Nem kap több agrártámogatást Magyarország 2013-hoz képest az új uniós költségvetési ciklusban, a vidékfejlesztési források pedig nominálisan is csökkennek. Bár a 2014-2020 közötti Közös Agrárpolitika reformjáról (KAP) június végén a tagországok között politikai megállapodás született, az igazán fontos döntéseket tagállami szinten ezután kell meghozni. Egyes földterületekre hektáronként több mint 300 euró is juthat, míg másokra csak 140. Az idén egy hektárra még mindenki 233 euró támogatást kaphat. Az elosztásnál tovább éleződhet a kisüzem-nagyüzem konfliktus. Minden azon múlik, hogyan dönt a kormány.

Nem növekszik az ideihez képest a Magyarországnak járó közvetlen kifizetések évenkénti összege a 2014-2020. közötti új uniós költségvetési ciklusban, mivel Brüsszel nagyjából a 2013-as szinten fagyasztotta be a közösségi agrárkiadásokat. Bár egyes tagországoknál lesznek kisebb csökkenések vagy növekedések, Magyarország az 1,275 milliárd eurós éves közvetlen kifizetéssel az "átlagban" helyezkedik el, így a keret érdemben nem módosul 2013-hoz, a mostani EU-s hétéves költségvetési időszak utolsó évéhez képest.

Attól függ, mihez viszonyítunk

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) ugyanakkor a Közös Agrárpolitikáról hozott, június 24-25-i uniós politikai megállapodás óta több nyilatkoztában is úgy foglalt állást, hogy a magyarországi közvetlen kifizetések (agrártámogatások) 13-18 százalékkal bővülnek 2014-2020 között. Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) főigazgatója szerint ez megfelel a valóságnak, ha a közvetlen kifizetéseknél a 2007-2013-as jelenlegi költségvetési ciklus átlagához viszonyítunk.

Ismeretes ugyanis, hogy Magyarország a régi EU-s tagállamoknak járó hektáronkénti közvetlen kifizetések (területalapú támogatások) 30 százalékát kapta csak meg a 2004-es uniós csatlakozáskor, és az összeg - fokozatos növekedéssel - 2013-ra érte el a száz százalékot. Így a következő uniós költségvetési időszak magyar közvetlen kifizetései nőnek a jelenlegi ciklushoz képest, de a gazdálkodók nem kaphatnak több pénzt a 2013-as szinthez viszonyítva, sőt a későbbi hazai döntésektől függően eddigi támogatásaik jelentősen "differenciálódhatnak".

Jön az új alaptámogatási rendszer

Az 1,275 milliárd eurós teljes magyar éves közvetlen kifizetési összeg több jogcímet foglal magába az új KAP előírásai szerint. A legnagyobb tételt a mostani területalapú támogatások teszik ki, amelyeket egy új alaptámogatási rendszerben lehet majd folyósítani. Emellett a közvetlen kifizetésekhez tartozik az úgynevezett "zöldítés", a kiegészítő átalánytámogatás, a fiatal gazdák támogatása, a kisgazdaságok egyszerűsített támogatása, a termeléshez kapcsolt támogatások köre, a kedvezőtlen adottságú térségek támogatása és az úgynevezett nemzeti tartalék képzése.

A zöldítésre a teljes keretből kötelező 30 százalékot elkülöníteni, a többi jogcímnél a KAP csak felső határokat szab meg. Így a kiegészítő átalánytámogatásra 30 százalék, a termeléshez kapcsolt támogatásra 15 százalék, a kisgazdaságok egyszerűsített támogatására 10 százalék, a kedvezőtlen térségekre 5 százalék, a fiatal gazdákra 2 százalék fordítható, míg a nemzeti tartalék az alaptámogatás 3 százaléka lehet. E mozgástéren belül a tagországok maguk határozhatják meg, hogy a teljes keretből egy-egy támogatási célra mennyit költenek.

