Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Blum Zoltán emlékeztetett rá, hogy a közvetlen kifizetések harminc százaléka a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlat alkalmazásához, vagyis a zöldítéshez kapcsolódik. Az ügyvezető szerint első ránézésre úgy tűnhet, hogy ezek az intézkedések a mezőgazdasági termelés további megregulázását szolgálják, de a zöldítés bevezetésével új lehetőségek nyíltak meg a gazdák előtt. Az ökológiai másodvetés bevezetése ugyanis javíthatja a talajaink állapotát, és jól beilleszthető
az intenzív növénytermesztés technológiai elemei közé.
A főnövény igényeihez igazodó keverékek elősegítik a humuszképződést és megóvnak az erózió, a defláció és a tápanyag-kimosódás negatív hatásaitól. A nagyobb biodiverzitás biológia védelmet nyújt egyes talajbetegségekkel és fonálférgekkel szemben, emellett növeli a hasznos élőszervezetek - például a földigiliszták - számát. A zöldítés alkalmazása javíthatja a talajszerkezetet és fokozhatja, illetve fenntarthatja a talajérettséget - tette hozzá az ügyvezető.
Blum Zoltán szerint a sikeres köztesnövény-termesztés alapja a megfelelő keverék kiválasztása, amelyet a mindenkori vetésforgó, a hasznosítási cél, a tervezett vetésidő és a területi adottságok határoznak meg. Minél alaposabban készítették elő a területet és a magágyat, annál sikeresebb és biztosabb a kelés, mivel a gondos talajelőkészítés nemcsak az árvakelések elleni küzdelem, hanem a köztesnövények gyors és egyenletes kelésének és fejlődésnek is alapja. A szárazságra, aszályra hajlamos időszakokban és termőhelyeken javasolt a talaj vízkészleteit megőrző sekély talajművelés alkalmazása.
A gyakorlatban több vetési módot is alkalmazni lehet. Attól függően, hogy a gazdák a sorbavetést, a hagyományos mulcsvetést vagy a szórva vetést részesítik előnyben, eltérő lehet a vetés pontossága és a kelés sikeressége.
A köztesnövények vetési idejére eső munkacsúcsokat, illetve a költséghatékonyság elvét is szem előtt tartva a leghatékonyabb megoldás az lehet, ha a gazdák az elővetemény betakarítása után a tarlóápoló talajműveléssel egy menetben vetik el a keverékeket. A gépgyártóknál már elérhetők az olyan aprómag-vetőegységek, amelyekkel például a tárcsához, vagy a szántóföldi kultivátorhoz csatlakoztatva egy menetben is kivitelezhető a keverékvetés.
