Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A FruitVeB tájékoztatása szerint, a kertészeti ágazatban évente két nagy munkacsúcsot, élőmunka-igényes munkaműveletet kell elvégezni. A metszést, ami késő ősztől kora tavaszig tart, illetve a betakarítási munkálatokat, amely a munka csúcsát jelenti. Utóbbi gyümölcsfajtól függően 1-3 hónapos időszakot jelent és ezért nem lehet csak állandó munkásokkal megoldani ezeket a munkálatokat, ebben az esetben van szükség a szezonális munkaerőre. A nyári idénymunkák nagy része a gyümölcsszüret.
Ahogyan korábbi cikkünkben megírtuk, a munkaerő hiánya a hazai kertészeti ágazatban szinte ugyanakkora, vagy esetenként még nagyobb gondot okoz, mint az egyre növekvő időjárási káresemények, az egyre szélsőségesebb időjárás. A gyümölcstermesztésben a jelentős munkaerőigény a májustól októberig tartó időszakban jelentkezik, mivel jórészt május-júniusban zajlik a termésritkítás, illetve májustól októberig tart a szüretelés. A szabadföldi zöldségtermesztés esetében is döntően áprilisban-májusban zajlanak a vetési, palántázási munkálatok, a betakarítás pedig szintén nyáron, illetve ősszel esedékes. Van speciális eset, mint például a spárga, ahol már akár április közepén is megkezdődhet a betakarítás. A hajtatott zöldségtermesztésben viszont gyakorlatilag egész éven, vagyis 12 hónapon át folyamatos a munka.
A zöldség-gyümölcs ágazatok többsége meglehetősen munkaerőigényes tevékenységet takar, ami azt jelenti, hogy a teljesen gépesíthető művelésű fajok élőmunkaigénye elhanyagolható. A csak kézzel betakaríthatók jelentősége viszont nagy, fajtól függően 500-4000 munkaóra/ha között van (sőt a jelentősebb zöldmunkát igénylők esetében a 6000 munkaórát is elérheti), míg a hajtatott zöldségtermesztésben 10-25 ezer munkaóra/ha a foglalkoztatás-igény. Ezt a munkamennyiséget ágazattól és termelési módtól függően 30-70 százalékban szezonálisan foglalkoztatott, alkalmi munkaerő végzi, és csak a maradék rész oldható meg állandó állománnyal – közölte a FruitVeB.
Aktuális bérek
Az országot idénymunka bérek tekintetében két jelentősebb részre oszthatjuk. A FruitVeB szerint az északkeleti országrészben körülbelül 12 ezer forint a napi bér, az ország nyugati, illetve középső részein pedig ugyanez 15-18 ezer forintra tehető. A bejelentett, járulékokkal emelt költség 1800-2000 Ft/óra munkabér esetén a termelőnek 2700-3000 Ft/órás költséget jelent.
Az idénymunka ára folyamatosan, dinamikus növekszik, sokszor még a minimálbérnél és a szakképzett bérminimumnál is magasabb összeget kell százalékos értékben adni a dolgozóknak
- mondta lapunknak Nagypéter Sándor, a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke. Hozzátette, hogy változtattak az egyszerűsített foglalkozásban a közterhek mértékén. Sokáig nagyon kedvezően, 500 forint volt naponta a közteher összege, ez napjainkban a minimálbérhez viszonyítva 1300 forintra tehető a mezőgazdasági idénymunkások esetében. Ez is jelentősen megnöveli az idénymunkások költség tényezőit.
Jönnek a vendégmunkások a magyar élelmiszeriparba? Alig van munkaerő itthon
A munka jellegéből eredően a bérekben nagy különbségek nem tapasztalhatóak, de előfordulnak valamivel jobban fizető munkák is, mint például a hűtőházi munkavégzés, vagy a magasabb áruértékű termékek szedése. A betakarítási munkálatok során akad olyan lehetőség is, amely lehetővé teszi a kiemelkedően teljesítő betakarítók jutalomban részesüljenek. Továbbá igaz az is, hogy a nagyobb szakértelmet igénylő munkákat, például a gyümölcsfák metszését általában magasabb órabérben fizetik. Külföldi viszonylatban is hasonló a helyzet. Az alacsonyabb béreket a teljesítménybér kategóriában dolgozókat kapják, ezzel ellentétben, azokban a munkakörökben, ahol szakmai tapasztalatra van szükség, órabérben, magasabb bért fizetnek. Vannak azonban olyan gyümölcsök és zöldségek, melyek érzékenyek lehetnek a szedési minőségre, ezeket nem célszerű teljesítményben szedetni.
Ki fog dolgozni?
A kertészeti ágazat fejlődését legnagyobb mértékben a munkaerő-hiány hátráltatja, a napjainkban kimondottan teret kapó időjárási anomáliák és a tőkehiány is csak ezután következik. Nagypéter Sándor elmondta, hogy találkozott számos olyan gazdával, aki azért nem kezd fejlesztésbe, mert a munkaerő hiánya teljesen lehetetlenné teszi a megfelelő termelést.
Számításaink szerint közvetlenül és közvetve évi mintegy 50-80 milliárd forint kárt, termelésiérték-kiesést okoz a zöldség-gyümölcs-termesztésben az elégtelen munkaerő-ellátottság, de a ráépülő feldolgozóiparral együtt a teljes szektor szintjén a kár már közelít a 100 milliárd forinthoz
- fogalmazott az Agrárszektornak a FruitVeB. Míg 15-20 évvel ezelőtt az ágazat még bővelkedett az olcsó munkaerőben, most alig akar valaki az agráriumban dolgozni és főleg kétkezi munkát végezni. Ez a probléma olyan súlyos, hogy komoly visszaesést okozott a termőterületekben, elsősorban a kézimunka-igényes ágazatokban, vagyis ma már kisebb területen termesztik az adott gyümölcsöt vagy zöldséget, mint korábban.