Súlyos döntés lesz, mikor térjünk át

Mindenekelőtt azonban súlyosabb döntésre lesz szükség annak kijelöléséhez, hogy Magyarország mely időpontban áll át teljes egészében az új KAP-ban rögzített szabályozási rendszerre - közölte Kapronczai István. Most az úgynevezett egyszerűsített terület alapú támogatási szisztémát alkalmazzuk (Single Area Payment System -SAPS), ezt azonban az új KAP megszünteti, helyette pedig új alaptámogatási rendszert vezet be. A tagállamok három időpont közül választhatják ki, mikor térnek át az új szisztémára. Egyrészt a SAPS-ot tovább működtethetik 2020-ig, vagy 2018-ig, vagy az alaptámogatási rendszert akár már 2015-től is bevezethetik. Az új szabályozás legmarkánsabb jellemzője lesz, hogy a támogatásokat üzemenként határozzák majd meg, így a támogatási jogosultságok elválnak a termőföldtől és vagyonértékű, forgalmazható jogokká alakulnak át. A főigazgató szerint Magyarországon az átállásra a 2018-as vagy a 2020-as időpontot kellene választani, hogy a gazdálkodókat a gyökeres változást hozó új rendszerre megfelelően fel lehessen készíteni.

Az átállásig viszont maradhat a jelenlegi területalapú (hektárra vetített) kifizetési szisztéma, de az alaptámogatást már 2014-től be kell vezetni, illetve alkalmazni kell (lehet) a közvetlen kifizetéseken belüli új jogcímeket is. Ez utóbbiak tényleges mértékétől függ, hogy a hektáronkénti alaptámogatás mekkora lesz majd.

Megkavarja a kártyákat a kiegészítő átalánytámogatás

Az egyik legjelentősebb új elem a kiegészítő átalánytámogatás, amely a június 24-25-i megállapodással épült be a KAP-ba. Ez legfeljebb 65 százaléka lehet az egy hektárra jutó átlagos támogatásnak és maximum a közvetlen kifizetések 30 százalékát érheti el. Magyarország esetében - az 1,275 milliárd eurós éves támogatási kerettel és a mintegy 5 millió hektáros referenciaterülettel számolva - az átlagos hektáronkénti támogatás 257 eurónak felel meg, míg az átalánytámogatás ennek maximum 65 százaléka, vagyis 167,2 euró lehet.

Ilyen átalánytámogatást maximum 30 hektárig lehet fizetni, de idetartozik a nagyobb gazdaságok területének "első harminc" hektárja is. Az AKI számításai szerint 151 ezer termelőnek van 30 hektárnál kisebb területe, és ezek együttesen 1,05 millió hektárt tesznek ki. Harminc hektár felett pedig 25 ezer gazdaság termel, amelyek "első harminc" hektárja összesen 750 ezer hektárt képvisel. Így a kiegészítő támogatás együttesen 1,8 millió hektárra terjedhet ki.

Hetven hektár alatt járnának jól

Ugyanakkor fontos döntést igényel, hogy Magyarország a 65 százalékos maximumból mennyit kíván majd felhasználni. E támogatási forma nyilvánvalóan a kisgazdaságoknak kedvezhet és jelentősen csökkentheti a nagyüzemek területalapú forrásait. Ha a 65 százalékos maximális mértéket léptetnénk életbe, az AKI számításai szerint 70 hektár lenne az az üzemméret, amely alatt a gazdaságok jobban, felette pedig rosszabbul járnának mai támogatási szintjükhöz képest.

Az átalánytámogatás következménye lehet viszont, hogy választása esetén nem kellene kötelezően alkalmazni a nagyobb gazdaságok differenciált támogatáscsökkentési szabályait (capping). E törekvés arra irányul, hogy a nagyüzemek az eddigieknél kevesebb támogatást kapjanak, bár a végül elfogadott előírások "felpuhultak" az eredeti tervekhez képest. A korábbi elképzelések 150-300 ezer eurós éves támogatás felett 20-100 százalékos elvonást irányoztak elő, míg a kompromisszumos tagországi megállapodás "minimum 5 százalékos" lefaragást határozott meg 150 ezer euró felett. Emellett lehetővé tette, hogy a csökkentésre ítélt összegből a bér- és közterheket le lehessen vonni. Így - véli az AKI - a capping mindössze 300-400 hazai gazdaságot érintene, amelyek együttesen csak 1,5 millió eurótól esnének el. Ezért éppen e rendszer alkalmazása okozna kisebb "megrázkódtatást" a kifizetésekben az átalánytámogatás bevezetésével szemben.

