2023. október 16-a és 20-a között rendezték meg a UNCTAD szervezésében a 8. World Investment Forumot. A rendezvényt kétévente, az ENSZ szakosított szervezetei rendezik. Célja, hogy előmozdítsa a fenntartható fejlődést szolgáló befektetéseket, képet adjon az előző évek befektetési területeiről és értékeiről, valamint, hogy elősegítse a politikai párbeszédet az érdekelt befektetők között. A fórumon mintegy 6 000 befektető és befektetésben érdekelt fél vesz átlagosan részt 160 országból, köztük megjelennek állam- és kormányfők, miniszterek, nagyvállalatok vezetői, tőzsdei vezetők, vagyonalap kezelők, de nemzetközi és civil szervezetek képviselői is. Emellett nagy számban vonzza a tudományos területről érkezőket is, hiszen itt első kézből tájékozódhatnak az aktuális trendekről, ezáltal elősegítve saját kutatásaikat is. Az idei rendezvényt Abu Dhabiban rendezték meg, ahol a befektetési területek áttekintése mellett a koronavírus-járvány utáni új témák is felszínre kerültek - írja az oeconomus.hu.

Jön az újabb sokkoló drágulás? Lassan ez az élelmiszer is luxuscikké válhat

Hiába nő évről évre a rizstermelés, a rizskészletek csökkenő tendenciát mutatnak.

Az októberi World Investment Forum egyik meghatározó területe volt a mezőgazdaság, valamint a mezőgazdasági élelmiszer-ellátás fontossága. A konferencia során megfogalmazták azokat az érveket, amelyek alátámasztják az ágazat befektetési fontosságát. E szerint a globális célok elérése érdekében (az ENSZ által meghatározott SDG célok, mint az éhezés, szegénység felszámolása, vízhiány megszüntetése stb.), kiemelt a következő években a mezőgazdaságba áramló FDI (Foreign Direct Investment - közvetlen külföldi tőkebefektetések) növelése. Jelenleg a mezőgazdasági szektornak éves szinten 4 ezer milliárd USD értékű FDI befektetésre lenne szüksége ahhoz, hogy a beruházási hiányt áthidalhassa. Ehhez a befektetési kedv fokozása, a további külső szereplők bevonása szükséges. A mezőgazdasági ágazat amellett, hogy munkaerőpiaci szempontból számos lehetőséget teremthet világszerte, képes az élelmezés-biztonság garantálását, valamint a biológiai sokféleség elősegítését is megteremteni.

Bemutatták az elmúlt évtizedre vonatkozó globális FDI értékeket is. E szerint a teljes globális beáramló FDI 2012 és 2021 között 6,2%-kal csökkent, míg a kihelyezett tőke értéke 4,3%-kal nőtt. A teljes FDI áramlás 94%-a az USA-ba, Ázsiába és Európába érkezett. A mezőgazdasági ágazatba áramló FDI a FAO által közzétett eddig elérhető adatok alapján, változatos képet fest. Az első öt helyen olyan országokat láthatunk, ahová több mint 100 millió USD értékben érkezett csak ebbe a szektorba külföldi tőke. Köztük is vezető helyen áll az USA: 2021-ben 783 millió USD értékben végeztek itt tőkekihelyezést az agrár ágazatban.

1,5 millió hektáron odalett a termés Magyarországon: nincs mese, lépni kell

A 2022-es aszály után szemléletváltásra van szükség a vízfelhasználásban Magyarországon.

Ugyan a lista adatai még nem teljesek (nem minden ország jelentette még le a FAO felé a mezőgazdasági FDI értékeit), mégis látható, hogy három részre szakad a térkép. Egyrészt vannak olyan államok, amelyek nagy mértékben tudtak FDI-t a mezőgazdaságba vonzani (USA, Franciaország, Kolumbia, Mexikó, Malajzia). Utánuk következnek azok, akik mérsékelt mennyiségű tőkevonzást értek el, mint Szerbia, Észak-Macedónia és Észtország. Végül a harmadik csoportba azok az országok sorolhatóak, ahová ugyan érkezett FDI a mezőgazdaságba, annak értéke azonban csekély. A tőkekihelyezések esetében az első helyen ismét az USA-t találjuk. 2021-ben az Egyesült Államok befektetői 820 millió USD értékben helyeztek ki mezőgazdasági szektorokba FDI-t. A mezőgazdasági FDI kihelyezések élénkítése szempontjából a fejlődő és a legkevésbé fejlett ország bevonása az egyik cél az ENSZ szakosított szervei szerint. 2020-ig a zöldmezős beruházások száma és értéke is viszonylag magas volt, a koronavírus-járvány okozta gazdasági helyzet azonban mindezt jelentősen megváltoztatta.

Míg 2020-ban 229 millió USD értékben sikerült zöldmezős projekteket indítani a legkevésbé fejlett országokban, addig egy évvel később már csak 83 millió USD-t ért el ez az összeg. Lényegesen lecsökkent ezzel együtt a projektek száma is: 2020-ban és 2021-ben is mindössze két-két ilyen beruházás valósulhatott meg ezekben a térségekben. A legnagyobb problémát a szakadék okozza, ami a fejlődő és a legkevésbé fejlett országok között is látható. Ennek hátterében a leggyakoribb okként az alacsony befektetői bizalom és a pénzügyi rendszerek kevésbé fejlett volta állhat. Ahhoz tehát, hogy ennek a leszakadásnak a mértéke csökkenjen, fontos lenne ezeknek a területeknek a fejlesztése, így várhatóan több befektető keresné az adott országok piacait.

Ezek most a legértékesebb magyar agrárcégek: itt a friss lista

A top 10-es listára a Nitrogénművek Zrt. és a Bonafarm Csoport is felkerült, igen előkelő helyen.

A mezőgazdasági FDI fokozása során kiemelt figyelmet kell szentelni a fenntartható termelési módok, a zöld technológiák alkalmazása, valamint a támogató üzleti környezet kialakítására is. Emellett a konferencia résztvevői egyetértettek abban is, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nagyobb teret kell hagyni az ágazatba való bekapcsolódáshoz. Bemutattak olyan új technológiákat, módszereket is, amelyek innovatív megoldásokat kínálnak a gazdák számára. Mindezek nemcsak az új gyártási és feldolgozási, de a klímaváltozás miatt kialakuló megváltozott termelési lehetőségekre is hatással lehetnek.

Magyarország esetében az agrárium régóta meghatározó és fontos része a gazdaságnak. A hozzánk áramló FDI befektetések főként a gyártási, feldolgozási ágazatokba irányulnak, mindazonáltal az elmúlt években ismét élénkülni látszik a mezőgazdasági tőkebefektetések mértéke is. A térség országainak összehasonlításában Magyarországot csak Románia előzi meg. A többi szomszédos és régiós államba lényegesen kisebb a mezőgazdasági ágazat részesedése az FDI-ban.