Kultúrák tűnhetnek el a munkaerőhiány miatt
A legnagyobb munkaerő-igénnyel rendelkező ágazatok, mint például a kajszi és az őszibarack, az alma, a málna, a szeder, a kézi betakarítású szabadföldi és a hajtatott zöldségek jelentős, 30-50 százalékot közelítő vagy meghaladó területi visszaesést szenvedtek el az elmúlt évtizedben.
A legjobban szemléltető példa a málna esete, ugyanis az 1980-as években még a 7000 hektárt is meghaladó terület 2023-ra 71 hektárra, azaz a századrészére zsugorodott. Minimális növekedésre, vagy legalább stagnálásra nagyon kevés, munkaerőt igénylő ágazat volt képes.
A munkaerőhiány okai többrétűek, például az elöregedés és a külföldi munkavállalás miatt kisebb a merítési bázis, ráadásul az oktatásból kikerülő diákok jelentős része nem a két kezi munka gyümölcsére vágyik. Ezek az okok idézik azt elő, hogy a 20-30 évvel ezelőtti állapotokhoz képest legalább 300-500 ezer fő munkavállaló hiányzik összességében a magyarországi munkaerő-piacról tehát nem csoda, hogy harmadik országokból származó munkások alkalmazásáról kell gondolkodunk.
Ez kemény: ennyiért melóznak az idénymunkások a magyar földeken
A filippínók szorgalmasak és megbízhatók
Nagypéter Sándor szerint valóban nagyon nehéz már idénymunkára olyan embert találni, aki a szükséges követelményeket megfelelően el tudja végezni. Ebből kifolyólag, például a dél-alföldi régióban, üvegházi, fóliás termesztés esetében egyre többen alkalmaznak harmadik országbeli, például Fülöp-szigeteki munkaerőt.
Az angol nyelvi megérthetőség és az alázat, a megbízhatóság és a szorgalom, ami ezt a nemzetiséget jellemzi, kimondottan jó munkaerőt jelent az ágazatnak.
A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy sok esetben az jelenti a hazai munkavállalók esetében a problémát, hogy nem jelennek meg az adott munkaterületen, erre a fajta megbízhatatlanságra pedig ebben az ágazatban nem lehet alapozni, hiszen nem mindegy, hogy egy adott zöldség, vagy gyümölcs mikor van leszedve, betakarítva. A szakember hangsúlyozta, hogy a külföldi munkavállalók adminisztratív költségei többe kerülnek, mintha hazai munkavállaókat alkalmaznának, de a mérleg nyelve akkor is a megbízhatóság felé mutat.
Az előző években elsősorban még a környező országokból, főleg Romániából és Ukrajnából érkeztek vendégmunkások, akkor is inkább a magyar anyanyelvűek, leginkább erdélyi magyarok. Ez mindössze néhány ezer főt jelent. Az is elmondható, hogy az idénymunkások nagy része nem áll meg nálunk, továbbmegy Nyugat-Európa felé, hiszen ezekben a térségekben magasabb munkabéreket tudnak biztosítani. Németországban például kötelező minimális órabért határoz meg a vonatkozó törvény és Spanyolországban is van ilyen előírás.
A nyugatra vándorlásnak a következménye, hogy Magyarországon messze nincs annyi külföldi idénymunkás (arányaiban sem), mint a nyugati országokban. Az Ukrajnában több mint két éve zajló háború rányomja hatását erre a piacra is, de elsősorban nem nálunk, hanem Lengyelországban, ahol a hatalmas kézimunkaigényű bogyósgyümölcs ültetvényeken (málna, szamóca, áfonya) jellemzően ukránok dolgoztak, míg a lengyel idénymunkások Németországba mentek. Spanyolországban szinte csak Afrikából, főleg az északi Maghreb-övezetből származó idénymunkások dolgoznak - tájékoztatta az Agrárszektort a FruitVeB.
Egyre több ágazat van bajban
Nem csak a kertészeti vonalon lehet szükség vendégmunkásokra. Napjainkban haltermelésben is szükség lehet vendégmunkások alkalmazására. Erre korábban még nem került sor, de az ágazatnak be kell látni, hogy a külföldi munkaerő alkalmazása lassan elkerülhetetlen lesz, mert nem lesz munkás, aki a szektorban dolgozna.
Elképesztő problémáink adódnak abból, hogy több száz hektáros tógazdaságok a minimális 5-6 fős létszámot se tudják összeszedni a környékről, akivel egyáltalán dolgozni lehetne. Tetszik, nem tetszik, előbb-utóbb eljutunk oda, hogy nekünk is vendégmunkásokat kell foglalkoztatnunk, mert fizikailag nem tudunk a halászatban mindent megoldani technológiával, még akkor is, ha a gépesítésre törekszik az ágazat.
- mondta el korábbi megkeresésünkre Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivője.
Már a haltermelésbe is jönnek a vendégmunkások?
A magyarországi zöldség-gyümölcs ágazat körülbelül 140 ezer főállású foglalkoztatottnak ad munkát, idénymunkásokkal együtt pedig 200-250 ezer ember talál munkát az ágazatban. A munkaerő-helyzet óriási problémát jelent az agráriumban: egyszerűen nem áll rendelkezésre megfelelő számú és képzettségű ember. Ez a helyzet rövid távon biztos, hogy nem javul majd számottevően, részben az elöregedő társadalom, részben pedig a Nyugat-Európába történő elvándorlás (többségében a legjobbak mennek el) miatt - tudta lapunkkal a FruitVeB.
