Franciaországban a juhok egyedszáma jelenleg 7,6 millió, az  állomány 70%-át a húsjuhok teszik ki. A fancia húsjuhágazatban a külterjes legeltetéses rendszer az uralkodó. A hústípusú anyajuhokegyedszáma az elmúlt tíz évben 25%-kal csökkent. Jelenleg mintegy 60 ezer gazdaságban találhatóak, de ezeknek csak a 28%-a rendelkezik 50 egyednél többel, vagyis a domináns üzemméret - magyar viszonyokhoz mérten - rendkívül kicsi, sorolta a számokat a nak.hu.

Franciaországban az elmúlt időszakban a juhhústermelés és a -fogyasztás is csökkent (noha a lakosság kóser és a halal étkezést követő részaránya nem csökkent, sőt - agrárszektor.hu.) Kevesebb, mint 20 év alatt - 2000-2018 között - a fogyasztás 4,6 kg/főről 2,4 kg/főre esett vissza.

Az EU régi tagállamai általában nettó importőrnek számítanak juhhúsból, a termelés mintegy 20 százalékkal kisebb az igényeknél - tájékoztatja az agrárszektor.hu-t Juhász Pál, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségének tenyésztési alelnöke. Európa legnagyobb juhtartója eddig Nagy-Britannia volt a maga 22,5 milliós állományával, őt Spanyolország követi mintegy 16 millió és Románia 10 millió egyeddel. Magyarország 1,1 milliós állománya ehhez képest eltörpül. Mégis az éves szinten előállított mintegy 600 ezer bárány kivitelével tényezőnek számítunk Európában, élő juhból a negyedik legnagyobb exportőrök vagyunk.

A legnagyobb piac Franciaország, amit mennyiség és minőség szempontjából is a spanyol juhászok tudnak a leginkább kiszolgálni, azonkívül földrajzilag is előnyös helyzetben vannak. Románia extenzíven nevelt, gyenge minőségű, rossz formájú állatait leginkább Észak-Afrika és az arab világ vásárolja fel. Magyarország számára az igényes olasz piac volt eddig a meghatározó, a bárányok 80 százaléka ide került. De már ma is sok magyar juhtartó él azzal a lehetőséggel, hogy nemcsak déli, hanem nyugati irányba is értékesít. Ám az élőállat-szállítási és a állat-egészségügyi korlátozások miatt egyre nehezebb lábon exportálni a bárányokat. Változnak a fogyasztói szokások is: egyre kisebb az igény a pecsenyebárányra és egyre nagyobb a darabolható nehézbárányra.

Az ennél jobban darabolt, esetleg pácolt és csomagolt forma szinte csak a magyar piacon találna vevőre, mivel az olaszok, a svájciak, vagy a svédek ki nem engednék a kezükből a magasabb hozzáadott érték megteremtését - véli Juhász Pál, aki a maga részéről már rendelkezik is egy 30 ezer állat vágására képes üzemmel, amelynek jelenleg folyik a bővítése.

"El kell lassan felejtenünk a szezonális elletést és értékesítést. A nagyobb súlyú bárányok folyamatos eladása a cél. Ilyen árak mellett, amikor egy 40 kilós bárány több mint 30 ezret ér, már nagyon jó minőségű táppal is megéri hizlalni" - állítja Kasza Sándor, dormándi juhtenyésztő, aki maga is elnökségi tag a Juhszövetségben. A magyar bárány még vagy egy évtizedig biztosan verni fogja a román birkát minőségben, de a spanyolokkal nem tudunk versenyezni. Szerencsére akkora a kereslet a juhra, hogy nem is kell.

"A Kínát sújtó afrikai sertéspestis ezen a piacon is érezteti a hatását. Minden állati fehérjére nagyobb most az igény" - emeli ki a jelenlegi árrobbanás okát Juhász Pál. De enélkül is jók a piaci kilátások: az európai muszlim közösség folyamatosan nő, igényei pedig sokkal kifinomultabbak, mint az Európán kívül élőknek. Hozzáteszi: "A vágóhidunk jövőre már 60 ezer bárány bárány vágására és hűtésére lesz képes, azaz a potenciális magyar árualap 10 százalékát lesz képes fogadni.

Kasza Sándor csak amiatt bánkódik, hogy fogy a juh és fogy a juhász is Magyarországon. Hogy fogjuk így kihasználni ezt a remek lehetőséget? Juhász Pál is a szakma elöregedését és a képzetlen munkaerőt tartja a legnagyobb problémának. Ezek nélkül pedig a kiváló alapok mit sem érnek. Az utolsó előtti órában vagyunk.