Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Komoly szándék mutatkozik Európában arra, hogy élelmiszerként forgalomba kerüljenek az étkezési célra alkalmas rovarok és az ezekből készült termékek - írja Magyar Nemzet. A gyorsan fejlődő technológia adta innováció alapjaiban rendezheti át a világpiacot. Míg a hagyományos állattartás célkeresztbe került, addig a húselőállítás alternatíváiba elképesztő mennyiségű pénzt öntenek a befektetők. A nemzetközi kiskereskedelmi láncok is ugrásra készek. A korábbi uniós szabályozásnak köszönhetően Anglia, Belgium, Hollandia, Dánia, Finnország tagállami hatáskörben engedélyezte az étkezési célú rovarfelhasználást, ám csak 2020-ig. Ezt követően csak akkor maradhatnak forgalomban, ha az uniós szinten zöld jelzést kapnak, ezért várhatóan egyre erősebb nyomás helyeződik az Európai Bizottságra.
Míg a műhúsok már egyre szélesebb körben elérhetők, a rovarok még nem. Az ENSZ szerint a jövő egyik fehérjeforrása a túlnépesedő világban a rovar lehet. A radikális állatvédők, a leginkább baloldali és zöldpártok szerint 50-70 százalékkal kellene kevesebb állati eredetű húst ennünk a klímakatasztrófa elkerüléséhez, és még szigorúbb állatjóléti intézkedésekre is szükség van. Ezek a globális kampányok pedig jól jönnek az alternatívhús-piaci szereplőknek.
Eddig a szöcske, a tücsök és a lisztkukac étkezési célú felhasználásának engedélyezését kérték a piaci szereplők, döntés egyelőre nem született.
Lisztkukac-burger és selyemhernyó-snack. Már kaphatók!
Az Agrárminisztérium a lap megkeresésére azt közölte, hogy az uniós szintű döntés mellett nemzeti hatáskörben is szabályozható az étkezési célú rovarok forgalmazása. Kiemelték: ha rovaralapú élelmiszereket engedélyeznek az Európai Unióban, akkor a legszigorúbb szabályozásokat és előírásokat lesz célszerű alapul venni, mivel ezen a területen rendkívül kevés az ismeret és a tapasztalat.
Aggályos például a rovaralapú élelmiszerek potenciális allergén, keresztallergén hatása, de a potenciális veszélyforrások közé sorolták a kórokozó baktériumokat, vírusokat, parazitákat, gombákat, prionokat is. Előfordulhatnak kémiai kockázatok is: nehézfémek, toxinok, állatgyógyászati szerek, hormonok, növényvédőszer-maradékok vagy a csomagolóanyagból kioldódó anyagok. Egyes rovartermékeknél speciális kémiai kockázatot jelenthet a túlzott kitinbevitel. A veszélyforrások és a kockázat mértéke nagymértékben függ a rovartenyésztés körülményeitől, elsősorban a rovarok tartásának módjától, a takarmányozásukra használt anyagtól, a betakarított rovarok életszakaszától, de magától a rovarfajtól és a további feldolgozás módjától is.
A lehetséges mikrobiológiai veszélyek miatt azonban csak megfelelően hőkezelt rovar, rovarkészítmény fogyasztása javasolható. Az uniós engedélyeztetési folyamatban az ezekből a veszélyekből fakadó kockázatokat esetről esetre értékelik.
