Májusban ismét AgroFood 2025 és AgroFuture 2025 konferencia!
Május 20-án a hazai élelmiszeripart érintő legfontosabb témák lesznek terítéken a Portfolio AgroFood 2025 konferencián, május 21-én a Portfolio AgroFuture 2025 konferencián pedig a mezőgazdasági fenntarthatóság és innováció lesz kulcsszerepben.
AGROBÉRLETTEL most az egyik konferenciára 50% kedvezménnyel regisztrálhat!
Mezőgazdasági termelők és fiatal gazdák fix 30 000 Ft-ért regisztrálhatnak!
NAK-tagok és NAK-szaktanácsadók 35% kedvezménnyel regisztrálhatnak!
Az egyik amerikai étolajgyártó cég vezetősége 2011 szeptemberében jelezte a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, milyen jelenségeket tapasztal az élelmiszerpiacon - fogalmazott napirend előtti parlamenti felszólalásában az MTI szerint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Korábbi források szerint a Bunge Zrt. fordult a NAV-hoz, az adóhivatal pedig két alkalommal fogadta is az amerikai cég képviselőit.
Komolan vették a jelzéseket
A miniszter szerint az adóhivatal komolyan vette a társaság jelzéseit, és azok alapján nyomozást kezdett, kiderítve: a gyanúsítottak szervezetten működtettek egy kört, amely magyarországi székhelyű társaságok nevében élelmiszer-ipari termékeket hozott be az Európai Unió különböző országaiból, ám ennek során nem tettek eleget áfabevallási kötelezettségüknek. A bűnszervezetben 12 gazdasági szervezetet használtak fel az elkövetők.
Újabb egyeztetés 2013 novemberében volt a Bunge vezetőivel, akik egyrészt átadtak egy tanulmányt az élelmiszerek áfatartalmára vonatkozó javaslataikról a NAV-nak, másrészt jelezték, hogy az étolaj-kereskedelemben zajló áfacsalások visszaszorítása érdekében készek együttműködni az adóhivatallal.
Beindultak a nyomozások
Ezt követően is nyomozások indultak, amelyek kiegészültek a NAV saját felderítő tevékenységével. Varga Mihály bejelentése szerint 2011 óta már három cég, a Glencore, a Cargill és a Bunge bevonásával folyik gabonakereskedelmi vizsgálat. Ennek eredményeként idén februárban 50 helyszínen volt házkutatás a gyanúsított cégeknél, könyvelőknél és ügyvezetőknél. Sikerült azonosítani a bűnszervezetet, 14 gyanúsított van, 8 ember került vizsgálati fogságba, 4-en pedig előzetes letartóztatásba.
A NAV 800 millió forint értékben rendelt el vagyonlefoglalást, a szlovák és a cseh hatóságokkal együttműködve - mondta Varga Mihály, megjegyezve, hogy a nyomozás jelenleg is zajlik. "Ha az amerikai nagykövetségnek további információja van erre vonatkozóan, akkor kérjük, hogy (...) ezekkel az információkkal segítsék a NAV vizsgálatát" - fogalmazott.
Ki miről beszél?
A miniszter felszólalásából ugyanakkor továbbra sem derült ki, hogy az általa említett külföldi tulajdonú hazai cégeknek van-e bármilyen közük is a közelmúltban kirobbant kitiltási botrányhoz. Mint ismert, a közelmúltban több, kormányhoz közelálló magyar magánszemélyt is kitiltottak az USA-ból, mert "hiteles információ áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy ezek a személyek korrupciós cselekményekben vesznek részt vagy azokból hasznot húznak".
Korábbi sajtóértesülések szerint a kitiltott magánszemélyek amerikai tulajdonú magyar vállalatokat környékeztek meg, és egyes cégeket megpróbálták korrumpálni is. Tisztázatlan azonban, hogy a most nyilvánosságra hozott, korrupciógyanús ügyekhez milyen közük lehet a legális hazai vállalatok agrárgazdasági áfacsalásokról szóló, évekkel ezelőtti hatósági bejelentéseinek, illetve az azok nyomán indult NAV-egyeztetéseknek.
Bevezettük a fordított áfát
Feltételezhető, hogy a két ügy között nincs közvetlen összefüggés, hiszen az áfacsalások elleni közös fellépés kifejezetten a hazai agrárpiac kifehérítését célozta, és például a gabona- és az olajosmag-ágazatban Magyarország éppen ennek érdekében vezetett be fordított áfaadózást 2012-ben. Az amerikai állítások szerint azonban nem kizárt, hogy más ügyekben később - korrupciós szándékkal - kormányhoz közeli álló egyes magánszemélyek megkereshettek amerikai tulajdonú magyar cégeket.
