Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutató Intézet kutatási igazgatója azokat a globális trendeket vázolta fel előadásában, amelyek idén mindenképpen érezhetőek lesznek az állattartók számára. A 2012. évet követően - amikor a legdrágább volt a takarmány - lejtmenetben van az állati termékek ára. Európa agárexportját pedig nem segíti, hogy 2017-ben minden mérvadó valutával szemben erősödött az euró. Ugyanakkor az ázsiai piacok felvevő képessége - köszönhetően a népességük és az életszínvonaluk növekedésének - továbbra is bővül.

- mutatott rá Potori Norbert. India növekvő tejtermékigényére biztosan számíthatnak az európai termelők, de valószínű, hogy Kína sem lesz képes fokozni termelőkapacitásait. Ez azért fontos, mert 2018-ban az előrejelzések szerint ismét nőni fog a termelő tehenek száma az unióban, és a felesleget sajtban, tejporban le kell vezetni.

A sertéspiacot meghatározza a kínai termelés erőteljes növekedése. Európában tavaly szintén bővült a kocaállomány (+1,2%), ami a malacok és a vágások számának emelkedését hozza 2018-ban. Pozitív fejlemény, hogy

ami versenyelőnyt biztosít a közösség számára a szigetország piacán. Jellegzetes munkamegosztás alakult ki a sertéshústermelésben Európában: Hollandiában a talajok nagy nitrátterhelése miatt már szinte csak malac-előállítás folyik, a hizlalást kihelyezték Közép-Európába.

Csorbai Attila, a Baromfi terméktanács elnöke szerint ezt a trendet akár meg is lovagolhatnánk. A lengyelek baromfi-hústermelése is javarészt külföldi tőkéből valósul meg - emlékeztet a szakember. Míg Potori Norbert a speciális piaci igények kielégítése szólította fel a termelést, addig a Baromfi Terméktanács képviselője ennek kockázatira is rávilágított. Nem lehet egyszerre mélyalmos, szabadtartásos és antibiotikummentes termelést folytatni. Ha a baromfi találkozhat a kórokozókkal, vírusokkal, akkor szükség van a gyógyszerek bevetésére. A teljes védelmet csakis korszerű, hézagmentes és jól tisztítható épületekben, szigorú menedzsment-intézkedésekkel lehet elérni - de erre a mai magyar termelés még nem készült fel.

Szavait a Lajtos Lajos, a Bonafarm Bábolna Takarmány Kft. kereskedelmi vezetője is megerősítette. A medikált tápokra igény van a piacon. Zéró antibiotikummal képtelenek lennénk hozni azokat a naturális mutatókat, amelyekkel versenyképesek maradhatunk a piacon. Az egész unió viszonylatában is elgondolkodtató a versenyhátrányunk - például Brazíliával szemben. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy

 - erősíti meg Potori Norbert. Csorbai Attila úgy ítéli meg, hogy nagyon negatív az az európai trend, amelyik egyes társadalmi csoportok igényeit össztársadalmi szintre emeli, és"minden-mentes" termékeket követel, méghozzá szabadtartásban. Például a baromfiinfluenzára is csak a zárttartás lehet a jó válasz. A H5N8 máris kitört Bulgáriában, a járvány idén is el fogja érni Magyarországot - int a szakember.

A Bábolna Takarmány képviseletében Lajtos Lajos is riasztónak látja azt az uniós döntést, hogy a cinket 5 éven belül ki kell venni a sertéstápból. "Tőlünk nyugatabbra már 8 éve kísérleteznek ezzel, de még mindig nem sikerült hatékonyan megoldaniuk" - teszi hozzá. A takarmánypiaci trendekről szólva Lajtos Lajos

A tavalyi árrobbanás egyes korcsoportok tápjaiban az A-vitamin mennyiségének visszafogásához vezetett. Szójából ugyanakkor jó volt az ellátás. Aggasztóan zsugorodik viszont a kukorica és különösen a búza kínálata az országban. Utóbbit magasabb fehérjetartalma miatt értékeli nagyra a takarmányipar.

Ezzel kapcsolatban Reng Zoltán, Hungrana vezérigazgatója elmondta, hogy az etanol- és izocukorgyártás melléktermékei is kiváló takarmány-alapanyagok. Az országba beérkező 6-700 ezer tonna szója felét ki tudná váltani a feldolgozóiparból kikerülő DDGS és CGF. Veszélyforrást jelent ugyanakkor a feldolgozóipar számára, hogy 2020 után megváltozhat az etanol kötelező bekeverési aránya a hajtóanyagokba, illetve egy esetleges szabad-kereskedelmi megállapodás az USA-val rázúdíthatja az import etanolt Európára.

Lajtos Lajos hozzáteszi, hogy szintetikus aminosavakra is át lehetne állni a takarmányban, ez egyedül gazdaságossági kérdés. Jogszabályi probléma viszont az állati fehérje keresztetetésének késlekedése a gyakorlatban. A problémát a bürokrácia az állati hulladék nyomon követhetőségében véli felfedezni, míg Csorbai Attila szerint ez valójában egyszerű kérdés: baromfihulladék csak baromfivágóhídról kerülhet ki.

Valamennyi szereplő fontosnak tartotta, hogy az egyes állattenyésztési ágazatok átfogó stratégiával és jó érdekérvényesítő képességgel rendelkezzenek. Például el kell érni, hogy a 2018 végén lejáró állatjóléti támogatási jogcímeket újra notifikáljuk Brüsszelben. Babati Zoltán, a Vágóállat és Hús Terméktanács elnöke ezen túlmenően a termelők és feldolgozók méltányos együttműködésének fontosságára hívta fel a figyelmet.