"Az ötlet jó, csak nehezen kivitelezhető, mert hiányoznak a feltételei" - mondja Tóth Sándor a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára, aki saját fővárosi, peremkerületi tapasztalatait példának hozva megemlítette, hogy a helyi rendelet csak hat tyúk tartását engedélyezi, de egy (hangos kukorékolása miatt zavaró) kakast, nagyobb jószágot már nem. Problémás a kert öntözése is, a közüzemi víz drága, kutat pedig a legtöbb helyen nem lehet fúrni. Marad az esővíz gyűjtése, de ha hetekig nem esik, akkor ez sem megoldás, így kiszáradhat a vetemény. Végső soron kiderülhet, hogy a bolti élelmiszer olcsóbb, mint a telektulajdonos szabályosan megtermelt áruja.

A szakminisztérium mindenesetre lát potenciált a háztáji gazdálkodás elterjesztésében, információink szerint a vidékfejlesztési tárca egységesítené a haszonállatok tartására vonatkozó szabályozást, s arról is gondoskodnának, hogy a szomszédok ne köthessenek bele az állattartásba (például az elviselhetetlennek tartott szagok miatt).

Az adatok szerint negyven éve még 1,814 millió klasszikus háztáji szerepelt a nyilvántartásban, számuk a rendszerváltásra 1,4 millióra csökkent. Két éve 566 ezret mutatott ki a KSH, de ezeket a statisztika már egyéni gazdaságokként tartja nyilván. Átlagosan 4,6 hektárt művelnek meg, többnyire családtagjaikkal közösen. Az egyéni gazdaság méretének alsó határa 1500 négyzetméter föld vagy 500 négyzetméter szőlő, illetve gyümölcsös, vagy száz négyzetméternyi üvegház. Már akkor is így nevezik a portát, ha - föld híján - egyetlen nagyobb haszonállatot (szarvasmarha, ló, sertés, juh, kecske) vagy 50 baromfi t tartanak az udvarban. A megművelt föld nagysága szerint egy hektárnál kisebb területet hasznosít az egyéni gazdák 72,5 százaléka, azaz 410 ezer vállalkozó vagy vállalkozás. A 2010. végi mezőgazdasági összeírás előzetes adataiból kiderül, hogy a gazdálkodók átlagéletkora 56 év, és alig tíz százalékuk rendelkezik valamilyen mezőgazdasági végzettséggel.