2 hét múlva jön az Agrárium 2025 konferencia!
A rendezvény célja, hogy áttekintse mindazokat a fontos támogatási, szabályozási, finanszírozási, piaci és jövedelmezőségi változásokat, illetve kilátásokat, amelyek döntően meghatározzák az agrárgazdasági vállalkozások egész éves eredményes gazdasági/üzleti tevékenységeit.
Kistermelők és fiatal gazdák 50% kedvezménnyel regisztrálhatnak a rendezvényre!
35% kedvezmény NAK-szaktanácsadóknak és NAK-tagoknak!
2025 márciusában is folytatódik a Portfolio csoport több mint egy évtizedes múltra visszatekintő szakmai rendezvénysorozata, az Agrárium konferencia. A rendezvényen ezúttal is komoly, az ágazat minden fontos kérdésére kiterjedő szakmai program várja az érdeklődőket.
Óriási tervek voltak az agráriumban és az agráriummal
A kormány kiemelt célja az, hogy 2030-ig a történelmi mértékű forrásoknak köszönhetően a magyar agrárium termelékenysége a másfélszeresére, a hozzáadott érték a kétszeresére nőjön. Erről Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese beszélt az Agrárium 2023 konferencián, aki azt is elmondta, hogy miután az Európai Bizottság elfogadta Magyarország európai uniós Közös Agrárpolitikával kapcsolatos Stratégiai Tervét, zöld utat kapott a magyar agrárium versenyképességének fokozását biztosító támogatáspolitika. Magyarország egyébként az elsők között nyújtotta be a tervezetet. Farkas Sándor hozzátette, a céljuk az, hogy a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program keretében történelmi mértékű fejlesztési lehetőséghez juttassa és megerősítse a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart, a vidéki térségek gazdaságát és közösségeit. Detre Miklós, a Magyar Államkincstár elnökhelyettese arról beszélt, hogy több fontos változás is várható 2023-ban az egységes kérelmekkel kapcsolatban, az egyik ilyen, hogy kötelezővé válik a teljesen elektronikus kapcsolattartás, a kérelem benyújtásától egészen az esetleges fellebbezések és kifogások benyújtásáig, emellett előzetesen be kell jelenteni a 2023-ban tervezett másodvetéseket is. Az egységes kérelmek benyújtásának elektronikus beadó felülete várhatóan 2023 áprilisában fog megnyílni, idén szeptember-30-ig lesz mód szankciómentesen pontosítani azokat - közölte a szakember.
2023. január 1-jével lépett hatályba az Európai Unió új Közös Agrárpolitikája (KAP), amely jelentősen módosította a hazai gazdálkodók támogatási pozícióit és lehetőségeit is. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára úgy fogalmazott, hogy már akkor látszott, hogy az első év a közös tanulásé lesz, amikor mindenki megtanulja, hogyan lehet ebből kihozni a maximumot. A szakpolitikus azt tanácsolta az ágazat szereplőinek, hogy nézzenek olvassanak utána a változásoknak, az új feltételeknek, és ha kell, beszéljenek tanácsadóval, falugazdásszal, vagy akivel szükséges. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint az új rendszert képtelenség volt elsőre felmérni, ez pedig óriási bizonytalanságot okozott a termelők között, amint arra Vajda Péter, a Phylazonit Kft. ügyvezetője és tulajdonosa is felhívta a figyelmet. A szakember szerint a termelői körökben az okozta a legfőbb problémát, hogy hamarosan indultak a talajmunkák, aztán pedig a vetések, ám az ágazat szereplői nem tudták, hogyan induljanak el a támogatások igénylését illetően. Emellett azt is számításba kellett venni, hogy az új KAP-ban hangsúlyosabb lett a környezetvédelem is.
