A FAO élelmiszerár-indexe 6 százalékkal emelkedett júliusban egy három hónapos csökkenő időszak után, tette közzé legújabb jelentését az ENSZ élelmezésügyi szervezete múlt pénteken. Az index, amit egy nemzetközi árakon számított fogyasztói kosár alapján számolnak ki 213 pontot ért el, ami 12 pontos növekedést jelent a júniusi eredményhez képest. Ez azonban még mindig jóval alatta van a 238-as tavaly februári csúcsnak.

Az index éles visszapattanása elsősorban a gabonaárak és a cukorár hirtelen növekedésének volt köszönhető, miközben a hús és a tejtermékek nemzetközi ára szinte alig változott júniushoz képest. A FAO gabonaárindexe 260 pont volt júliusban, ami 14 ponttal volt alatta a 2008. áprilisi 274 pontos csúcsnak.

Hatalmas kárt okozott a szárazság

Júliusban a több mint 50 éve nem látott szárazság miatt a kukoricaárak majdnem 23 százalékkal nőttek, mivel az amerikai kukoricatermésre kiadott előrejelzések a termés minőségének romlását vetítették előre. A búzaárak szintén 19 százalékos növekedést produkáltak miután az orosz gabonakilátások is egyre romló tendenciát mutattak, de egyben növekedett is iránta a kereslet a csökkenő kukoricakészletek miatt.

A nemzetközi rizsárak azonban szinte teljesen változatlanok maradtak júliusban, a júniusi értékhez képest mindössze egy pontot mozdultak el, így lett 238 pont.

A cukorárindex viszont hatalmasat nőtt júliusban: 12 százalékkal, vagyis 34 ponttal nőtt 324 pontra a júniusi értékről. Az index március óta tartó felfelé ívelését a kiszámíthatatlan brazil esőzések táplálták. Brazília a világ legnagyobb cukorexportőre, és a nem várt esőzések akadályozták a cukornád betakarítását. Az elhúzódó indiai monszunidőszak, illetve az esőzés hiánya Ausztráliában szintén hozzájárult az aggodalmak erősödéséhez.

Rövid távon csökken, hosszú távon nő

Közben azonban a húsárindex 1,7 százalékkal - 3 ponttal - csökkent a júniusihoz képest, ami már az index harmadik hónapja tartó csökkenése volt. A piaci gyengeség mind a négy fő húspiaci szegment jellemezte, de leginkább a disznóhúsét, ahol az árak 3,6 százalékkal estek. A tejtermékek árai 173 pontot értek el júliusban, vagyis nem változott a júniusi érték 5 hónapnyi esés után.

Hosszú távon azonban a húsárak valószínűleg növekedni fognak, hiszen Amerikában az ötven éve nem látott szárazság a kukoricatermés egy hatodát elpusztította, és a többi takarmánynövény is megsínylette a gyilkos meleget. A kukoricát elsősorban állatok takarmányozására és etanol gyártásra használják Amerikában. A szintén állati táplálékként szolgáló szójababtermés-mennyiség is öt éve nem látott alacsony szinten lesz. A romló amerikai gabonakilátások pedig az egész világ élelmiszerellátását veszélyeztetik, mivel Amerika a legnagyobb kukorica exportőr. Az USDA ennek megfelelően alacsonyabb kukorica-exportot és hazai fogyasztást prognosztizál, ami a húsipart fogja a legnehezebb helyzetbe hozni. 2013-ban a baromfihús és a vörös húsok belföldi kínálatának drasztikus csökkenésére kell számítani az amerikai mezőgazdasági minisztérium szerint.

Nagyon magas árak jönnek

"Nagyon magas élelmiszerárakkal kell számolnunk" - nyilatkozta a Financial Timesnak múlt pénteken Joseph Glauber, az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) vezető közgazdásza. Nem rég pedig az olyan nagy élelmiszergyártók is mint a Nestlé, a Kraft, vagy a Tyson is jelezte, hogy a növekvő nyersanyagárakat áthárítják a fogyasztókra. A gyorsan növekvő árak pedig egyes szakértők szerint a 2007-2008-as élelmiszerválságra emlékeztetnek, amik több mint 30 országban idéztek elő zavargásokat Bangladehtől Haitiig.

Pénteken az USDA "Crop Production" című jelentése tovább csökkentette a kukorica- és szójababtermésre vonatkozó idei évi előrejelzését. 10,8 milliárd véka kukoricatermés lesz a jelentés szerint az idei évben, ami 13 százalékkal alacsonyabb, mint tavaly, és 2006 óta a legalacsonyabb mennyiség.

