Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az agráriumra készített konjunktúra-barométer ismét esést mutat Németországban. A hangulatromlás márciusban kezdődött el, és azóta is tart. Miközben a német ipar állapota kielégítőnek mondható, a mezőgazdaságban romlott a gazdák kedve. A jelenlegi helyzetet az állattenyésztők jelentős javulásként élik meg (amit Kína importéhsége alapoz meg), míg a szántóföldi termények és takarmányféleségek előállítói változatlannak látják a helyzetüket (a bizonytalanság oka az aszállyal érkező likviditási probléma).
A jövőt azonban mindhárom szegmensben rossznak ítélik meg a gazdasági szereplők. Az állattenyésztésben elsősorban a romló tej- és marhaárak okoznak pesszimizmust, míg a többi ágazatban az energia drágulása aggasztja a gazdákat, illetve nem tetszik nekik a nemzeti agrárpolitika. (A legnagyobb felzúdulást idén a nitrátdirektíva következetes betartatása hozta a gazdatársadalomban, holott a német kormányzat csak uniós kötelezettségeit akarta végre teljesíteni.)
Ennek ellenére a beruházási kedv még növekedett is a tavaly ilyenkor mérthez képest. A fejlesztések becsült értéke milliárd euróban az alábbi táblázatban látható, és összevethető a 2018-ban mért értékekkel is. Idén az év hátralévő részében 4,1 milliárd eurót fektetnének a német termelők a gazdaságuk fejlesztésébe, míg tavaly 3,4 milliárdot terveztek ugyanekkor.
A legtöbbet az állattartás technikai, technológiai fejlesztésébe fektetnének a német gazdák. Ennek egyik oka lehet az a konjunktúra, amit Kína állatifehérje-éhsége generál szinte az egész világon. A másik ok lehet belső: az állatvédelmi mozgalmak hihetetlen erősödése, a nitrátdirektíva nehéz betartása, valamint az újabb és újabb ötletek a tartási előírások szigorítására, illetve meghatározott tartásmódok minőségtanúsítására, márkázására. Ezek mind újabb épületek, gépek és istállótechnikai berendezések beszerzésére sarkallják a termelőket, vagyis nemcsak a konjunktúra, hanem a kényszer is hajtja a fejlesztéseket.
A fenti grafikonon a legfeltűnőbb kiugrást a tavalyi évhez mérten a földvásárlási kedv mutatja - ez több mint a duplájára nőtt. Ennél ékesebb bizonyítékot nem találni arra, hogy a befektetők mégiscsak látnak potenciált a mezőgazdaságban.
