Európára a termelési rendszerek sokfélesége jellemző, ezen gazdálkodási rendszerek az élelmiszeripari termékek széles választékát biztosítják a fogyasztók számára - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Az alkalmazott termék-előállítási rendszerek régiónként is igen eltérőek lehetnek, így az átlagos gazdasági méreteket igen nehéz meghatározni. Amit biztosan tudunk az az, hogy a családi gazdálkodás mindig is a mezőgazdasági tevékenység sarokköve volt az Európai Unióban. A harmadik országokkal történő összehasonlítás alapján elmondható továbbá, hogy az európai gazdaságok mérete viszonylag kicsi. Az EU-ban gazdasági értelembe vége a kisebb gazdaságok egyszerre több különböző mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak egyidejűleg, tehát leginkább a vegyes gazdálkodási rendszerek - több növénykultúrára/állatfajra alapozott növénytermesztés/állattenyésztés, vagy épp vegyes növény- és állattenyésztési rendszer - a jellemzőek. Ezek az úgynevezett ”hibrid” gazdálkodási rendszerek kulturális örökségünk részét képezik, amely jelentősen megnehezíti a tejelő-, a húsmarha- vagy a baromfigazdaságok átlagos méretének pontos meghatározását.

A mezőgazdasági üzemek méretének, pénzügyi- és humánerőforrás felhasználásának, vagy épp a gazdaságonkénti állatlétszámoknak az összehasonlítása során körültekintően kell eljárni! A vegyes gazdálkodási rendszerek alkalmazása miatt a legkisebb gazdaságokra vonatkozó statisztikákat nehéz megállapítani, így a nyilvános adatok többnyire a 10 legnagyobb európai termelő ország szakosodott gazdaságaiból származnak. Az állattenyésztési területek tipológiáját bemutató térképen ezért is lehet viszonylag kevés, kifejezetten állattenyésztésre specializálódott régiót elkülöníteni az európai unióban.

Az állattartó gazdaságok átlagos mérete Európában 50 hektár alatt van, és kevesebb mint 50 állategység (ÁE) tartozik egy-egy gazdasághoz. Az átlagos európai állattartó telep 34 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik, állománymérete 47 állategység. Még az állattenyésztésre specializálódott régiókban is - a 10 legnagyobb európai termelő országra vonatkoztatott adatok alapján - egy gazdaság átlagosan 51 hektár földterület használ és 2 embert foglalkoztat, 79 állategység tartozik hozzá, összesen 138 000 euró értékben.

Az Eurostat statisztikai adatai is azt mutatják, hogy az EU-tagországokban viszonylag kevés olyan területet találunk, ahol nagy, intenzív ”iparszerű telepeken” folyik a termelés, mint ahogyan azt a klíma-, és állatvédő szervezetek sugallni szokták. Nem beszélve arról, hogy az európai gazdaságok még ezekben a régiókban is jóval kisebbek, mint az amerikai vagy ázsiai versenytársaik.

A szakosodott gazdaságok közül a juhászatok használják a legnagyobb földterületet (90 ha), amihez ugyanakkor a legkisebb állategység (61 ÁE) érték társul, gazdálkodásuk működési tőkéje pedig kevesebb, mint 113 000 euró. A hizlaldák általában kevesebb munkaerőt foglalkoztatnak, ugyanakkor a vegyes gazdaságok - amelyek saját maguk állítják elő a takarmányt - foglalkoztatják a legtöbb munkaerőt, átlagosan több mint 2 embert gazdaságonként. Ezen gazdaságokban tartják a legnagyobb létszámú állatállományokat, átlagosan 312 állategységet, és ők mozgósítják a legtöbb tőkét, több mint 280 000 eurót. A hizlaldákat követően a tejtermelő gazdaságok rendelkeznek a második legmagasabb állatállomány létszámokkal, átlagosan 76 állategységgel gazdaságonként. Elmondható továbbá, hogy ezen gazdaságok mozgósítják a második legmagasabb tőkét, 231 000 euró értékben, valamint itt a második legmagasabb a foglalkoztatási szint, 1,9 fővel.

Az összes állattenyésztési ágazatot figyelembe véve az Egyesült Királyságban, Dániában és Franciaországban vannak a legnagyobb méretű gazdaságok, amelyeknek átlagos földterület nagysága megközelítőleg 95 hektár. A legkisebb gazdaságok Lengyelországban találhatóak 18 hektár átlagos területmérettel, valamint Olaszországban és Hollandiában, ahol pedig az átlagos területméret kevesebb mint 40 hektár.

Európában a gazdaságok mérete és a mozgósított tőke között nincs közvetlen kapcsolat. A holland gazdaságok méretüket tekintve a legkisebbek közé tartoznak, de a dán termelőkkel együtt az állatállomány létszám és a működő tőke tekintetében mégis a legnagyobbak közé sorolhatók. Valójában a mozgósított tőke tekintetében Dánia, Hollandia és Belgium van az első 3 helyen, messze megelőzve például Németországot, az Egyesült Királyságot és Franciaországot.

Összefoglalóan elmondható tehát, hogy az "intenzifikáció" nem egy folyamatos és valamennyi tagállamra kiterjedő tendencia az Európai Unió állattenyésztésében. Európa-szerte jelentős különbségek vannak az állattenyésztési rendszerek típusai, gazdaságméretei tekintetében, azonban minden gazdaság alapvető célja - méretüktől függetlenül -, hogy megfelelő állategészségügyi és -jóléti körülmények között tartsa állatait, mely előfeltétele az egészséges, biztonságos és megfizethető élelmiszer-előállításnak.