Az agrárfinanszírozásban már nem fog visszatérni a 2020 előtti árkörnyezet
A magyar mezőgazdaságot 1000 milliárd forintos aszálykár érte 2022-ben, az ebből eredő forgóeszközhiányt a bankok a kis-közepes termelők körében még 2023 első fél évében részben pótolni fogják. Hollósi Dávid, az MKB Bank Nyrt. és Takarékbank Zrt. Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a 2022-es év volt az, amikor a teljes termékpálya árat emelt, a fogyasztói, az élelmiszeripari és a termelői árak is egyszerre lőttek ki, ez egyedi hatásnak tekinthető, korábban nem volt ilyen. A szakember szerint a kamatkiadásokban nem várható változás 2023-ban, azt azonban kiemelte, hogy a fogyasztáscsökkenés elkerülhetetlennek látszott, ami az általános árszinteket csökkenti, viszont a jövőben senki ne számítson a 2020 előtti árkörnyezetre.
A szakértők szerint a megnövekedett kamatkörnyezet miatt következő időszakban várhatóan szigorodni fognak a hitelhez jutás feltételei az agráriumban. Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója úgy látta, hogy a finanszírozási programok egyre inkább meghatározóak az ágazatban, és akiknek exportbevételük van, ott erősödött a devizafinanszírozás. Hollósi Dávid rámutatott, hogy bár a bukás és a bedőlés korábban nem volt jellemző az agráriumra, ez a következő időszakban megváltozhat. A szakember különösen az élelmiszeriparért aggódott, mint mondta, a nem eléggé hatékonyan, nem kellőképpen gazdaságosan működő szereplők gondba kerülhetnek. Az agrárium és az élelmiszeripar az elmúlt években komoly beruházási hullámot élt meg, ezek némelyike már hasznot is hozott. A kérdés az volt, a jövőben inkább a forgóeszközhitelek lesznek-e hangsúlyosabbak. Demeter Zoltán, a K&H Csoport agrárfejlesztési főosztályvezetője szerint a forgóeszközök állománya nőni fog a következő időben, arra kell csak figyelni, hogy ez ne egészségtelen mértékben történjen. Mint fogalmazott, sok agrárcég likviditási helyzete kifejezetten jó volt. Azt kellett eldönteniük, hogy a meglevő forrásaikat felhasználják-e forgóeszközökre, vagy várjanak a következő beruházási lehetőségekre.
2022-ben az ukrán gabona mentette meg a magyar takarmányágazatot és az állattartókat
Varga Ákos, az UBM Csoport igazgatósági elnöke szerint óriási változásokat hozhat az orosz-ukrán háború, és annak kimenetele az európai takarmánygyártásban és hústermelésben, ami az addigi világrend végleges megváltozásával is járhat. A szakember beszélt arról is, hogy Nyugat-Európában erős csökkenés van a takarmánygyártásban, míg keleten a stagnálás, enyhe növekedés volt a jellemző. A globális (Kína) és regionális (orosz-ukrán háború) gazdasági változások jelentősek volt, és habár a háború kimenetelét akkor nem lehetett tudni, ezzel egyidőben zajlott Közép- és Közép-Kelet Európa „újra szerkesztése”: vagyis az USA aktív támogatásával, egy olyan lengyel-ukrán szövetség jöhet létre, ami a francia-német tengely „ellensúlya” lehet. Varga Ákos elmondta, hogy a lengyel-ukrán mezőgazdasági potenciál erősebb, mint bármely más európai erőközponté, ez nagy gazdasági hatással lesz a magyar és környező piacokra. Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője szerint a 2022-es év meglehetősen rendkívüli év volt, a szélsőséges időjárás, a nagyon magas nitrogénárak, valamint a kamatkörnyezet mind rég nem látott kényszerként hatottak a mezőgazdaságban tevékenykedőkre. A szakember kitért arra, hogy a kukorica vetésterülete Magyarországon körülbelül 1 millió hektár volt 2022-ben, és azt követően, hogy mennyire drámaian alacsony lett a termésmennyiség, 2023-ban várhatóan 10-30%-kal lesz kisebb a területe itthon. A kalkulációk szerint az öt év átlagát tekintve az 52%-ot is meghaladta a kukorica termésmennyiségének visszaesése hazánkban.
