Míg a válság verte ingatlanpiac éppen, hogy csak elvegetál, addig a termőföld egyre értékesebb kincseket kínál világszerte a befektetőknek, gazdáknak, kutatóknak, utópistáknak és egyéb vállalkozókedvűeknek - talán ez az egyszerű gondolat inspirálhatta a mostanában unatkozásra kényszerített építészeket és tervezőket az alább bemutatott merész koncepciók elkészítésére. Futurisztikus épületekbe integrált napraforgótáblák, parkolószinteken hullámzó búzaföldek, utópisztikus függőfolyosókon pirosló paradicsom- és szőlőlugasok.

A helyzet az, hogy a fenti gondolat amennyire banálisan hangzik, annyira igaz - még ha áttételesen is. Az ingatlanpiac mélyrepülésének okaira itt most nem térnénk ki, hiszen az olvasó az elmúlt években bőven informálódhatott a témában. A termőföldüzlet ügyét is csak felületesen érintjük, hiszen cikkünk célja inkább a szórakoztatás, és az alábbi meghökkentő koncepciótervek kontextusba helyezése.

Nincs más út, csak felfelé

A termőföldspekuláció nyilvánvalóan a termőföldárak világszintű emelkedésére épít, amelynek két alapvető okát emelnénk ki: ez a mezőgazdaság élelmiszerár-robbanás miatti növekvő jövedelmezősége, illetve a termőföld-kínálat szűkössége. Az elmúlt negyven évben ugyanis a megművelhető területek csaknem egyharmadát nyelte el az urbanizáció és a talajerózió világszerte, és az ENSZ becslése szerint a következő száz évben a még meglévő állomány is megfeleződhet, hiába hasítunk ki magunknak egyre nagyobb területeket őserdőinkből.

Ezzel egy időben a világ népessége rohamléptekben növekszik. Az ENSZ frissített prognózisai szerint a jelenlegi 7,2 milliárdról 2025-re 8,1 milliárd fő lehet a Föld népessége, 2050-re 9,6 milliárd, 2100-ra pedig 10,9 milliárd. A növekvő lakosság élelmiszerigényét viszont egyre kisebb területen kell megtermelnünk, amely nem kis kihívást jelent.

Bolygónkon a növénytermesztésre alkalmas terület egyre értékesebb jószág lesz, sőt, egyszer csak elfogy majd. És talán nincs is messze a nap, amikor nem lesz más választásunk, mint felfelé terjeszkedni. Emellett az emberiség - többek között ugyancsak a túlnépesedés miatt - számos egyéb súlyos problémával néz szembe - így például a Föld erőforrásainak kizsigerelése, az üvegházhatás és az édesvízkészletek rohamos csökkenése. Utóbbinak döntő részét egyébként éppen mezőgazdasági öntözésre használjuk el.

Az alábbi futurisztikus tervek a fenti problémák együttes kezelésére kínálnak alternatív megoldásokat. Lássuk a jövő farmjait!

A piramis farm

A Pyramid Farmot Eric Ellingsen és Dickson Despommier "vertical farming" guru, azaz a "függőleges farm" építésének egyik világhírű szakértője tervezte.

A piramis alakú építmény számos hagyományos funkció, iroda-és kiskereskedelmi területek mellett ültetvényeknek is ad helyet. Az épületrendszer gépészete amellett, hogy számos szintet alkalmassá tesz a gyümölcs-és zöldségtermesztésre, a szennyvizet is újrahasznosítja öntöző- és ivóvíz kinyerésére, illetve az energiaellátás biztosítására. Az üvegpiramison át az éltető napfény akadálytalanul áramlik be.

Az égi mező

Gordon Graff 59 emeletes Skyfarmján a növényeket hidrokultúrás termesztésnek megfelelő körülmények között nevelnék, azaz termőföld nélkül, vízben oldott ásványi anyagok biztosításával. Talaj ugyanis nem feltétlenül szükséges, majdnem minden növény megél ilyen körülmények között.

Repülő csészealj-mezők Dubajban

Számos ország egyáltalán nem rendelkezik művelhető földterületekkel. Ezek sokszor hiába számítanak földünk leggazdagabb államai közé, nem vásárolhatnak korlátlanul termőföldet és importálhatnak terményeket (a logisztikai költségekről és a környezetvédelmi megfontolásokról nem is beszélve), így saját élelmiszer-ellátásukra hosszú távú megoldást kell találniuk. Itt elsősorban a közel-keleti államokra gondolunk.

A Seawater Vertical Farmot a tervezők Dubajba álmodták. Cristiana Favretto és Antonio Girardi koncepciója egyszerre kínál megoldást a kedvezőtlen, extrém forró éghajlat, illetve az öntözővíz és a termőföldterületek együttes hiányára. A repülő csészealj-mezőkön a tengervizet hűtésre és párásításra használnák, miközben ennek egy részét édesvízzé konvertálnák.

Uborkafolyosók

Az Oliver Foster által tervezett Vertical Farm-Type O koncepció arra az alapvetésre épül, miszerint a különböző növényeknek eltérő termőkörnyezetre van szüksége. A súlyosabb faültetvények egy autóparkolón zöldellenek, míg az épületszárnyakat összekötő függőfolyosók szőlő - és uborkafuttatásra, és egyben az épületgépészet egyes elemeinek, vagy az elektromos hálózat átvezetésére is alkalmasak. A zárt szintekre a napfényt tükrök segítségével juttatnák el.

1 millió dolláros saláta

A seattle-i Weber Thompson építésziroda által tervezett Eco-Laboratory lakófunkciókat komponál zöldség- és gyümölcstermesztésre alkalmas kertekkel, melynek termésével az egész környék ellátását meg lehetne oldani. A 12 szintet elfoglaló hidrokultúrás kertrendszerben termesztett saláta és paradicsom a tervezők becslése szerint évi 1 millió dolláros nyereséget biztosítana. A tervezőcsapat szerint a koncepció gazdasági racionalitásából fakadóan akár pár éven belül meg is valósulhat.

Az élő felhőkarcoló

A New York-i építész, Blake Kurasek álma egy élő felhőkarcoló, azaz a Living Skyscraper, amely ugyancsak lakásokhoz kapcsolódó kerteket vonultat fel.

A koncepció a "függőleges kertek" (veritcal garden), a függőleges farmok szerényebb verzióját viszi tovább. A függőleges kertek megítélése egyébként már így is meglehetősen ellentmondásos, sőt, egyes építészeknél egyenesen kiveri a biztosítékot. Amellett, hogy a koncepció elméleti nagyszerűségét elismerik (a növényzet széndioxidelnyelő képessége, oxigén kibocsátása városi környezetben, stb.) az elképzelést a gyakorlatban kivitelezhetetlennek tartják, éppen a növényzet viszontagságos körülmények közötti életképtelensége miatt. A kontra érvek között olyan triviális okokat sorolnak fel, mint a magasabb régiók hőmérsékleti szélsőségei vagy a folyamatos intenzív kitettség a nap és a szél hatásainak. Ezekre a felvetésekre a függőleges farmok tervezői remélhetőleg megfelelő válaszokkal készültek.

Úttörő munka

Az alábbi, viszonylag hagyományosnak tűnő épületcsoport Chris Jacobs és Dickson Despommier építészek úttörő munkája, amely a világ csaknem első függőleges farm koncepciója.

Az épületek tetején elhelyezkedő hatalmas napkollektorok követik a nap járását, a fényt és a napenergiát maximálisan kihasználva így. Az üvegpanelek belső felületét speciális bevonattal látták el a szennyező anyagok megtapadásának és a víz kicsapódásának megakadályozására