"Nekünk, magyaroknak olyan értékes kincs a pálinka, mint a görögöknek az Ouzo, az oroszoknak a vodka, a franciáknak a konyak vagy a skótoknak a whisky" - fogalmazott az idei Országos Pálinka és Törkölypálinka verseny kétnapos keceli bírálóbizottsági ülésének keretében rendezett hétfői sajtótájékoztatón Dr. Kardeván Endre. A Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeletért és Agrárigazgatásért felelős államtitkára, országos főállatorvos rámutatott arra, hogy jelentős minőségi fejlődés következett be az elmúlt években az előállított pálinka minőségében és a magyar gasztronómia egyik legfőbb értékének nevezte a pálinkát. Az eseményen az államtitkár, illetve a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke, valamint a Versenybizottság elnöke egyaránt azt emelte ki, hogy a 18 fős, független szakértőből álló bírálóbizottság a garancia arra, hogy valóban objektív eredmények szülessenek. Ezeket azonban még nem most, hanem csak június 19-én hirdetik ki Budapesten, így még három hetet várnunk kell arra, hogy kiderüljön: melyik Magyarország legjobb pálinkája. "Nemzeti büszkeségünk legrangosabb versenyéről" tudósítunk.

Hétfőn elindult Kecelen a TG Virágdekor Szakképző Iskolában "nemzeti italunk legrangosabb versenye" - fogalmazott Dr. Kardeván Endre. Az államtitkár szavai szerint az, hogy a pálinkát nemzeti büszkeségünknek nevezhessük, széleskörű összefogás eredménye a gyümölcstermelők, a pálinka előállítók és a fogyasztók között. Egyúttal hozzátette: a pálinka nemzetközi hírnevének megőrzése és további fejlődése előállítóinak, kedvelőinek és fogyasztóinak közös érdeke. A Vidékfejlesztési Minisztérium illetékese emlékeztetett arra, hogy több évtizeddel ezelőtt "nem a minőségre, hanem a mennyiségre helyezték a hangsúlyt" az adalékanyagokat használó pálinkakészítők, de az elmúlt években "újra divatba jött a gyümölcsből készített" pálinka. Arra is felhívta a figyelmet, hogy hazánk 2004-es EU-csatlakozása óta önmagában a "pálinka" és "törkölypálinka" elnevezés is kizárólag a Magyarországon előállított gyümölcspárlatokra használható, illetve további nyolc, meghatározott földrajzi területen előállított pálinkánk is az egész Európai Unió területére kiterjedő földrajzi árujelző oltalmát élvezi. Az államtitkár rámutatott arra, hogy "e szabályozás óta pálinka csak a Magyarországon termett, válogatott, gazdag aromájú gyümölcsből készülhet és a gyártása során semmilyen adalékanyag nem adható hozzá, csupán némi víz, a szeszfok beállítása céljából."

Különleges minták mintegy 50 főzdéből

A napokban lezárult az idei évi Országos Pálinka- és Törkölypálinka verseny nevezési időszaka és a ma kezdődött bírálatot a NÉBIH teljeskörű analitikai vizsgálata előzte meg. Béli Géza Versenyigazgató tájékoztatása szerint a versenyre "mintegy 50 főzdétől érkezett be minta, rekordszámú érkezett a kereskedelmi főzdéktől. A 335 minta 8 főkategóriában (almatermésűek, csonthéjasok, bogyós gyümölcsök, szőlő, törköly, vadgyümölcs, ágyas és vegyes) versenyez egymással. Az alkategóriák között megtalálhatóak a jól ismert klasszikusok: a körte, meggy, szilva, de olyan különlegességekkel is találkozhatunk, mint a som, a berkenye vagy a naspolya."

Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke azt emelte ki, hogy az országos verseny szakmai előkészítése során mind a hat pálinkás szakmai szervezet összefogott, és ennek, illetve a komoly előkészítő munkának az eredménye az, hogy csak ennek a versenynek az eredményeként lehet egy adott mintát Magyarország legjobb pálinkájának nevezni. Mihályi megjegyzése szerint nemcsak önmagában a pálinka verseny a fontos, hanem az is, hogy azok a pálinkák, amelyek ezen a versenyen rangos díjat kapnak, azok a következő versenyig felfokozott marketing kampányban is részesülnek. Hozzátette, hogy ez a pálinka szakmának kiemelt célja is.

Online felmérésünk még mindig tart. Szavazz, téged melyik pálinka indítana azonnali kóstolásra!

Mihályi tájékoztatása szerint a ma kezdődött kétnapos bírálatot nemzetközi tapasztalatok átvételével teljesen új alapokra helyezték. Ezt azt jelenti, hogy "minden bíráló egyénileg bírál, emiatt teljesen objektív, pártatlan bírálatot lehet lefolytatni". Béli Géza, az agrárszektor.hu-nak nyilatkozva elmondta, hogy a 18 fős bíráló testület három asztalnál foglal helyet, az asztalok U alakba vannak rendezve azért, hogy a három blokkban helyet foglaló bírálók egymás gesztusait ne lássák az egyes minták minősítése során. A verseny a gyakorlatban úgy zajlik, hogy a mintákat felszolgálják az egyes blokkokban véletlenszerűen kiválasztott bírálóknak. A professzionális versenyen arra is figyelnek a szervezők, hogy azok a bírálók, akik saját főzdéjük mintájával is neveztek a versenyre, ne kaphassák bírálatra a sajátjukat.

A három asztaltól érkező bírálatból legalább kettőnek azonos kategóriába kell sorolnia az egyes mintát. Amennyiben nincs minősített többség, akkor újabb két bíráló minősíti az adott tételt, és az öt bírálatból az alsó és a felső érték kiesik, így a fennmaradt háromból a minősített többség elve alapján kerül meghatározásra a végleges eredmény. Ha még így sem állapítható meg a végső eredmény, akkor jön a döntő zsűri munkája, ők már konszenzussal alakítják ki a véleményüket arról a tételről. Ez a módszer garantálja a verseny tisztaságát és hitelességét - hangsúlyozta Béli Géza.

A versenyt egy tematikusan felépített tréning sorozat előzte meg, ami alatt a bírálóknak a tudásukról számot kellett adni. Ez egyébként nem csak a számonkérés miatt volt fontos, hanem amiatt is, mert a mai versenyre azok kaptak meghívást bírálóként, akik a legjobban teljesítettek húzta alá a versenyigazgató.