Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Pótolhatatlan a szója
Bene Zoltán,a Karintia Kft. cégvezetője nyitó előadásában a hazai szójatermesztés kilátásait elemezte. Elmondta, hogy tavaly világszerte 333 millió tonna szója termett, ebből csak 5 millió tonna az, ami igazoltan GMO-mentes - ez pedig komoly fegyvertény lehet Magyarországnak, ahol kizárólag génmódosítás-mentes szóját termesztenek. Ahogy Bene fogalmazott:
Hazánkban a szója termőterület az 5. legnagyobb az EU-ban, 61 ezer hektár - az, hogy ilyen nagy mennyiségben termeljük a növényt, részben a terméshez kötött támogatásoknak köszönhető.
Ugyanakkor jelentős ugrás előtt áll a vetésterület 2017-ben: a forgalmi számokból látszik, hogy az érdeklődés ismét rendkívül magas a vetőmag iránt, így akár 80 ezer hektár fölé is emelkedhet a hazai szójatermő-terület. Ha szerencsénk lesz az időjárással, és nem fogja az időjárás a gazdák kedvét szegni, 2019-re megközelíthetjük a 100 ezer hektáros vetésterületet.
Ütközőpont: átok vagy áldás a GMO?
Az előadást követő panelbeszélgetésben éles vita bontakozott ki a GMO-mentességről. Dudits Dénes, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja szerint biztosan lehet számítani arra, hogy a genomszerkesztési technológia át fogja venni a fajtaelőállítás szerepét. A nemesítő már régóta túllépi azokat a kereteket, ami a természetben lejátszódó genetikai folyamatokat használja. A gének átmenete pedig tulajdonképpen a természetben is lejátszódik.
- állította a szakértő.
Hozzátette: szerinte a GMO-vita a múlté, ezt nem lehet politikai eszközökkel szabályozni - ezt már túlhaladta a tudomány.
Font Sándor (Fidesz), az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke ugyanakkor úgy vélte, hogy komoly morális, etikai kérdéseket is felvet a géntechnológia. Mint elmondta, 20-30 éves tudományágról van szó, szerinte ebből az következik, hogy nem ismerjük még a génmódosítási technológia következményeit.
A szakpolitikus szerint a magyar politikának mindig az volt a véleménye, hogy kitörési pont, gazdasági előny, hogy GMO-mentes országnak nevezhetjük magunkat - az Alaptörvény módosítása (azaz, hogy alkotmányos tilalom van a GMO-k hazaai mezőgazdasági alkalmazására - a szerk.) a folyamat végét jelenti.
A téma jövőjét illetően ugyanakkor fontos kérdés, mi lesz a végeredménye az USA és Európa vitájának. Magyarország és Ausztria évek óta vállvetve GMO-ellenes, mi azonban csak termelni tudunk GMO-mentesen, vannak olyan import alapanyagok - például a szója -, amely jelentős részben genetikailag módosítottan érkezik hozzánk. Ugyanakkor a jeoenlegi helyzet abban előnyt jelent a magyar szójatermelőknek, hiszen jó minőségű, keresett GMO-mentes szóját tudnak a nemzetközi piacra vinni.
