Alapvetően jól vették a gazdák a zöldítési támogatás tavalyi bevezetésével járó akadályokat - derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közelmúltbeli konferenciáján. Különösen igaz ez annak fényében, hogy maga a rendszer nemcsak a magyar hatóságoknak, de az Európai Uniónak is új volt, ezért egy-egy értelmezési kérdésnél akár hónapokat is várni kellett a válaszra.

Magyarország azon kevés országok közé tartozott, amelyek vállalták a zöldítési támogatás tavalyi előlegfizetését, ami különösen nagy feladat volt a hatóságok számára is, mivel a kifizetés jóval több adminisztratív és helyszíni ellenőrzést igényelt - hívta fel a figyelmet Dragovácz Nikoletta, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnökhelyettese. Március végéig a kérelmek 86 százalékánál teljesített valamilyen szintű kifizetést a hivatal, összesen 64,5 milliárd forintot utalva át. Mivel azonban az ellenőrzések még nem értek véget, várhatóan lesznek olyanok, akiknél nem teljesítés miatt nem tudnak támogatást fizetni, vagy csak a hektáronkénti 80 euró (24-25 ezer forint) egy részét tudják egyelőre utalni.

Sok esetben találkoztak hibás teljesítésekkel, termelői félreértésekkel az ellenőrzések alatt. Az egyes zöldítési feltételeknél akár 20-25 százalékos hibás teljesítést is találtak. Kihívást jelentett 2015-ben a táblán kívüli szomszédos ökológiai fókuszterületi (EFA) elemek (táblaszegély, fássáv, vizesárok, fasor és vízvédelmi sáv )jelölése és mérése. Ugyanakkor 2015-2016-ban a nem teljesítés, vagy valamilyen szinten hibás teljesítés önállóan nem, csak a zöldítési támogatás összegének terhére volt szankcionálható - mondta Dragovácz Nikoletta hozzátéve, hogy 2017-től már az alaptámogatásból is levonható lesz a szankció összege.

A gazdálkodók jellemzően tábla szintű elemekkel teljesítették a zöldítési előírásokat, és a legtöbben a parlag, a nitrogénmegkötő növények és a másodvetés mellett döntöttek. Ezeket egyébként a diverzifikációs előírásnál is elszámolhatták, sok pillangós növényre pedig fehérjetámogatást is igényelhettek. Parlagra 119,7 ezer, nitrogénmegkötő növényre 211,5 ezer, másodvetésre 154,8 ezer hektárra adtak be igénylést.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a védett tájképi elemeket csak biztonsági többletként jelölték be a gazdák arra az esetre, ha a táblaszintű EFA egy részét mégsem fogadnák el. Az agrárkamarai falugazdászok is azt javasolták a termelőknek, hogy mindenképpen jelöljenek biztonsági többletet a kérelmeikben, ha valamilyen oknál fogva (szomszédosság, méretbeli hibák) nem fogadnák el az összes bejelentett EFA területüket.

Dragovácz Nikoletta szerint hasznos volt az ökológiai célterületek kapcsán az a könnyítés, amelyet az Európai Bizottság léptetett életbe a bevezetés évében. Ennek értelmében a gazdálkodók, ha nem tudták teljesíteni a feltételeket, akár még az ellenőrzéskor is módosíthatták adataikat és vállalásaikat, hogy eleget tegyenek eredetileg beadott támogatási kérelmeiknek. E lehetőség azonban idén már nem áll a gazdálkodók rendelkezésére - hívta fel a figyelmet az elnökhelyettes.

Az MVH most úgy igyekszik könnyíteni a termelők helyzetét, hogy úgynevezett előzetes ellenőrzést vezet be. Ez lényegében azt takarja, hogy az egységes támogatási kérelmek május 17-i, szankciómentes beadási határideje után értesítik a gazdálkodókat, ha az ellenőrzésekkor komolyabb problémát találnak. A termelők az értesítésekben szereplő pontokon a kézhezvételtől számított 10 napig szankciómentesen módosíthatják kérelmeiket. Az ellenőrzések lebonyolításában a falugazdászok is segítik majd a gazdákat.

Az idei évben április első felében nyílik majd meg a támogatási kérelem-beadási felület. Ez azonban a tavalyi tapasztalatokat is figyelembe véve számos ponton változott. Áttekinthetőbb lett, pontosabban megadhatóak lesznek a táblarajzok, a helyrajzi szám minden nagyítási szinten megjelenik, a helyrajziszám-kereső a keresett területet a térképen is megmutatja, új blokkot és táblát is lehet felvinni a térképnézeten, megújult a területmérés funkció és rajzolás közben folyamatosan kijelzi majd a tábla területét. Az idén az ökológiai célterületek közé bekerült a fasor is, és emellett lehetőség lesz arra is, hogy az EFA alapba a szántó hasznosítású területeken kívül a szántóval szomszédosan elhelyezkedő EFA elemek és a nem szántó típusú SAPS jogosult táblák is beletartozzanak.