A Portfolio Agrár Klub kerekasztal-beszélgetésén Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője elmondta, hogy 2020 őszén náluk nem volt túl sok a csapadék, de a gabona ideális vetésidejébe azért sikerült bezavarni az időjárásnak. Emiatt a Fejér megyei vállalat elcsúszott a vetéssel, és csak november 18-a környékén tudták befejezni a munkálatokat. Ahogy Csepregi Attila fogalmazott, a gabonatermés sorsa két időpontban dől el, a legelején, vetéskor - a bokrosodás miatt - és a végén. A szakember kitért arra is, hogy nagyon komoly nehézségeket okozott nekik a neonikotinoidos csávázás hiánya, hiszen eleve nehéz növényvédelmi kezeléseket időzíteni akkor, amikor a legnagyobb munka van a mezőgazdaságban. Csepregi Attila beszélt arról is, hogy próbálják helyettesíteni a hatóanyagot, de az csak részben lehetséges. Ami a méhészek és a gazdák viszonyát illeti, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője elmondta, hogy néhány évente mindig van valami vitájuk a környékbeli méhészekkel, akik néha mintha direkt keresnék, hogy mibe tudnak belekötni.

Csepregi Attila kiemelte, hogy az aratás előtti, három hétig tartó hőhullám komoly veszteségeket okozott nekik, mert a szárazság miatt kényszerérés lépett fel a gabonában, ami akár 30%-os termésveszteséget is jelenthet. A szakember elmondta, hogy az öntözés mellett a szakértő módon végzett talajműveléssel és megfelelő vetési sorrenddel lehet valamelyest fellépni a talaj kiszáradása ellen. Csepregi Attila megjegyezte, hogy tonnákat jelenthet a terméshozamban, hogy a rendelkezésre álló eszközöket és technológiákat ki mennyire ügyesen használja, márpedig néha ez az egy-két tonna dönthet arról, hogy pozitív vagy negatív lesz-e végül a mérleg. Az inputárak emelkedésével kapcsolatban a szakember úgy fogalmazott, hogy ha maradnának a mostani terményárak, akkor nem lenne gond az inputanyagok drágulása. A gond azzal van, hogy az árak visszarendeződését az inputárak lassabban követik, ami egy gyengébb évben problémát jelenthet a termelőknek.

- jelentette ki Csepregi Attila.

Zala megyében megfordulni látszanak a korábbi trendek, mivel lassan jövedelmezőbb lesz a szója, mint a repce, árulta el Horváth Tamás. A növényvédelmi szaktanácsadó elmondta, hogy a szója után szokták elvetni az őszi kalászosokat, de tavaly októberben 140 mm csapadék esett le, és így csak november 11-én tudták elkezdeni az őszi kalászosok vetését, amit - ahogy Horváth Tamás fogalmazott - úgy sároztak bele a talajba. A szakember beszélt arról is, hogy ősszel még csapnivaló volt az állományok állapota, de tavasszal be tudták hozni magukat, a májusi esők pedig szó szerint aranyat értek számukra. A növényvédelmi szaktanácsadó büszkén jelentette, hogy hibrid búzából a terméshozam elérte a 10 tonna/hektárt. Idén szeptemberben mindenesetre megpróbálnak majd időben elvetni mindent, ígérte meg Horváth Tamás. A neonikotinoidos csávázószerek hiánya Zala megyében is nagy gondot jelent, ismerte el a szakember, aki hozzátette, hogy a drótféreg mellett a kis káposztalégy kártétele volt jelentős a repcében. A növényvédelmi szaktanácsadó beszélt arról is, hogy a zöldítéshez nagyon sokan használják az olajretek-fehérmustár keveréket, épp csak azt nem veszik figyelembe, hogy a rovarkártevők akár több kilométert is hajlandóak megtenni a repcéért. Ezzel a zöldítéssel viszont ugyanolyan kárt okoznak a gazdák, mintha repce után repcét vetnének. Horváth Tamás szerint náluk nincs gond a méhészek és gazdák együttműködését illetően, ő minden hozzá fordulónak el szokta mondani, hogy a növényvédő szerek használata mivel jár. A szakember felidézte, hogy idén tavasszal az időjárásból kifolyólag az akácvirágzás körülbelül egy napig tartott csak. Horváth Tamás tudomása szerint a környéken voltak olyan méhészek, akik májusig etették a méheket. A szakember szerint az nem jó, ha a méhek a napraforgóról gyűjtenek, mert a növény viasza rátapad a rovarokra, és legyengíti őket.

