Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Jövőre 3-4% körül növekedhet a magyar gazdaság és ehhez 5-6% közötti átlagos infláció társulhat. A 2024-es év határozottan jobb lehet a magyar gazdaság számára az ideinél, tekintettel a gazdaság várható növekedésére és az infláció mértékére - hangzott el a konferencia "Háborús sokkhatás után a magyar gazdaság - Makrogazdasági környezet, banki finanszírozási feltételek, új hiteltermékek az agrárvállalkozások számára" című kerekasztal-beszélgetésben, amelyet a banki vezetők a magyar gazdaság kilátásainak ismertetésével kezdtek - írja a Portfolio.
A magyar gazdaság kilátásai
Cselovszki Róbert, az Erste Bank Hungary vállalati és pénzügyi piacok vezérigazgató-helyettese úgy fogalmazott, hogy az idei kisebb visszaesés után várhatóan jövőre 3,4%-kal bővül a magyar gazdaság, mindez 5,4%-os infláció mellett valósul meg. Az árfolyamban pedig nem számolnak nagy változással, 385-ös EUR/HUF szinteket várnak.
Laurinyecz Anita, az UniCredit Bank Hungary igazgatójának elmondása szerint a banki elemzőik az idei évben 0,5%-os visszaesést várnak, mely után 3,3%-os GDP-bővülés jöhet jövőre. Emellett az éves átlagos infláció mértéke jövőre 6,6% lehet, és ehhez egy év végi 398 forintos euróárfolyam adódhat.
Szabó Balázs, a CIB Bank vezérigazgató-helyettesének ismertetése szerint a bank szakemberei szintén stabil euróárfolyamot várnak. A 2024-es GDP-növekedés 3% alatt lehet, míg az inflációt 4,8%-ra várják a CIB-nél - tette hozzá.
Takáts Zsolt, a Raiffeisen Bank igazgatója szerint 2024-ben kereken 3% lehet a magyar gazdaság növekedési üteme, a pénzromlás átlagos jövő évi mértéke 5,8% lehet. Az árfolyamot pedig 380 környékére várják jövőre.
Az most aktuálisan a legfontosabb kérdés a finanszírozás terén, hogy a támogatott hitelek kifutását mivel pótolják az agrárgazdaságban érdekelt cégek. Több banki szakember egyetértett abban, hogy a jövőben felértékelődhet az euró alapú hitelezés jelentősége a szektorban, főleg azok számára lehet ez valós alternatíva, ha van természetes eurófedezet. Abban is konszenzus bontakozott ki a panelbeszélgetők körében, hogy a magas kamatok csak az egyik eleme annak, hogy a hitelezési aktivitás hogyan alakul a szektorban. Mára már észrevehető szintre emelkedett a cégek gazdálkodásában a kamatkiadás, főleg ha hozzávesszük az energiaköltségek emelkedését, a munkabérekre nehezedő nyomást. Együttesen ez már nem kis feladat és kihívás a megszólalók szerint.
A hitelezést nem a bankok fékezték be, hanem a magas kamatok, amivel a kamatemelkedések miatt az ügyfelek találkoztak
- jelezte Laurinyecz Anita, aki szerint a jövőben a finanszírozás fókuszában a zöld átmenetnek kell állnia. Azt javasolta, hogy ebbe az irányba tereljék az ágazatban dolgozó cégek az üzleti működésüket.
A "Kedvezményes agrárforrások a túléléshez és a növekedéshez: előnyös hitelkondíciók, támogatott hitelek, újabb agrárhitelprogramok" című következő kerekasztal-beszélgetésben Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág ügyvezető igazgatója elmondta, saját tapasztalatai alapján, hogy teljesen más habitussal gazdálkodnak a nyugat-magyarországi és kelet-magyarországi agrárvállalkozók, a nyugat-magyarországi cégek sokkal üzletiesebben gondolkodnak. Emlékeztetett arra, hogy ez nyugat-európai hatásokat tükröz: jelenleg a tömegtermelés kiszervezése zajlik Európából, nem az tehát a jövő a magyar ágazatnak sem, hogy alapanyagokat termelünk és ezt exportáljuk - vélekedett. Hollósi Dávid arról is beszélt, hogy tavaly sikerült átadni a piacnak az áremeléseket, de előbb-utóbb a magyar élelmiszeripar hatékonysági problémái elő fognak jönni.
Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója erre reflektálva kiemelte, hogy az áremelésekben valóban tükröződött az élelmiszeripari cégek árazása és ez pedig beépült az inflációba. Azt is hangoztatta, hogy a gazdasági növekedés alapfeltétele a hitelezés, enélkül credit crunch van. Vannak bizonyos kamatszintek, amelyek egy kkv-nak betonfalat jelentenek.
Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatója azt emelte ki, hogy a növénytermesztés üzletágában a garantált hitelállomány értéke idén a tavalyi évhez képest 25%-kal bővült, az állattenyésztés esetén viszont ez az összeg nem éri el a tavalyi szinteket. Ez azért is fordulhatott elő, mert tavaly jelentős beruházások valósultak meg az élelmiszeriparban és állattenyésztésben. A növénytermesztést tehát kiugró mértékben finanszírozták idén eddig a bankok - ismertette. Herczeg András azt is megemlítette a beszélgetés során, hogy ebben a szektorban a támogatott hitelek aránya 2011-ben 1% volt, mostanra ez az arányszám 88%-ot ér el.
Demeter Zoltán, a K&H Csoport Agrárüzletág vezetője arra hívta fel a figyelmet a piaci trendek kapcsán, hogy az állattenyésztés tekintetében a fenntarthatóság kérdései sokkal erősebben fognak megjelenni. Ez pedig azt vetíti előre, hogy szükség van ebben a szegmensben új beruházásokra. Ehhez viszont kellenek a jó évek, hogy a cégek erőt gyűjtsenek a beruházásaikhoz - mondta.
Krisán László azt is kiemelte, hogy bár fontos az óvatos kamatpolitika, de a magas szinten tartott kamatok konkrét gátjai a finanszírozásnak és a vállalkozói hitelezésnek, hiszen a piaci alapú banki finanszírozás és annak kamatszintje nem kifizethető. Ezért szorgalmazzák a vállalkozók a nagyobb léptékű kamatcsökkentést. A támogatott hitelek ma az egyetlen működő dolog, és továbbra is ezek jelentik az egyetlen alternatívát a vállalkozások számára. Egy hiteltermék vonzereje nemcsak a kamat mértékéből táplálkozik, hanem a feltételeiből és a rugalmasságából is - húzta alá. Reagálva a bankok hitelezési hajlandóságára kiemelte: a megfontolt hitelezés és a satufék között van különbség. Ha most Magyarországon a hitelezés esetében nem is beszélhetünk satufékről, de akkor is jellemzi a bankok működését a túlzott óvatosság - jelezte.
Hollósi Dávid úgy vélekedett, hogy banki tapasztalataik szerint az agrárium szereplői nem tudnak 10% feletti hitelkamatot elviselni, csak a nagyobb piaci szereplők. Részletes adatokat is behozott a beszélgetésbe: idén 6100 hitelszerződést kötöttek az agrár és élelmiszeripar szektorban, ennek összértéke 310 milliárd forint, a hitelek átlagos értéke 50 millió forint volt.
Demeter Zoltán azt is felvetette kérdésre válaszolva, hogy a bankszektor nem ezért vizsgálja részletesen a szektorban működő vállalkozás hitelképességét, bankképességét, hogy kötekedjen, hanem mert alapvetően védi a betétesek pénzét, és kockázatot elemez és kezel. Megjegyezte: 2-3%-os banki hitelmarzs mellett nem sok hitelügylet bedőlése fér bele, ha a bank azt akarja, hogy a hitelezési modell működőképes és fenntartható legyen.
A Portfolio Agrárszektor 2023 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
Képek forrása: Portfolio