Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Magyarország víziszárnyas állománya 2015-2020 között erősen hullámzó képet mutatott. Amíg 2015-ben a hazai lúdállomány valamivel több, mint 1 millió példányból állt, a következő években 1,2 és 1,3 millió között mozgott. 2019-ben azonban határozott visszaesés volt tapasztalható a lúdállományban, amely az év során 12%-kal csökkent, így az állatok száma 2019. december 1-jén 1,2 milliót tett ki. A 2020-as évben még komolyabb visszaesést regisztrált a KSH, ugyanis a madárinfluenza újbóli felbukkanása miatt az év végén az állomány mintegy 29%-kal, 798 ezer egyedre csökkent.
A kacsaállomány alakulása még nagyobb ingadozásokat mutatott a vizsgált időszakban. Amíg 2015-2016 között valamivel több mint 4 millió példányt tartottak a magyar baromfitenyésztők, ez 2017-re 4,7 millióra ugrott, majd 2018-ban megközelítette a 4,9 milliót is. Ehhez képest 2019-ben 8,1%-kal, mintegy 4,5 millióra esett vissza az állomány, a 2020-ban pedig - ugyancsak a madárinfluenzából kifolyólag - a kacsaállomány 32%-kal, közel 3 millióra (2,97 millió) esett vissza.
A nagyobb méretű állománycsökkenések mögött általában a hazánkban most már rendszeresnek mondható madárinfluenza-kitörések állnak, amikor is a vírussal érintett állattartó telepeken tízezres, ha nem százezres nagyságrendben kell leölni az állatokat. A 2020-as előzetes adatok vizsgálatánál azonban még egy tényezőt figyelembe venni: ettől az évtől fogva megváltozott a KSH adatgyűjtésének módszertana, és a közölt számok innentől kezdve csak a gazdaságküszöböt elérő adatszolgáltatók adatait tartalmazzák.
A 2020-as év után se lélegezhettek fel a magyar baromfitartók, a madárinfluenza ugyanis kétszer is, tavasszal és ősszel is felütötte a fejét az országban. Az őszi járványkitörés során mintegy 420 ezer víziszárnyast kellett leölni. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) decemberben elárulta az Agrárszektornak, hogy 2021-ben a legtöbb leölés a tavaszi járványkitörés idején a házityúkállományokban volt, az őszi járvány azonban a kacsákat érintette. A 2020-as járvány alkalmával a víziszárnyas állományban volt a legnagyobb a betegség felszámolása kapcsán a veszteség, 3 195 308 állatot kellett akkor leölni.
A baromfitenyésztők között akkora az elkeseredés, hogy hogy a baromfitenyésztők már tüntetésekre készültek az ágazatban kialakult helyzet miatt. A kacsa- és libatenyésztők ugyanis már két negyedévre vonatkozóan is csak a töredékét kapták meg az államtól a nekik járó állatjóléti támogatásoknak. Az áremelkedések és az elszálló termelési költségek mellett ez már túl nagy érvágás a termelőknek, ezért többen is arra kényszerültek, hogy befejezik a működést, mások pedig elbocsátásokat lengettek be. Mindezek miatt komoly csődhullámra számítanak az ágazatban. A kialakult helyzet miatt a bajba került állattenyésztők aláírásgyűjtést is tartottak, és mintegy 300-an kérték a rendkívüli közgyűlés összehívását a Magyar Kacsaszövetségnél, valamint azt, hogy a szövetség kezdeményezzen ágazati egyeztetéseket a minisztériummal. A termelők február 4-én, a Bács-Kiskun megyei Mélykúton tartottak országos demonstrációt és gyűlést. Az esemény hírére Nagy István agrárminiszter Facebook-oldalán jelezte, hogy megszakítja amerikai útját, hogy hazautazzon a mélykúti tüntetésre, ahol február 4-én bejelentette, hogy a kormány egyszeri 1,9 milliárd forint forrást biztosít a kacsa- és libatartók számára. Azt azonban még nem lehet tudni, hogy mindez elég lesz-e a baromfitenyésztők bizalmának visszaadására. A Baromfi Termék Tanácson (BTT) belül működő Magyar Kacsaszövetség és Magyar Lúdszövetség intézőbizottsága február 7-én, hétfőn felajánlotta lemondását. A két szövetségnél megkezdődnek a tisztújítással kapcsolatos előkészületek