A szakemberek szerint a magyar állattartókat és a takarmányágazatot 2022-ben ténylegesen megmentette az ősszel és télen az országba beérkező ukrán gabona. Gregosits Balázs, a Vitafort Zrt. K+F igazgatója szerint a hazai állatállomány mintegy 30%-ának a helyzete volt kérdéses, amikor elkezdtek beérkezni az ukrán készletek az országba. A szakember emellett rámutatott, hogy az elmúlt évtizedekben már volt egy nagy aflatoxin-fertőzés, amikor a készletek 60-70%-a érintett volt. Ukrajna esetében egyébként nem is annyira az aflatoxintól kellett tartani, inkább a fuzárium szempontjából lehettek problémásak a tételek. Hasonlóan látta a helyzetet Varga Ákos is, aki szerint a tavaly ősszel-télen érkezett mennyiségek még a 2021-es termésből származtak, amelyek teljesen toxinmentesek voltak. A következő 10-30 évben a hazai időjárásra valószínűleg a meleg, csapadékos telek, a száraz tavaszok és a forró, száraz nyarak lesznek a jellemzőek, ez pedig a növénytermesztési ágazatban komoly változásokat hozhat, különösen a kukoricatermesztés kapcsán. A szakember beszélt arról is, hogy az ukrán import miatt rengeteg kukorica ragadt benn a hazai tárolókban, és sokan nem adták el a készleteiket, mert arra vártak, hogy történjen valami, és elkezdjenek felfelé menni az árak.
Nagy Tibor, a Bonafarm Mezőgazdaság integrációs és stratégiai igazgatója elmondta, hogy a sertéspestis európai megjelenésével megtorpant a sertéshús exportja, és mivel az ázsiai exportpiacok bezárultak, jelentős mennyiségű áru ragadt Európában, ami az árak csökkenését vonta maga után. A szakember beszélt arról is, hogy elmúlt időszakban csökkenés volt megfigyelhető a sertéshús fogyasztásában, ami pedig a termelés csökkenésével is járt. Nagy Tibor kifejtette, hogy Magyarországon mostanra a kocaállomány 148 ezer egyed alá esett, ami szintén a sertéságazat pozícióját gyengítette. A szakember úgy látta, hogy hosszú távon az egy működő stratégia lehetne, ha az országban csak a kocaoldalt erősítenék, és ilyen jellegű új telepeket létesítenének.
A jövőben csökkenni fog a kukorica vetésterülete Magyarországon, pedig komoly lehetőségek lennének benne
Igen nagy bizonytalanság övezte a szántóföldi növénytermelés jövedelmezőségi kilátásait 2023-ban, mivel az időjárási szélsőségek és a drasztikus költségnövekedések kiszámíthatatlanná tették a termelést. Közben a világpiaci és a hazai terményárak várható változását is több súlyos körülmény - mindenekelőtt az orosz-ukrán háború - befolyásolta. Berkes Gábor, a Cargill Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója is arról beszélt, hogy szükség volt az ukrán gabonára. Mint fogalmazott, Ukrajnából körülbelül 1,3 millió tonna gabona érkezett be, és az a kukorica kellett az ágazatnak, mint egy falat kenyér. Pint Tamás, az IKR Agrár Kft. terménykereskedelmi üzletágvezetője rámutatott, hogy az aszály miatt a nagyon kevés kukorica termett, nem is volt mindegyik piacképes, jelentős mértékű import érkezett az országba. Ezért a szakember szerint a következő időszakban a kukorica vetésterülete csökkeni fog itthon, napraforgóból több kerülhet a földekbe. Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója a kerekasztal-beszélgetés ugyanakkor kijelentette, hogy a kukoricának van létjogosultsága itthon. Ha pedig valaki az öntözésfejlesztésre is áldoz, komoly profitnövelést érhet el vele.
