Néhány nap és jön az Agrárium 2025 konferencia! Szerezze meg jegyét még most!
A rendezvény célja, hogy áttekintse mindazokat a fontos támogatási, szabályozási, finanszírozási, piaci és jövedelmezőségi változásokat, illetve kilátásokat, amelyek döntően meghatározzák az agrárgazdasági vállalkozások egész éves eredményes gazdasági/üzleti tevékenységeit.
Kistermelők és fiatal gazdák 50% kedvezménnyel regisztrálhatnak a rendezvényre!
35% kedvezmény NAK-szaktanácsadóknak és NAK-tagoknak!
Németország január 10-én jelentette be az első száj- és körömfájás megbetegedést az országban közel 40 év után, amikor egy Berlin közeli, brandenburgi vízibivalycsordában észlelték a kórt. A fertőzés egyetlen esetre korlátozódott, és azóta sem jelentettek újabb megbetegedéseket. Bár az eset forrása még mindig ismeretlen, a belföldi korlátozások többségét már feloldották.
A Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) elfogadta Németország kérelmét, hogy az ország területének nagy részét száj- és körömfájástól mentesnek nyilvánítsák. Március 12-től az eredeti eset helyszíne körüli kis elszigetelési zóna kivételével Németország teljes területe mentesnek minősül a betegségtől.
Cem Oezdemir német mezőgazdasági miniszter szerint ez a lépés lehetővé teszi a német hús- és tejtermékekre vonatkozó exportkorlátozások feloldását.
A WOAH hivatalos megerősítése döntő alapot jelent a harmadik országokkal folytatott tárgyalásainkhoz és előnyös lesz az export szempontjából. Biztos vagyok benne, hogy az érintett mezőgazdasági termékek kereskedelmi kapcsolatai világszerte gyorsan normalizálódnak, és vállalataink hamarosan újra elláthatják szokásos piacaikat.
- nyilatkozta a miniszter. Az emberre nem veszélyes betegség megfékezésére hozott intézkedések gyakran járnak az érintett országokból származó hús- és tejtermékek importjának tilalmával. Nagy-Britannia, Dél-Korea és Mexikó is importtilalmat vezetett be Németországgal szemben, míg Kína már részben feloldotta a korlátozásait.
A száj- és körömfájás lázat és szájhólyagokat okoz a hasított körmű kérődzőknél, például szarvasmarháknál, sertéseknél, juhoknál és kecskéknél. Az elmúlt évtizedekben a gazdálkodók és a hatóságok jelentős állománymegsemmisítési kampányokat folytattak a betegség felszámolása érdekében.