A 2021-2027 közötti uniós költségvetésről szóló javaslatot 2018. május 2-án tette közzé az Európai Bizottság. Számolva az Egyesült Királyság - mint korábbi "nettó befizető" - kilépésével, a Közös Agrárpolitika és a kohéziós politika finanszírozását alacsonyabb támogatási szinten képzelnék el. A Bizottság a következő hétéves időszakra 1279 milliárd eurót javasolt kötelezettségvállalásokra, ami az EU27 bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,114 százaléknak felel meg. A finn soros elnökség ugyanakkor a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,07 százalékában maximalizálná a tagállamok hozzájárulását, így 1087 milliárd euró lenne a közös költségvetésben a következő hétéves ciklusban.

A KAP források csökkentését illetően számos tagállam - többek között Magyarország - fejezte ki egyet nem értését, emellett pedig az Európai Parlament is azt az álláspontot képviseli, hogy a támogatásokat legalább a jelenlegi szinten kell megtartani. A következő uniós költségvetésről egyelőre még nincs döntés.

A Bizottság a következő időszakra magasabb nemzeti társfinanszírozási arány alkalmazását javasolja a II. pillérben, ebből kifolyólag a tagállam által biztosított támogatás nagyságától is függ majd, hogy mekkora forrásban részesül a hazai vidékfejlesztés, így összességében ez ellensúlyozhatja az itt tapasztalt forráskiesést. A II. pilléres területalapú támogatások (pl. agrár-környezetgazdálkodás) várhatóan továbbra is vissza nem térítendő formában kerülnek majd kifizetésre. A beruházások és a tudásátadás támogatása esetében az elszámolható költségek 75 százalékban, míg a kockázatkezelési eszköz esetében 70 százalékban maximalizálta a támogatás intenzitását a rendelettervezet.

Új játékszabályok jönnek

A 2020 utáni időszakot meghatározó jogszabályi keretek még szintén tárgyalás alatt állnak. A Bizottságnak a KAP-ra vonatkozó rendeletjavaslatai 2018. június 1-jén jelentek meg, és több új elemet is tartalmaznak. A KAP Stratégiai Terv rendelettervezete általános és átfogó előírásokat foglal magában, és sokkal inkább útmutató jellege van. A Bizottság ugyanis nagyobb szabadságot szeretne biztosítani a tagországoknak a tervezéshez, ezzel együtt nagyobb felelősségvállalásra is készteti őket. Mindazonáltal több témakörnél is (pl. közvetlen kifizetések esetében) fenntartja magának a jogot, hogy a későbbiek folyamán "finomhangolhassa" a tagországi tervezést.

A 2019. májusi EP-választások jelentősen megváltoztatták a parlamenten belüli erőviszonyokat, a korábbiaknál nagyobb arányban képviseltetik magukat a zöld és liberális képviselők. Az új EP felállítását követően az Elnökök Értekezlete úgy döntött, hogy továbbra is a Bizottság 2018. júniusi javaslatát veszi alapul a tárgyalások során, de lehetőséget biztosítanak az új EP-képviselőknek is a tervezetek véleményezésére. 2021 már biztosan átmeneti év lesz, amit alátámaszt, hogy már el is készült az átmeneti évre vonatkozó szabályok tervezete.

A támogatáskorlát kitolására ugyanakkor lehetőség lenne a foglalkoztatotti létszám alapján kalkulált összeggel, ezzel megvalósulna a munkabér-kompenzáció. Ennek részletszabályairól eltérő álláspontok léteznek. Magyarország szerint a támogatáskorlátra vonatkozó összes előírást (bevezetés, érintett támogatások köre, támogatásmaximum, fokozatosság mértéke stb.) a tagállamnak kell meghatároznia.