Komoly gondok vannak a kukoricával: rengeteg a toxinos tétel itthon
Jó kezdeményezés a Green Deal, de nincs kellőképpen átgondolva
A műtrágyaágazatra és a növénytermesztésre rálátó szakemberek szerint, ha a termelők részéről kialakul egy olyan gyakorlat, hogy nem veszik meg előre a termeléshez szükséges nitrogén-műtrágyát, annak később a teljes inputanyag-ágazatra komoly hatása lehet. Vajda Beáta, a Bayer Hungária Kft. Crop Science üzletág marketing vezetője úgy vélte, hogy a 2022-es események mindenkiben tudatosították, hogy a jövőben másképp kell gondolkodni a növénytermesztésről. A szakember rámutatott, hogy mivel 2030-ra életbe lép a növényvédő szerek felhasználásának 50%-os visszafogása, addig mindenkinek újra kell terveznie a működését. A Green Deal program pozitív hatásai már nagyon szépen számszerűsítve vannak, és már látható volt, milyen előnyökkel járna a kezdeményezés, azonban a negatív következmények még nem voltak ilyen nyilvánvalóak mindenki számára - mutatott rá Tóth Balázs, a Timac Agro Hungária Kft. ügyvezetője. Az inputanyag-csökkentés nemcsak a gyártóknak, de a gazdálkodóknak is komoly érvágás lesz, és az ebből adódó terméskiesés szükségszerűen bele fog épülni az élelmiszerek árába.
Szundy Péter, a Marton Genetics stratégiai igazgatója szerint a genetika oldaláról megkerülhetetlen lesz a génsebészet elfogadása a mezőgazdasági termelésben is. A szakember úgy látta, hogy a jövőt illetően egységes kommunikációra lesz szükség, hogy az ágazat szereplői meg tudják nyerni maguknak a társadalmat. Pénzes Éva, a Agriturf 2022 Zrt. kereskedelmi és marketing igazgatója pedig azt emelte ki, hogy világszerte, Európában és Magyarországon is egyre romlanak a termőföldek. Ugyanakkor már több olyan termék és technológia is elérhető volt, amelyek mind a műtrágyák kiváltását, vagy a felhasznált mennyiségek csökkentését célozták. Balássy Ákos, az EuroChem Agro Hungary Kft. ügyvezetője szerint eddig az volt a konszenzus, hogy ha a termelők kevesebb tápanyagot juttatnak ki, akkor kevesebb lesz a termés. Tavaly azonban a megfelelő mennyiséget juttatták ki a földekre, ám víz hiányában az nem tudott hasznosulni, és mindenki meglátta azt, milyen következményekkel jár, ha drasztikusan visszaesnek a termésmennyiségek. A szakember szerint egy bizonyos szintig jó a hatóanyag-felhasználás visszafogása de azért arra is oda kellene figyelni, hogy ne legyenek egymásnak ellentmondó kritériumok a kiírásokban.
Súlyos jóslat érkezett a szakértőktől: kiderült, mi vár a magyar gazdákra 2023-ban
Hiába van rengeteg okos gép a magyar mezőgazdaságban, ha nem használjuk ki őket
A magyar mezőgazdaságra jellemző a túlgépesítettség, ám az ágazat szereplői jellemzően nem használják ki a meglevő eszközök minden előnyét. Bár Magyarország a technológiák elérhetőségét illetően az Európai Unió élmezőnyében szokott szerepelni, ezek felhasználása tekintetében még bőven van hova fejlődni - jelentette ki Keczer Máté, az ABZ Drone Kft. műveleti igazgatója. Solymos Gyula, a 4iG Nyrt. műszaki-vezérigazgató-helyettesi tanácsadója szerint a magyar mezőgazdaságban már 2023-ban túl sok drón volt, mivel sok gazda megvásárolta, repült vele néhányszor és készített képeket, ám azokat már nem dolgozta fel. A szakember elismerte, hogy a permetezés és a permetező drónok terén rengeteg lehetőség van, de a monitoring esetében inkább egy egységes szolgáltatásban látta a jövőt. És akkor lehetne már monitoring repüléseket végezni vetés után, a növények kelésekor, a növényvédelmi kezeléseket követően, vagy akár csak egy-egy eső után is - tette hozzá.
