Az igazgató először röviden összefoglalta a FruitVeB történetét, elmondta, hogy hazánkban 1993 óta a törvények megengedték, hogy a civil szakmai, társadalmi szervezetek terméktanácsként működjenek, így jött létre a zöldség terméktanács, illetve a gyümölcs terméktanács, melyek 1996-tól együtt dolgoztak, egy székhelyen. 1999-ben a két terméktanács egyesült, így jött létre a FruitVeb jogelődje.

Megtudtuk, hogy a szervezet feladata a szakmai érdekek képviselete, illetve az ágazati stratégia elfogadtatása a politikával, valamint a zöldség-gyümölcs (z-gy) ágazat közösségi marketingje.

Ehhez hozzátette, hogy jelenleg nemzetközi programokhoz kötötten működtetik a hazai z-gy fogyasztását ösztönző tevékenységüket. Elmondta, hogy nagyon fontos a hazai fogyasztók ösztönzése, hiszen ha egy termék export orientált, akkor az nagyon kiszolgáltatott, mindenképpen szükséges egy stabil hazai felvevőkör, amit természetesen lehet fejleszteni.

A FruitVebnek természetesen nem csak ennyiből áll a feladata. Végeznek piackutatásokat, szerveznek konferenciákat, szakmai információkat gyűjtenek, képviselik az ágazatot az EU-ban, segítik a termelő szervezeteket és a hazai minőségbiztosítási rendszer kiépítése is az ő feladatuk, ebbe bele tartozik a honosítás é a terjesztés is.

Fodor Zoltán elmondta, hogy jelenleg az Európai Unió 27 tagállamai évente 64 millió tonna zöldséget termelnek, mely mennyiségnek Magyarország teszi ki a 2,8 %-át, amely nagyjából 1,8 millió tonnát jelent. A termésátlag egyébként hazánkban megközelítőleg 20 t/hektár.

Gyümölcsből már kicsit mása helyzet, ebből a tagállamok éves szinten 24 millió tonnát termelnek, melynek 3,7%-át adja hazánk, viszont ha ehhez hozzávesszük a 13 millió tonna déligyümölcsöt, akkor hazánk részaránya 2,4%-ra módosul. Az éves termésátlag pedig 8t/hektár körül mozog.

Fodor Zoltán elmondta, hogy a rendszerváltást követő években elkezdett stabilizálódni a termelés, és utána növekvő tendenciát mutatott, ám a 2004-es EU csatlakozással egy hatalmasat zuhant. Tavaly 2 millió tonna alá esett az éves hozam, amivel már nem tudunk versenyképes piaci szereplők maradni Európában.

Ennek az árak ingadozásai az okozója, 2010-ben például az infláció miatt elvárt ártól 31%- al maradt le a reális összeg.

Fodor Zoltán előadásában a paprikát emelte ki, hiszen ez az zöldség az egyik legmeghatározóbb hazánkban, ráadásul a világpiacon is egyre nagyobb rá az igény.

A paprikát az EU tagállamai közül főleg Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság exportál, ezeknek mi is beszállítói vagyunk. Hazánk évente 25 ezer tonna paprikát exportál, de ez 2005-ig több volt. A csökkenés oka az, hogy míg hazánkban egy cégnek nagyjából 3 ezer négyzetméter jut a termelésre, addig Hollandiában 4 hektár, mivel ott sokkal kevesebb a termelő, így ésszerűbb a termelés is, tudnak tervezni és jövőképet alkotni, nálunk sajnos ezt nagyon nehéz megvalósítani.

Fodor Zoltán szerint a hazai zöldség-gyümölcs ágazat jelenlegi helyzete is ennek köszönhető, hiszen nagyon sokáig nem volt elérendő cél, csupán termeltek az emberek, de megfelelő piackutatás híján olyan termékeket állítottak elő, melyekre nem volt igény, ráadásul a megfelelő marketing nélkül az értékesítés is nehezen ment.

Ezek természetesen csak részei a több évtized alatt felgyülemlett problémáknak. Komoly szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy az ágazat ki tudja szolgálni az igényeket, és hazánk erős piaci szereplővé váljon az európai piacon.