A téli és kora tavaszi esők sokat javítottak a talaj nedvességtartalmán, és a kalászos állományok is szépen festenek, ami azt jelenti, hogy olcsóbb lesz a takarmány, és a Dunántúlon is megteltek a tavak. A tartás és a takarmányozás helyzete nagyságrendekkel jobb, mint tavaly ilyenkor – mondta Lévai Ferenc. A szakember szerint a nyár és az azzal járó párolgás ugyan okozhat némi problémát, de az ágazat szereplői – hosszú idő után először – bizakodva néznek a jövőbe.

A krízistámogatás fedezheti az ágazat idei költségeit

Idén a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program felszabaduló forrásaiból 3,1 milliárd forintos keretösszegű krízistámogatási konstrukciót dolgozott ki és hirdetett meg az Agrárminisztérium, amely mind a tógazdasági, mind pedig az intenzív haltermelést folytató vállalkozások számára elérhető lesz. A krízistámogatás háttere, mutatott rá a szakember, hogy az ágazat nem tudta teljes egészében korszerűsítésre felhasználni az uniós forrásokat, ezért a megmaradt összegekből finanszírozzák ezt a konstrukciót.

Ebből a tógazdasági termelők egyszer területalapon hektáronként legfeljebb 101 ezer forintos támogatást igényelhetnek, míg az intenzív haltermeléssel foglalkozók a takarmányozásra igényelhetnek tonnánként legfeljebb 138 ezer forintnyi támogatást. A MA-HAL szóvivője szerint ez talán elég lesz ahhoz, hogy lefedje az ágazat idei szükségleteit.

A magyar halászati ágazat ugyanis azért nem tudta lehívni a fejlesztési forrásokat, mert nem rendelkezett azzal az önrésszel, amire ilyenkor szükség van

– mutatott rá Lévai Ferenc.

A szakember elmondta, hogy a mezőgazdaság más ágazataiban vannak alaptámogatások, amelyeknek a nem titkolt célja az, hogy az időjárástól és más tényezőktől függetlenül biztosítsa a specifikus támogatásokhoz szükséges pénzügyi hátteret. A halágazatnál azonban még mindig nincs ilyen, továbbra sem tudták elérni, hogy legalább a mezőgazdasági termeléshez járó alaptámogatást megkapják nemzeti támogatásként.

De hogyan is áll a magyar halágazat?

A halágazat helyzetét illetően Lévai Ferenc beszélt arról is, hogy az állattenyésztésnek két alapja van: a tartás és a takarmányozás. A tartásra most nem lehet panaszkodni, mivel az időjárásnak jobban kitett dunántúli kis tavak is 80-100%-os feltöltöttséggel rendelkeznek. A tiszántúli tavakat az 1960-as,1970-es fő- és mellékcsatorna-rendszerekből táplálják, ami úgy, ahogy működik, de ezek már jó ideje nincsenek karbantartva.

Magyarország vízügyi kitettsége rendkívül rossz. Már régen meg kellett volna valósulnia a nagy fejlesztéseknek, a vízlépcsőknek és a duzzasztóknak ahhoz, hogy ki tudjuk védeni a tavalyihoz hasonló évek negatív hatásait

– emelte ki Lévai Ferenc.

A MA-HAL szóvivője rámutatott, hogy Magyarország Európában egyedülálló helyzetben lehetne, mivel rengeteg víz jut egy főre, de ennek túlnyomó része kifolyik az országból. Ezt senki nem kezeli, nem betárolja be és nem gondoskodik róla. Márpedig a mezőgazdasági termeléshez víz kell, a halászati ágazat nagy erénye pedig – amit sokan még mindig nem ismertek fel –, hogy az ország területén belül tartja a vizet.

Súlyos gondok vannak a magyar vizekben: ezt jobb, ha mindenki tudja

Egyre kétségbeejtőbb helyzetben van a magyar halágazat, sok termelő válthat más, jövedelmezőbb tevékenységre.

A tavalyi évhez képest sokkal optimistábbak az ágazat szereplői

A halellátás helyzetét illetően Lévai Ferenc már optimistábban nyilatkozott. Mint mondta, az idei vízhelyzet kifejezetten jó, a halellátás biztosítottnak látszik, és az előző évhez képest nagyobb biztonságban érzik magukat az ágazat szereplői. Az időjárás mostani jobbra fordulása pedig lehetőséget ad a helyzet további javulására is. Bár a hideg tavasz némileg megviselte a halállományokat, és visszavetette a fejlődésük sebességét, a halastavak mostanra 23-24 Celsius fokosak, és minden adott hozzá, hogy megszűnjön Magyarországban a tavaly kialakult halhiány.