Az 55 ezer tagot számláló NFU nyilatkozatának előzményeként a testület 90 fős tanácsa - amelyben az angliai és walesi megyék mezőgazdászainak képviselői vesznek részt - szavazással döntött a szervezet álláspontjának kialakításáról. A döntés előtt az NFU országszerte 28 vitafórumot rendezett, amelyeken a mezőgazdasági termelők kifejthették véleményüket arról, milyen hatást gyakorolna a brit agrárszektor működési környezetére, ha Nagy-Britannia távozna az Európai Unióból.

Az NFU nem vesz részt a brit EU-tagságról júniusra kiírt népszavazás kampányában, de a kilépéssel járó lehetséges következmények széles körét mérlegelve arra a következtetésre jutott, hogy a brit gazdálkodók érdekeit Nagy-Britannia további EU-tagsága szolgálja a legjobban. Az NFU elnöke, Meurig Raymond a BBC-nek elmondta, hogy a tanács tagjainak "elsöprő többsége" a brit EU-tagságot pártoló nyilatkozatra szavazott.

Nemrégiben a brit kormány is arra hívta fel a figyelmet, hogy ha Nagy-Britannia a népszavazás eredményeként távozna az EU-ból, azt a brit mezőgazdaság is komolyan megszenvedheti. A kormány tevékenységét szervező és segítő kabinetiroda 28 oldalas tanulmánya hangsúlyozta, hogy az EU átlagosan 14 százalékos importvámot vet ki az unión kívüli országokból behozott mezőgazdasági termékekre, még azokkal az országokkal - köztük Norvégiával és Svájccal - szemben is, amelyeknek van kétoldalú kereskedelmi megállapodásuk az EU-val. Az elemzés szerint ráadásul a 14 százalékos vám csak az átlagos szint, a tejtermékek esetében 36 százalék terheli az EU-n kívülről érkező importot, és ez súlyos helyzetbe hozná a brit mezőgazdasági termelőket, ha Nagy-Britannia nem férne hozzá az unió egységes belső piacához.