Az antimikrobiális szerek felelősségteljes használata alapvető fontosságú a rezisztens "szuperbaktériumok" kialakulása ellen. Ezen túl a terjedésük megállítása is ugyanúgy fontos a veszély csökkentésében. Ebbe beletartozik a jobb higiéniai körülmények és egészségügyi szolgáltatások, mint például az oltások az emberek és állatok számára, tudhattuk meg az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) közleményéből.

Mióta 2016-ban az antimikrobiális rezisztencia egészségügyi prioritássá vált, az ENSZ az antimikrobiális szerek körültekintő használatáért kampányol a több szektor együttműködésében megvalósuló “Egy Egészség" kezdeményezés égisze alatt, a FAO, az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) koordinálásában. Ennek tükrében fejlesztett ki a FAO egy olyan módszert, ami a mezőgazdasági és az élelmiszer-előállító szektorok állami és privát szereplőit támogatja nemzeti akcióterv kidolgozásában az antimikrobiális szerek optimális és fenntartható használatáért.

Emellett a FAO laboratóriumi felmérő eszköze és antimikrobiális rezisztencia megfigyelő rendszere (ATLASS) a nemzeti felügyeleti rendszerek munkáját könnyíti meg. Gyorsabb és pontosabb diagnózissal a helyes antibiotikumok kiválasztása is könnyebbé válik és a hibázás lehetősége is csökken. Az ATLASS-t már bemutatták Oroszországban.

- mondta Eran Raizman, a FAO haszonállat-szakértője.

Ezen törekvések eredményének végül a gazdáknál kell lecsapódnia, hogy megértsék a megelőzés (például az oltások) és a helyes állattartási módszerek (mint a higiénia és a biobiztonság) fontosságát a "tűzoltással" szemben, miután már megtörtént a baj. Ez utóbbi azért nagyon fontos, mert a legfrissebb felmérések szerint a rezisztencia számos baktériumfaj és antibiotikum esetében Európa viszonylatában épp Magyarországon a legelterjedtebb.

Bajban vagyunk: sok szuperbaktérium Magyarországon a legelterjedtebb

Túl sok antibiotikumot használnak a magyar állattenyésztők