A KAP Stratégiai Terv rendelettervezet alapján a tagországoknak továbbra is lehetőségük lesz termeléshez kötött támogatást biztosítani a gazdálkodóiknak, annak érdekében, hogy egyes ágazatok piaci helyzetét stabilizálják, fenntarthatóságukat, versenyképességüket elősegítsék. Ezekre az intézkedésekre a közvetlen kifizetések keretösszegének legfeljebb 10 százalékát irányozza elő a jogszabály-tervezet. Magyarország, több más tagországgal együtt, legalább a jelenlegi időszakban alkalmazott 13 százalékra tett javaslatot a termeléshez kötött támogatások forráskeretét illetően, a Bizottság azonban a WTO vonatkozó szabályozásai miatt ezt aggályosnak tartja. A tárgyalások jelenleg is folyamatban vannak a kereteket illetően.

A bizottsági javaslat a következő időszakra vonatkozóan is tartalmazza a kisgazdaságok támogatásának lehetőségét a tagországok számára, egyéb részletszabályokról azonban nem rendelkezik a dokumentum. A fiatal gazdálkodók jövedelemkiegészítő támogatására a közvetlen kifizetések keretösszegének minimum 2 százalékát kell fordítaniuk a tagországoknak, amit a kedvezményezettnek a támogatásra jogosult földterület után, éves szinten és hektáralapon fizethetnek majd ki.

A tagállamok az egyes pillérekre jutó tényleges pénzügyi keretüket saját hatáskörben véglegesíthetnék. Erre a pillérek közötti átcsoportosítás mindkét irányban lehetőséget adna, de legfeljebb 15 százalékos mértékig. A Bizottság javaslata alapján további 15 százalékos átcsoportosításra lenne lehetőség, amennyiben az az I. pillérből a II. pillérbe történik, és az átcsoportosított forrásokat környezet- és éghajlatvédelmi célkitűzésekre fordítják.

Zöldebb és korszerűbb

A KAP már most is nagy hangsúlyt fektet a környezet védelmére, azonban a társadalmi igények a jelenleginél is zöldebb agrártámogatási rendszer kialakítását követelték a Bizottságtól. Az új struktúrában a zöldítés bizonyos elemeit a jelenlegi Kölcsönös Megfeleltetés rendszerével egybefoglalva létrehozták az ún. kondicionalitást, amely már az alaptámogatásoktól kezdve egy, még a jelenleginél is magasabb környezeti hozzáadott értéket hivatott biztosítani. Erre az alapra tervezik ráépíteni az I. pillérben az önkéntes ökorendszereket, a II. pillérben pedig az agrár-környezetvédelmi támogatások rendszerét, amelyek a kondicionalitás elemein túlmutató, önkéntes vállalásokra biztosítanak támogatást.

Forrástervezés tekintetében is ambiciózusnak ígérkezik a 2020 utáni KAP, hiszen

A 2020 utáni Közös Agrárpolitikában horizontális célként jelenik meg a mezőgazdasági üzemek korszerűsítése és modernizációja. A Bizottság hangsúlyos szerepet szán a tudásátadási és innovációs rendszereknek (így pl. a szaktanácsadási rendszernek is), amelyeknek a kutatást, az innovációt és a digitalizációt kell ösztönözniük. A KAP Stratégiai Tervnek külön ki kell térnie arra is, hogy az adott tagállam miként tervezi ezek működtetését. Magyar vonatkozásban kiemelendő az Agrárminisztérium hatáskörébe tartozó, a 2019-2022-es időszakra szóló Digitális Agrár Stratégia (DAS), melynek célja, hogy előmozdítsa a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének növelését. Ezt az információk gyűjtésével, feldolgozásával, a technológiai műveletek automatizálásával és robotizálásával tervezi elősegíteni, figyelemmel a környezeti erőforrások effektív felhasználására is.

A cikk Horváth Dóra és Gyenes Adrienn (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara) írása alapján készült, amely az Agrárszektor "Az 50 legbefolyásosabb személy a magyar agráriumban" című kiadványában jelent meg.

Címlapkép: shutterstock