Július óta nem tudnak legelni a tehenek, sokat érő kérdés, hogy vajon mi lesz télen.
Válságosan kevés lett a termés Európa jelentős részén, ennek komoly hatása lehet az élelmiszerárakra.
Jelentős mértékű változás figyelhető meg a mezőgazdasági művelés alá vont területek méretében az elmúlt 12 évben.
Számtalan növény elpusztult, most pedig már a jövő évi termés is veszélyben lehet.
Sosem látott aszály sújtja Kínát, ez pedig az globális problémát jelenthet az élelmezésbiztonságra.
A fenyők nagy részének nincs jövője Magyarországon az egyre forróbb és szárazabb nyarak miatt.
Az ország keleti régióiban komoly bajban vannak a növénytermesztők és az állattenyésztők is.
A klímaváltozás nyomán egyre inkább számolni kell a porral behurcolt kórokozókkal.
A súlyos aszály miatt Nagy-Britanniában két üzletlánc is drasztikus lépésre szánta el magát a termelők érdekében.
A hosszan tartó szárazság a JRC szerint az Európai Unió területének 47%-át érinti.
Meglepő módszerrel próbálnak esőt csinálni Hubej tartományban, habár nem ez az első ilyen kísérlet Kínában.
Brutális károkat okozott az aszály egész Európában, a gazdáknak alkalmazkodniuk kell az egyre szélsőségesebb időjáráshoz.
Évről évre egyre nagyobb területen építik be a Balatont, aminek sokszor a szőlőültetvények isszák meg a levét.
Magyarország almatermése az előzetes becslések szerint mindössze 300-350 ezer tonna között alakul a tavalyi 520 ezer tonnát követően.
Digitális talaj- és vízgazdálkodási térképekkel segíthetik mérsékelni az aszálykárokat a szakemberek.
Egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülnek az európaiak, azon belül a Kárpát-medencében élők is.
Mondhatni, hogy elég forró a helyzet a földeken, a hagyma ára eléri a 31-32 cent/kg-ot konténeres kiszerelésben.
Folytatódik a kánikula, harmadfokú hőségriasztás lép életbe szerdától péntek éjfélig.
Kiszáradás fenyegeti az országot a következő évtizedekben egy újabb kutatás szerint.
A pusztító aszály nemcsak a földeken tesz komoly kárt, hanem a halastavakban is.
2024 októberében a magyar gazdák 36,4 százalékkal kevesebb traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
2025 elején kezdheti meg a működését a Cargill negyedik innovációs központja Ázsiában.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.