Egész Európában komoly gondokat okozott a gázárak emelkedése a műtrágyagyártásban, és mivel a legfontosabb alapanyag, az ammónia gáz, augusztus végére eltűnt az Európában működő gyártókapacitások több mint 70 százaléka. Van aki tudta folytatni a tevékenységét, csak csökkentett üzemmódra váltott, mint például a norvég Yara, míg a marosvásárhelyi Azomures már június végén bejelentette, hogy határozatlan ideig nem gyárt több ammóniát, és a műtrágyatermelésüket a korábban felhalmozott készleteik felhasználásával oldják meg. A brit CF Fertilisers UK ugyanakkor a teljes leállás mellett döntött, Litvánia egyetlen nitrogénműtrágya-gyártója, az Achema szintén, és teljesen leállt nyáron a magyarországi Nitrogénművek is. 

A Nitrogénművek pétfürdői üzemében napi szinten 4 ezer tonna pétisót tudnak legyártani, vagyis a leállás óta eltelt három hónap alatt mintegy 368 ezer tonna tápanyag esett ki. Ezt a vállalat szerint már nem lehet pótolni, hiszen műtrágyázni elsősorban vetéskor kell, viszont a gazdák az őszi-téli időszakban vásárolják fel a következő trágyázási időszakban felhasználandó tápanyagot. A gazdák egyébként október elején 30-50 százalékkal kevesebb anyagot vettek, mint általában, köszönhetően a magas áraknak. Az európai gazdák amerikai importtal próbálták pótolni a kiesett anyagmennyiséget, ám ezzel nem lehet kompenzálni a kiesett termelést - mondta a HVG-nek Bige Zoltán, a Nitrogénművek Zrt. stratégiai igazgatója.

A kikötők kapacitása, a szárazföldi logisztika, a készletfinanszírozás mind korlátozottan áll rendelkezésre, nem beszélve az exportáló régiók geopolitikai és piacszabályozási kockázatairól. Emellett az is aggasztó, hogy a hazai import elsősorban karbamid formában érhető el a piacon, ennek viszont a hatékonysága és a környezeti lábnyoma is jelentősen kedvezőtlenebb a pétisóhoz képest. Most ennek a terméknek a felhasználási aránya nő, a karbamid felfutó behozatala azonban problémás, mert kockára teszi az elmúlt évek mezőgazdasági fejlődését.

- közölte Bige Zoltán.

Kegyetlen áremelkedés sújtja a magyar gazdákat: meddig tarthat még a drágulás?

A megfigyelt termékek értékesítési árai 2021 júniusához viszonyítva körülbelül 2,4-3,5-szer lettek magasabbak.

A Nitrogénművek tájékoztatása szerint nem is az a leglényegesebb tényező, hogy olcsó-e a gáz vagy drága, hanem az, hogy a vetési szezon tapasztalatai alapján jelentős műtrágyakereslet lesz a piacon, és mivel jelen mezőgazdasági berendezkedés mellett a termék nélkülözhetetlen, azt például a 180 euró/megawattórás gázár mellett is megéri gyártani. A cég úgy gondolja, a piac ezt a szintet is el fogja fogadni, hiszen hiányról fogunk beszélni a szezonban.

Az árak rendkívüli volatilitása az, ami nem kezelhető. Elsősorban tehát a gázáraknak stabilizálódniuk kellene. Emellett a határidős piacokon megfelelő likviditás szükséges, hogy egy újraindításnál biztosítani lehessen a költségek szinten tartását. A likviditás elsősorban a spot, vagyis napi piacon van Európa-szerte, mert a korábbi árrodeó miatt az energiakereskedők a határidős piacokon továbbra sem aktívak, és a bankok is óvatosan nézik az energiaigényes ágazatokat, limitálva a szükséges extra likviditási források elérhetőségét. A földgázpiaci likviditás belföldön még alacsonyabb a szegényesebb források, és a piaci szereplők száma és mérete miatt

- emelte ki Bige. Hozzátette, a Nitrogénművek azért is volt nagyon óvatos a gyár újbóli beizzításával, mert egy indulás-leállási procedúra költsége 4-5 milliárd forint. 

A vállalat november elején azt közölte, hogy már készülnek az újraindulásra, amit elsősorban az tett elérhetővé, hogy jelentősen nőtt a kereslet a műtrágya iránt, de kockázatok még így is akadnak bőven. A gázárak mostanában nem hullámoznak annyira, a Nitrogénművek azonban arra számít, hogy nem fog már sokáig tartani a viszonylagos nyugalmi állapot, és a geopolitikai kockázat mellett az időjárás is napi szinten fogja befolyásolni az európai piaci egyensúlyt. Mindezek ellenére az újraindulás mellett döntöttek, ráadásul a cég szerint most már európai szinten sem kérdés a gyárak újbóli beindulása. 

A felborult műtrágyahelyzet egyébként biztosan nem hagyja majd érintetlenül Európát a francia Stratégie Grains agroökonómiai kutató- és tanácsadócég szerint. Vincent Braak, a cég elemzője arról beszélt a Bloombergnek, hogy a kontinens gazdái a napraforgó helyett például nagyobb mennyiségben vetnek majd hüvelyeseket jövő tavasszal, azaz bizonyos termékeket leváltanak majd kevésbé tápanyagigényesekre. Emellett 2023-ban kevesebb kenyér és sör készülhet, de több lesz a takarmány, mert a búza és árpa műtrágya-igénye magas, kevesebb trágyázással viszont alacsonyabb minőségű termény terem, ami pedig inkább az állatok etetésére lesz megfelelő.