A tengerentúli legnagyobb húsipari vállaltok és élelmiszeripari cégek pedig mindeközben azt kérik az amerikai kormánytól, hogy csökkentsék a szövetségi szinten előírt, benzinbe keverendő etanolmennyiséget, hogy az ne hajtsa fel még jobban a takarmányárakat, mert az árnövekedés a húskínálat csökkenését és így a húsipari termékek árnövekedését idézi elő.

A disznó és a csirke árak a marháéval fognak vetekedni az amerikai etanol-előírások és a pusztító szárazság miatt, ami kukorica-katasztrófát fog előidézni, nyilatkozta néhány hete a Financial Times-nak a a világ legnagyobb disznóhús feldolgozója, a SmithField Foods, vezetője. Tom Vilsack, az amerikai mezőgazdasági miniszter szerint azonban a Megújuló Üzemanyag Szabvány (Renewable Fuel Standard) már lehetőséget ad az előírások rugalmasabb kezelésére, így annak módosítására semmi szükség. "A piac majd elrendezi a kínálatot" - mondta a miniszter.

A döntéshozókat azonban egyre inkább aggasztja a globális élelmiszer helyzet, de José Grazian oda Silva, a FAO vezérigazgatója szerint a helyzet nem annyira rossz, mint 2007-2008-ban. "Jelenleg nem kell számolni az intenzív kínai és indiai kereslettel mint öt évvel ezelőtt, a rizs és a búzakészletek még mindig magasak.

Hazai viszonyok

Ugyan a Ugyan a Chicagói Árutőzsde gabonaárai irányadóak globálisan, a hazai gabonaárakat nem befolyásolják teljesen közvetlenül az amerikai gabonaárak, hanem sokkal inkább a hazai időjárásviszonyok. Itthon a múlt héten befejeződött az aratás, és a termés minősége jó, illetve kiváló, mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára hétfőn. A hazai élelmezéshez körülbelül 1,2 millió tonna búzára van szükség, a takarmányozás 0,9-1 millió tonnát köt le, és néhány százezer tonna a vetőmagszükséglet. Az államtitkár közölte, hogy az éves belföldi felhasználást jelentősen meghaladó mennyiség termett, így több mint 1 millió tonna juthat exportra.

Nem lesz könnyű a húsiparnak

Mindezek ellenére azonban nem lesz könnyű második féléve a magyar húsiparnak mondta korábban az agrarszektor.hu-nak Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató Zrt. élelmiszeripari kutatója arra a kérdésünkre, hogy a folyamatosan növekvő gabonaárak hogyan fognak hatni a takarmányárakon keresztül a húsárakra. "2020-11-ben volt egy stabil gabonaár-emelkedés, ami a tavaly téli hónapokban lefékeződött, volt némi árcsökkenés. Így a húsipar akár be is hozhatta volna ebben az évben a tavalyi gabonaár-emelkedés miatt elszenvedett veszteségét, de sajnos a gabonaárak ismét emelkednek, ami hosszú távon először a nyershúsban, még hosszabb távon pedig a feldolgozott húskészítmények árában is megjelenhet. A feldolgozott húskészítmények árának növekedésére azonban jövő tavasz előtt valószínűleg nem kell számítani". A növekvő takarmányárak mellett nehezíti a húsipar helyzetét a fizetőképes kereslet csökkenése, és hogy az importverseny nagyban korlátozza a magyar húsipar áremelési képességét.

A KSH adata alapján júliusban 4,9 százalékos volt az élelmiszerinfláció júniushoz képest, az előző év júniusához képest idén júniusban pedig 5 százalék. 2011 júniusában 6,7 százalékos volt az élelmiszerinfláció 2010 nyarához képest. Idén júniusban 5,6 százalék volt a teljes infláció a tavaly júniusi időszakhoz képest, 2011 júniusában 3,5 százalék volt az azt megelőző év nyarához képest. A KSH legfrisebb jelentése szerint júliusban a fogyasztói árak 5,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Egy hónap alatt emelkedett a dohányáruk és a szolgáltatások ára, csökkent az üzemanyagok és az élelmiszerek ára. Az idei év első felében tapasztalt élelmiszerdrágulás elsősorban az alapanyagdrágulásnak, az áfaemelkedésnek, a népegészségügyi termékadó bevezetésének, a termékdíjak emelkedésének, valamint a bérköltségek növekedésének volt  köszönhető.

A FAO Agricultural Outlook 2012-2021 című jelentése szerint is biztos, hogy a mezőgazdasági termékek ára nagyjából az inflációval megegyező módon fog emelkedni a következő évtizedben, így az árszínvonal 10-30 százalékkal lesz az előző évtized felett.