A témáról előző nap rendezett vitában - az Európai Unió soros elnökségét képviselve - Martonyi János külügyminiszter is felszólalt, és egyebek között hangoztatta, hogy az uniónak vezető szerepet kell játszania az élelmiszerbiztonsággal és az árak növekedésével kapcsolatos problémák globális szintű kezelésében - írja az MTI.

Strasbourgi közleményében Tabajdi Csaba (MSZP) úgy vélte, az emelkedést a természeti csapások okozta hozamkiesés, a növekvő élelmiszerkereslet és az árspekuláció okozta, míg Glattfelder Béla (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy az élelmiszertermelés jelenleg nem tud lépést tartani a népesség növekedésének ütemével, ezért az árak fokozódó ingadozására, az éhezők számának növekedésére kell számítani.

Tabajdi szerint "Oroszország korábbi exportőri vagy jelenlegi importőri pozíciója is alapvetően befolyásolja az európai gabona- és olajnövény piac alakulását". Az élelmiszerár-sokk legfőbb kiváltója a kínálat óriási ingadozása.

Glattfelder Béla szerint számos kedvezőtlen adottságú területen hosszú távon a termelési feltételek romlásával kell számolni: az erózió által érintett földeken a fokozódó talajpusztulás, az öntözött területeken a felszín alatti vízkészletek kimerülése csökkentheti a termelést.

A képviselő úgy vélte, meg kell erősíteni az utóbbi években leépített gabonaintervenciós rendszert. "Az elmúlt évek áringadozásai bebizonyították, hogy ez az intézkedés súlyos hiba volt az Európai Unió részéről, mivel növelte az európai termelők spekulációval szembeni kiszolgáltatottságát és hozzájárult az áringadozásokhoz" - áll a közleményben.

A plenáris vitában felszólalt Morvai Krisztina (Jobbik), aki azt emelte ki, hogy miközben a fogyasztók érzik az áremelkedést, a gazdák nem. Egyetértett azzal, hogy ennek fő oka a pénztőke árupiaci spekulációja.