveztek felutazást Romániából. A Magyarországról jelentkező és a Sáhó András által felvett nagyjából 100 főből 6-an dolgoznak most náluk, vállalkozó révén 15 fő végzi a napi munkálatokat jelenleg. Az üzemvezető szerint összességében idén is megmaradnak a korábbi évekre jellemző tendenciák.
- tette még hozzá Sáhó András.
Az Oszkón málnatermesztéssel foglalkozó Joó Istvánnak gyümölcsbetakarításkor van szüksége szezonmunkásokra, 15-35 főre az érés előre haladtával, metszési munkálatoknál esetleg minimális létszámra, de azt inkább ők maguk szokták megoldani. Tapasztalatai szerint az elmúlt időszakban érezhetően megugrott a hozzájuk jelentkező idénymunkások száma, amiből az látszik, hogy most nem feszes a munkaerőpiac.
Külföldről érkező munkavállalókat is foglalkoztatnak, olyan ukrajnai magyarokat, akikre egyelőre a 14 napos karantén vonatkozik, de ez alatt az idő alatt dolgozhatnak a korábban már említett szabályok szerint. Joó István azt is említette, hogy a jelentős fagykár és az ebből következő terménykiesés is hatással van az idénymunkás brigádokra (hiszen ha kevesebb a gyümölcs, kevesebb a munka is), emellett többen jelentkeznek egyedileg szezonális munkára. Szerinte most nagyobb a kereslet erre a lehetőségre, mint korábban.
A Gál Ferenc nevével fémjelzett Gál Málna kertjében nemcsak málna, de ribizli is terem Drégelypalánkon. Az egy holdnyi területen termesztett fertődi zamatos málna szüreteléséhez körülbelül 10 idénymunkásra van szükségük a júniusi-júliusi időszak alatt, külföldi munkaerőt nem foglalkoztatnak. Gál Ferenc elmondta, hogy érzik a koronavírus hatását. Egyfelől kevesebben jelentkeztek málnát szedni, mint a korábbi években, másfelől pedig azok közül, akik jelentkeztek, sokan ezelőtt irodai pozíciókat töltöttek be. Ami a családot illeti, az is nehézséget okoz, hogy korábban kötelezően ki kellett venni a szabadságokat, így jóval kevesebb maradt a málnaszezonra. A szezon később kezdődött idén az időjárás miatt, hiszen először szárazság volt, majd a virágzás alatt hűvös idő, ami lelassította a virágzást és most az érést is, mondta a termelő a HelloVidéknek.
- jegyezte meg Gál Ferenc.
A termelő szerint ehhez valószínűleg az is hozzájárul, hogy idén először regisztráltak egy mezőgazdasági idénymunka-kereső portálra. A Munkaszüret nevű oldalt az Agrárminisztérium indította el még április elején azzal a céllal, hogy a nehéz helyzetben az élelmiszerlánc érintett vállalkozásait támogassák a szükséges munkavállalók gyors megtalálásával.
