Agrármatek: Az ipari méretű mezőgazdasági termelés napos oldala

Agrármatek: Az ipari méretű mezőgazdasági termelés napos oldala

Takarék Agrár24
Sokat olvashatunk arról, hogy az iparszerű mezőgazdasági termelés milyen minőségromlással járhat együtt, bejegyzésünkben a brojlertermelés példáján keresztül igyekszünk bemutatni, hogy nem feltétlenül kell ördögtől valónak tartani, ugyanis az elmúlt 100 év hatékonyság növelése azért pozitív változásokat is hozott magával.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

A Föld népességének növekedésével, illetve az életszínvonal emelkedésével értelemszerűen nő a fehérjeforrások iránti igény is. 1930-ban a Föld népessége 2 milliárd főt számlált, az 1960-as évekre már 3 milliárdan voltunk, az elmúlt 60 évben viszont egy erőteljes népességrobbanás következett be. Mára a világ lakossága csaknem 7 milliárd fő. Azonban ez idő alatt az élelem előállításhoz elengedhetetlen termőterületek nagysága csökkent, tehát arra, hogy az egyre növekvő népességet el tudjuk látni élelemmel, ahhoz jelentős hatékonyságnövelést kellett végrehajtani. Példaként a pecsenyecsirke hízlalás naturális hatékonyságán keresztül mutatjuk be a mezőgazdasági termelés válaszát erre a kihívásra:

Fenti számok 1 kg élősúlyra vonatkoztatott naturális hatékonysági mutatók. Az első két mutatónk (súlygyarapodás, takarmány hasznosulás) közvetlenül a "csirkén" mérhetők, a búza- és kukorica termésátlagokat a takarmányozás miatt mutattuk be. A legfontosabb összefüggés, amit láthatunk az, hogy amíg az 1930-as években 1 kg élősúlyt a csirke 3,91 kg takarmány felhasználásával tudott előállítani, addig ez mára 1,6 kg takarmányra csökkent. Emellett a vágósúly elérése is felgyorsult, hiszen a napi 7 g tömeggyarapodás mára 58 g-ra nőtt. Tehát ahhoz, hogy előállítsunk 1 kg csirkehúst, lényegesen kevesebb idő és markánsan kevesebb takarmány szükséges. További adalék, hogy az etetésükhöz szükséges takarmánynövények fajlagos hozama 1,45 t/ha-ról 5,60 t/ha-ra nőtt. Mindemellett a hús előállításának erőforrás igénye is drasztikusan csökkent, ezeket az összefüggéseket az alábbi diagramokon mutatjuk be:

Láthatjuk tehát, hogy 1 kg hús előállításához kevesebb, mint feleannyi ivóvíz szükséges, illetve közel tizedannyi termőterületet köt le a takarmány előállítása ma, mint a XX. század derekán. Viszont, hogy mekkorát is fejlődött a termelés, azt a harmadik összefüggés mutatja meg a legjobban: amíg az 1930-as években 370 kg-nyi brojlercsirke volt előállítható egy hektáron megtermelt takarmánnyal, addig ez mára több, mind 3 700 kg, ami több, mint 10-szeres növekedést jelent.

Fentiekben tehát arra az összefüggésre szerettünk volna rávilágítani, hogy a növekvő népességszámmal együtt járó emelkedő élelmiszer fogyasztásnak muszáj volt ipari jellegű- és volumenű termelési hatékonysággal válaszolnia. Persze figyelembe kell venni a nagyüzemi mezőgazdaság környezetkárosító hatásait is, azonban a téma kapcsán mindenképp vegyük számításba azt, hogy az agrártermelés lényegében kényszerpályán mozog, ugyanis kevesebb termőterületen lényegesen több élelmiszert kell előállítanunk!

Felhasznált forrás: A világ baromfihús termelésének és fogyasztásának tendenciái (Horn-Sütő 2016), diagramok forrása: saját szerkesztés a hivatkozott forrás adatai alapján 

Írta: Héjja Csaba - Takarékbank Agrárcentrum

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését a Takarékbank támogatta.
Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?