Tolnai Péter, Vaderstad Kft. értékesítési és kereskedelmi vezetője szerint megváltozott az emberek hozzáállása a munkagépekhez és erőgépekhez. A gazdálkodók azt szeretnék, ha a megvásárolt gépek, mindent is tudjanak, de sokan valójában nem tudják, hogy ők mit is akarnak. Varga Péter Miklós, a Neumann Technológiai Platform állandó szakértője szerint Magyarország nemcsak a mezőgazdaságot, de az egész gazdaságot illetően rosszul állt a digitális felkészültség terén. Bár az ország a technológiák elérhetőségét illetően az uniós felmérésekben az első öt helyezettje között szokott szerepelni, a felhasználás tekintetében viszont a lista végén szoktunk kullogni. A szakember szerint a fenntartható mezőgazdaságnak fogyasztói elvárások és szükségletek alapján vezérelt és adatalapú élelmiszer-termékpályákról kell szólnia. Nincs önálló mezőgazdaság, ennek a gondolatát lassan el kellene engedni, és élelmiszer-termékpályákban kellene gondolkodni. Olyanokban, amelyeket nem az EU, a támogatási rendszerek vagy az élelmiszer finanszíroznak, hanem a fogyasztók.
Zahorán Zalán, a KITE Zrt. műszaki-kereskedelmi vezérigazgató-helyettese szerint a magyar gazdák egy része csak a géptámogatást látta a digitális átállásban, de vannak olyanok is, akik a szolgáltatást is megvásárolták, ezzel nagyot léptek előre az átállás terén. Zahorán Zalán szerint a gazdák még nagyon rá voltak szorulva a segítségre, és a jövőben mindenkinek el kell majd gondolkodnia azon, mi legyen az a következő lépés, amit a következő digitalizációs kiírásban támogatni kellene.
Óriási változás jön a magyar földeken: ezt lassan minden gazdának meg kell lépnie
Kihirdették az újabb állami földeladási programot
A 2023-as év legnagyobb földpiaci eseménye volt, hogy a kormány - a költségvetési bevételi előírások szerint 300 milliárd forint értékben - újabb hatalmas földeladási programot hirdetett. A konferencia résztvevői szerint ugyanakkor kérdés volt, hogy a még meglévő állami földeket milyen feltételekkel lehet majd megvásárolni, és a területeket kik szerezhetik meg. Andréka Tamás, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára elmondta, hogy egyeztetés alatt volt egy kormányrendelet, ami az eljárási szabályok változtatását tartalmazza. Az államtitkár elmondta, hogy ha a szabályozás valóban hatályba lép, akkor pár hét múlva már az első árverésekre sor is kerülhet, és hogy összességében 60 ezer hektárnyi földforgalmat tudnak ebben az évben generálni, ami a 10 hektár alatti és feletti földeket, az erdőterületeket és a honvédelmi területeket is magába foglalja. Andréka Tamás emellett ismertette a földtörvény legújabb változásait, különös tekintettel az adásvételt és az örökösödést illetően. Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára szerint a földértékesítés érdekelte a gazdákat, a kérdés azonban az volt, hogy lesz-e kedvezményes hitel ehhez az árverési programhoz. Cseszlai István, a NAK Biztosításközvetítő Kft. ügyvezetője ugyanakkor úgy látta, hogy bár sok gazdálkodótól érkezett igény, de a 2022-es év árnyékában elkezdett visszaesni a lelkesedés. Hasonlóan látta a helyzetet Pásztor Tamás, a Vetőmag és Szárító Kft. őstermelő-ügyvezetője is, aki szerint Északkelet-Magyarországon nem volt érdeklődés a program iránt, és ennek a fő oka a pénzhiány. Sokan minden tartalékukat felélték, ráadásul hatalmas kamatok vannak a hiteleknél.