Puhultak a zöldítési szabályok

Szintén puhultak a kötelező zöldítés szabályai, amelyek betartása így jóval könnyebbé válhat a gazdálkodók számára. A korábbi tervek szerint háromhektáros üzemméret felett legalább három növényt kellett volna termelni és egyikük részaránya sem lehetett volna 70 százaléknál nagyobb (diverzifikálás). A végső döntés azonban a legkisebb üzemméretet 10 hektárra növelte, a kötelező növények számát pedig kettőre csökkentett, egyenként 75 százalékos maximális részarány mellett.

A zöldítésen belül megmaradtak a meglévő gyepek fenntartására irányuló előírások, enyhültek viszont az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó rendelkezések. Utóbbiakat eleve 15 hektáros üzemméret felett kell majd alkalmazni és 2014-től csupán a terület 5 százalékára kell kiterjeszteni. Az eredeti terv a jövő évtől 7 százalék lett volna, de ezt a végső megállapodás csak 2017-től írja elő.

Több mint 185 ezer hektár új ökológiai terület kell

Emellett az ökológiai területekbe beszámítható lesz az úgynevezett nitrogén-megkötő növények - például a borsó - termelése is, amely kedvezhet a hazai gazdálkodóknak. További könnyítésként egy-egy gazdaság az ökológiai kritériumokat akkor is teljesítettnek veheti, ha területének legalább 75 százaléka legelő-, gyep-, rizs vagy hüvelyesnövény-terület, a fennmaradó 25 százalék pedig nem nagyobb 30 hektárnál. Ezen kívül több vidékfejlesztési feltétel betartása is mentesíthet az ökológiai kritériumok alól.

Az AKI szerint a diverzifikálási és a gyepfenntartási előírások nem okozhatnak nagyobb gondot a hazai gazdálkodóknak, az ökológiai követelmények viszont 37 ezer termelőnél 185 ezer hektárnyi új "ökológiai célterület"kijelölését tehetik szükségessé.

3,5 százalék helyett 15 százalék mehet termeléshez kötve

Az új KAP-ról szóló egyezség lehetővé teszi, hogy a tagországok a közvetlen kifizetések 15 százalékát úgynevezett termeléshez kötött támogatásokként folyósítsák. Ez azért lényeges, mert így olyan ágazatok is forrásokhoz juthatnak, amelyek egyébként nem kapnának pénzeket.

Magyarország a jelenlegi KAP úgynevezett 68. cikkelye alapján évente 10 százalékot csoportosíthat át más - elsősorban állattenyésztési és szerkezetátalakítási - célokra, amelyből 3,5 százalékot fizethet ki termeléshez kötötten (ezt most szinte teljes egészében a tejtermelők kapják). Az új rendszerben a 3,5 százalékos részarány 2014-től eredetileg 10 százalékra bővült volna, de a véglegesített megállapodás 13 százalékos átcsoportosítási lehetőséget tartalmaz, amely további 2 százalékkal bővíthető, ha a tagországok - például a szójatermelésben - fehérjeprogramokat valósítanak meg.

A 15 százalékos keret szociális, gazdasági és környezetvédelmi alapon fizethető ki, és az eddigiekhez hasonló támogatási színvonalat nyújthat azoknak, akik a 68. cikkely alapján mostanáig forrásokhoz jutottak - állapította meg Kapronczai István. Itt a zöldség-, a gyümölcs és a tejtermelőkről, illetve a juh- és a kecsketartókról van szó. Ez tehát egyúttal azt is jelenti, hogy az új rendszerben sem kaphatnak pénzeket a dohány-, a sertés- és a baromfipiaci szereplők, bár ezt mindhárom ágazat képviselői erőteljesen sürgették.

A kisgazdaságok jövő októberig választhatják az egyszerűsítést

Teljesen új elemként épül be a szabályozásba a kisgazdaságok egyszerűsített támogatása, amely termelőnként évi 500-1250 euró lehet. Magyarország - tette hozzá a főigazgató - ki tudja fizetni az 1250 eurós maximális összeget, amelyre várhatóan a regisztrált gazdaságok körülbelül egyharmada, vagyis 72 ezer termelő tart igényt. Ugyanakkor így is csak 3,43 százalékát használhatjuk majd ki a lehetséges 10 százalékos átcsoportosítási mértéknek.