Az aratás előtti, több hétig tartó hőség és kapcsán Horváth Tamás elmondta, hogy Zalában az utóbbi 3-4 évben elterjedt a szántás nélküli alapművelés, bár tavaly a csapadékos időjárás miatt ezt nem tudták mindenütt megcsinálni. Emellett egyre többen használnak baktériumtrágyát, ami a felső, 15 centiméteres és levegős rétegben működik. Kell a humusz, kell a talajélet és kell a giliszta - emelte ki Horváth Tamás. A növényvédelmi szaktanácsadó az inputárak emelkedését illetően rámutatott, hogy a termelők nem bíznak benne, hogy jövőre is ilyen jó terményárak lesznek, ezért visszafogják az inputokat.

- mutatott rá Horváth Tamás.

Makai Szabolcs, Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az ország egész területén vannak cégeik, de az őszi csapadék mindenütt gondot jelentett. Úgy még nem kések el vetéssel, mint tavaly ősszel, emelte ki a szakember, majd hozzátette, hogy a helyzet pikantériáját az adta, hogy épp tavaly léptettek életbe egy hétéves vetéstervet, és már az első évben borulni látszott minden. Makai Szabolcs elismerte, hogy novemberben ért véget a vetés, de nem volt jó a növények bokrosodása, meg aszály is volt tavasszal, de aztán a májusi eső sokat segített náluk is, hektáronként fél tonnával többet hoztak le a kalászosoknál, mint előző évben. A szakember szerint náluk is komoly problémát jelentett a neonikotinoidos csávázószer kivonása, illetve a megfelelő hatóanyag helyettesítő hiánya. A Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a hétéves tervükben a repcére nem nagyon építettek, ki is fogják írni a programból, és helyette is inkább kukoricát és búzát fognak termeszteni. Makai Szabolcs is leszögezte, hogy nincs konfliktusuk a méhészekkel, szerinte alapvető dolog, hogy a két ágazatnak össze kell dolgoznia.

- hangsúlyozta Makai Szabolcs.

Az aratás előtti hőhullám és aszály a vállalat számára is katasztrofális hatású volt, ahogy a szakember fogalmazott, már azt számolgatták, hogy milyen melegben mennyivel csökken a termésátlag. Makai Szabolcs szerint az időjárás nem fog visszatérni a korábban megszokott, "régi szép időkhöz", ezért célszerű beruháznia az öntözésfejlesztésbe mindazoknak, akik megtehetik. Az igaz, hogy csak ott lehet öntözni, ahol víz is van, de ahol van, ott ki kell használni a lehetőségeket, emelte ki a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója. Makai Szabolcs úgy látja, hogy idén a magas felvásárlási árakból kifolyólag a kukorica sokat fog kompenzálni a termelőknél. Az inputanyagok áremelkedését illetően a szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy most nem szabad spórolnia a termelőknek, mert az a hatékonyság rovására fog menni, ami pedig a következő évi termésre és a bevételre lesz negatív hatással. Makai Szabolcs arra figyelmeztette a magyar növénytermesztési ágazat szereplőit, hogy van egy lemaradásuk a nyugat-európai kollégáikhoz képest, és ha ezt be akarják hozni, akkor mindent meg kell tenni a termésátlagok megtartása és megemelése érdekében.

Sok nehézséget okozott a tavalyi ősz a Belvárdgyulai Zrt.-nek, árulta el Szűcs András, a vállalat főagronómusa. A szakember kifejtette, hogy a szeptember olyan száraz volt, hogy csak 23-án tudták elvetni a repcét, mert addig nem tudták előkészíteni a megfelelő magágyat a vetőmagoknak. Szűcs András elmondta, hogy nem sikerültek jól a vetések, nem volt jó a bokrosodás, és a baranyai vállalatnál lényegesebb rosszabbul teljesített a hibridbúza, mint zalai kollégáiknál. A neonikotinoidos csávázások elmaradása a Belvárdgyulai Zrt.-nek is komoly problémát jelentenek, a szakember beszámolója szerint 3 éve úgy taroltak le 30 hektárnyi területet a bolhák, hogy a vállalatnak ki kellett hívnia a hatóságokat, hogy azok is lássák és tanúsítsák, a baranyaiak eleget tettek a zöldítési kötelezettségeinek, de körülbelül semmi nem maradt belőle. Szűcs András egyetértett Petőházi Tamással abban, hogy a keresztesvirágúaknak ki kellene venni a zöldítésből, mert ezen növények felhasználásának nagyobb a hátránya, mint az előnye. A főagronómus elmondta, hogy zökkenőmentes viszonyra törekednek a helyi méhészekkel, akikkel megpróbálnak odafigyelni egymásra, valamint a méhek egészségére, így nincs is konfliktus a két ágazat szereplői közt. A repcetermesztés kapcsán ugyanakkor lehetnek bizonyos érdekütközések, ugyanis ha nem permetezik 7-10 naponta a virágzó állományokat, akkor nem tudják eredményesen megvédeni azokat.

