Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Berlin
Németország a legfontosabb politikai és gazdasági partnere hazánknak, és ez igaz az agrártermékekre is. A magyar-német agrárkülkereskedelem tavaly szinte kilőtt, a rekord értékű export mellett (2.093 millió €) soha nem látott mértékű volt a külkereskedelmi többletünk (553.000 €). Sajnálatos módon ez a kimagasló eredmény nem tartható fenn a végtelenségig.
A 2023-as külkereskedelmi adatainkon már szemmel látható a 2022-es aszály és az ukrán gabona beáramlásának hatása is.
A német állatállomány létszámadatai zuhanórepülésben vannak egy ideje, amit elősegített, hogy az agrártárcát a Zöldek által delegált miniszter vezeti. A húsfogyasztás és az állattartás negatív hatásainak hangsúlyozása meghozta a várt eredményt: a fogyasztók egy része elfordult a húsoktól és más állati termékektől is. Ez negatív hatással van a keresletre, a piaci árakra és végső soron a német állattartók jövedelmezőségére. A legnagyobb bajban a sertéságazat van. A sertések száma 2013 óta 25%-kal, azaz 7 millió állattal csökkent, míg a gazdaságok száma még 43%-kal. Az állatállomány zsugorodása kihat a takarmánypiaci szereplőkre is, miközben a laborhúsok iránt nő az érdeklődés.
London
Az Egyesült Királyság (UK) importkitettsége nagy, így Magyarország meg tudta őrizni piaci pozícióját a Brexit ellenére.
Az importkitettségüket igyekeznek csökkenteni az angolok azzal, hogy 60%-os önellátási célt tűztek ki maguk elé, melynek elérése egyelőre inkább hiú ábrándnak tűnik.Az uniós piacok helyett új irányokba nyitnának az angolok, azonban ennek egyelőre leginkább a hátrányát érzik a gazdák.
Az ágazati szereplők az elmúlt egy évben az uniós piacok elvesztését, az exportőröket ellehetetlenítő adminisztrációs terheket, a távoli országokkal kötött egyezmények során az állat- és növényvédelmi, állatjóléti és élelmiszer-biztonsági szabványok hiányát, a tömeges és olcsó importtal szemben a hazai termelők számára nyújtott garanciák hiányát, valamint a munkaerőhiány kezelésére adott intézkedéseket kérték számon a döntéshozókon.
Párizs
Habár Franciaország az EU vezető agrárnagyhatalma, mégis több mint dupla annyi mezőgazdasági terméket importál mint a 2000-es évek elején. 20 év alatt az ország a világ 2. legnagyobb mezőgazdasági exportőréből az 5. helyre csúszott. A csirke- és juhhúsfelhasználásuk körülbelül fele, a gyümölcsfogyasztás több mint kétharmada, a zöldségek egyharmada importból származik. A versenyképesség romlása elsősorban a nagyon megdrágult munkaerő foglalkoztatásának és a környezet-, valamint állatvédelmi előírásoknak köszönhető. 2023 őszén elindult Franciaországban a madárinfluenza elleni oltási kampány.
Moszkva
Az oroszokkal folytatott mezőgazdasági kapcsolat gerincét 2022 második felétől továbbra is a kölcsönös érdekeken alapuló mezőgazdasági és kereskedelmi együttműködés megőrzése és az embargón kívüli területek kiaknázására irányuló magyar törekvés jellemezte.
A háború miatt bevezetett szankciók által nem érintett ágazatokban sikerült megőrizni helyzetünket.
Az agrárcégeinknek lehetőségük van fenntartani vagy bővíteni piaci pozícióikat. Az orosz piacon bővítési lehetőségeket rejt magában az élőállat-szállítás, az élelmiszeripari termékek exportja és a vetőmag-kereskedelem.