A gazdáknak 2014. október 15-ig kell majd dönteniük arról, hogy az egyszerűsített támogatást kérik-e. Ha csatlakoznak, nem kell megfelelniük a zöldítési, illetve a jó mezőgazdasági és környezetvédelmi állapot fenntartását célzó, úgynevezett keresztmegfelelési (cross-compliance) feltételeknek. A határidő után bármikor visszaléphetnek a "normál rendszerbe", de az egyszerűsítést többé már nem választhatják és később e kifizetési mechanizmushoz újonnan sem csatlakozhatnak.

Sok fiatal gazda nem fér bele a rendszerbe

A további jogcímek közül Magyarország a közvetlen kifizetésekből várhatóan nem fordít támogatásokat a kedvezőtlen adottságú területekre, mert ezekre a vidékfejlesztésen belül szán pénzeket. A lehetséges 2 százalék helyett előreláthatóan jóval kisebb mértékben, 0,4 százalékban használhatjuk ki a fiatal gazdákra elkülöníthető keretet is, mivel a termelők jelentős része "nem fér bele" a rendszerbe. Az uniós szabályozás ugyanis a negyven év alatti termelőknek nyújt majd ötéves támogatási lehetőséget, ha öt évnél nem régebben kezdték gazdálkodásukat. Az AKI szerint nálunk e jogcímen mindössze 7 ezren számíthatnak támogatásokra, mivel a hazai fiatal gazdák nagy része - elsősorban a családi gazdaság megöröklésével - öt évnél régebben termel. E jogcímet mindenesetre kötelezően be kell vezetni, és az itt fizethető pénzeket az alaptámogatáson felül kell folyósítani. A fiatal gazdák támogatása az egy hektárra jutó átlagos tagországi támogatás 25 százaléka lehet, és legfeljebb 25 hektárra, illetve az úgynevezett átlagos üzemméret nagyságáig lehet fizetni. Ez utóbbi - az 5 millió hektáros referenciaterülettel és a 176 ezer regisztrált gazdálkodóval számolva - 28 hektárt tesz ki, így a fiatal gazdák ekkora területre kaphatnak többletpénzeket.

Alaptámogatások: ki nevet a végén?

A hektárra fizethető, minden gazdálkodónak járó alaptámogatás mértéke csak azután határozható meg, ha Magyarország az egyes jogcímekkel kapcsolatos elosztási döntéseket meghozta. A mai számítások szerint a közvetlen kifizetésekből zöldítésre 30 százalék, kiegészítő átalánytámogatásra - 65 százalékos maximális átcsoportosítással számolva - 23 százalék, termeléshez kötött támogatásra 15 százalék, a kisgazdaságok egyszerűsített támogatására 3,4 százalék, a fiatal gazdákra 0,4 százalék, nemzeti tartalékra 0,5 százalék mehet el. Így az alaptámogatásra mindössze 27-28 százalék maradhat, míg a 2011-es, eredeti uniós jogszabálytervezetek szerint még 53 százalék körüli arány adódott.

Kapronczai István szerint a 27-28 százalékos részarány azt jelenti, hogy alaptámogatásként egy hektárra mindössze 69-70 euró juthat. Ezt a zöldítési pénzek további 70 euróval, mintegy 140 euróra növelhetik, miközben az idén minden gazdálkodó hektáronként 233 eurós elméleti SAPS-összegre számíthat. Ezt megközelítő, 210-220 eurós hektáronkénti támogatás 2014-től csak akkor lehetne, ha Magyarország a 65 százalékos kiegészítő átalánytámogatásra semmit sem csoportosítana át. A maximális, 167,2 eurós hektáronkénti átalánnyal számolva viszont a legfeljebb 30 hektáros termelők az új KAP-ban hektáronként 307 eurót kaphatnának, míg a nagyobb gazdaságok 30 hektár feletti területeire csak 140 eurót alig meghaladó összeg jutna.