- jegyezte meg Szűcs András.

A Belvárdgyulai Zrt. főagronómusa beszélt arról is, hogy a nyári hőhullám rendkívül nagy problémát okozott számukra. Tavasszal épp jókor kaptak esőt a növények, és a gyengébb bokrosodás, valamint a vetésfehérítő bogár lárvájának kártétele ellenére is jók voltak az állományok, de a hirtelen és sokáig tartó hőstressz megviselte a kultúrákat. Szűcs András elmondta, hogy a termés minősége kitűnő, csak a mennyisége lett kevesebb a megszokottnál, mert míg korábban hektáronként 8 tonnás átlagot tudtak hozni, idén csak 5,8 tonna volt a hozam. A szakember hozzátette, hogy ha a kukorica nem kapott volna nagyobb mennyiségű esőt június 15-én, akkor közel lettek volna a 2012-es aszályos év termésátlagához, így viszont még egy közepes termésre is van kilátás. A főagronómus kiemelte, hogy a jövőben mindenkinek mindenkinek el kell gondolkodnia azon, hogy hogyan tudja megtartani a nedvességet a talaj, mert ez egy kulcskérdés lesz a növénytermesztés során. Szűcs András szerint vannak, akik ötéves forgót csinálnak, és sokan hagyják a tarlókat kizöldülni, de az se célszerű. A szakember úgy vélte, hogy ha ezek az árak maradnak a gabonapiacon, akkor az inputárak emelkedése sem fog annyira fájni a gazdálkodóknak. A főagronómus szerint a gazdákat mindig az eredményesség érdekli, de ha az árak visszatérnek a 3 évvel ezelőtti szintre, akkor azzal épp ez az eredményesség fog elveszni. Szűcs András szerint a jó gazdálkodónak ki kell fizetnie az embereket is, és megvannak azok a dolgok, amik iránt felelősséggel tartozik.

Azzal kapcsolatban, hogy csökkent-e a repce vetésterülete Magyarországon, Kiss Péter, a Gabonaszövetség elnöke kifejtette, hogy nem a vetésterület mérete a kérdés, hanem az, hogy milyen nyereségességgel lehet termelni az adott növényt. Az utóbbi időszakban mind a gabonaféléknél, mind az olajos növényeknél magasabb szinten kezdtek el kereskedni az ágazat szereplői, és ez így lesz a következő 1-2 évben még, ezért nem valószínű az, hogy visszatérnének a korábbi árakhoz. A szakember szerint a termesztett kultúrák kiválasztásánál mindenkinek azt kell mérlegelnie, hogy mennyi a befektetés, és mekkora lehet a potenciális hozam. Kiss Péter szerint a termelési költségek valószínűleg nem növekedtek annyival, mint az árak, így nem nagyon fog változni a repce vetésterülete Magyarországon.

- tette fel a kérdést Kiss Péter.

A Gabonaszövetség elnöke szerint egyre fontosabb, hogy a termelők alkalmazkodjanak a természethez, és tegyenek meg mindent a környezetért. A szakember úgy véli, hogy a jövőben egyre inkább fel fog értékelődni az agrotechnológia szerepe a növénytermesztésben. A szakember szerint szakítani kellene azzal a szemlélettel, hogy egyik évről a másikra gondolkodnak az emberek, legalább egy ötéves időszakot kéne egyben vizsgálni, mert mindig lesznek jobb és rosszabb évek is. Kiss Péter elmondta, hogy a Talentis Agro Zrt. által bevezetett hétéves termelési terv jó, mert kellően hosszú távra tervez, és később visszanézhetőek, összehasonlíthatóak lesznek az egyes évek mérlegei. Az inputárak növekedése kapcsán Gabonaszövetség elnöke elmondta, hogy óriási hatása volt annak, hogy Kína megjelent a vételi oldalon, ám ez nagyon rosszkor jött európai és magyar szempontból, mivel árfelhajtó hatással bírt. A szakember szerint ebbe bekapcsolódhatnak a pénzügyi befektetők is, mert ha az alapárak megindulnak felfelé, akkor meglódul az infláció is. A pénzügyi befektetőknek ez ellen kell védekezni, amit úgy tudnak elérni, ha bekapcsolódnak az alapanyagok felvásárlásába és értékesítésébe. Ez egy sokszoros, és önmagát gerjesztő folyamat volt, és a piac már most nagyon érzékennyé vált, még a kisebb hírek és történések is óriási változásokat tudnak generálni. Kiss Péter megismételte, hogy az ágazat szereplői a következő 2 évben magasabb árszínvonalon fognak kereskedni, de hogy utána mi lesz, az majd kiderül.