Az 50 feletti korosztály képviselőjeként gyerekkoromból még emlékszem olyan péksüteményre, kiflire, diós csigára, sajtos rúdra, amelyet annak ellenére, hogy állami péküzem készített, élvezhető ízű és állagú volt, feltehetően ízesítőktől, egyéb nem természetes összetevőktől mentes. De megemlíthetőek a húskészítmények is, amelyek előállításának jóval több köze volt az eredeti receptekhez és még nyomokban sem tartalmaztak növényi alapanyagot. Lévén, hogy sörgyárral rendelkező városban élek és alkalmam volt az üzemben nyári diákmunkát végezni, élénken él emlékezetemben az akkor még legfeljebb 8 napig eltartható, forrásvízzel készült, friss sör gyakori minőségellenőrzése - mindnyájunk megelégedésére.

Sajnos ezeket az ízeket manapság nehéz megidézni, így a nosztalgiázás helyett érdemes inkább megvizsgálni, hogy milyen tervek, intézkedések szolgálják a 2050-re várhatóan 10 milliárdos népesség élelmezési igényének kielégítését. Manapság erősebben érződik a profitszerzésre való törekvés az emberbaráti megfontolásoknál, de a kreativitás, ettől függetlenül mindenképpen hasznos.

Véleményem szerint alapvetően háromirányú a fejlesztésre való törekvés: a nagyüzemi gazdálkodás intenzitásának korszerűsítése mellett egyfelől nem szűnik a kreatív élelmiszerpótló készítmények előállítására irányuló kísérletezés, másfelől az ellátási lánc megváltoztatásának, pontosabban rövidítésének elérése is cél, amely révén többek rövidebb idő alatt egészségesebb, frissebb élelmiszerhez jutnak.

A hagyományos alapanyagok pótlásának legnépszerűbb alanyai a hús és a tej. Közös jellemző, hogy növényi alapanyagokkal igyekeznek pótolni a szervezetre gyakorolt előnyös hatásokat. Javarészt szójából állítják össze a leginkább közismert húspogácsa-pótlékot, e burgerek általában húsipari cégnél készülnek, de állati eredetű alapanyag nincs bennük. A gluténra és szójára érzékenyek is fogyaszthatják, némelyeknek fő összetevője - a gabonák és a szója helyett - például a texturált borsófehérje. A vegetáriánusok, vegánok, vagy flexitariánusok (kevés húst fogyasztók) hús-helyettesítő repertoárja főként az alábbi titokzatos nevű alapanyagokat tartalmazza: szejtán (azaz búzahús), tofu, tempeh, edamame, quorn.

A marketsandmarkets.com által publikált tábla nyomán jól követhető a húspótlók régiók szerinti, 2026-ig történő előállítását prognosztizáló ábrája (b: becsült, t: tervezett):

Forrás: marketsandmarkets.com, Takarékbank Agrárcentrum szerk.

A népszerű tejpótlók használatának oka sokrétű: vegán étrend és egyéb vegetáriánus irányzatok, divatdiéták követése, tejfehérjeallergia vagy tejcukorérzékenység fennállása, különböző állat- és környezetvédelmi elvek. Hazánkban egy tavalyi kutatás alapján a teljes magyar lakosságra vetítve ez körülbelül 250 ezer rendszeres és összesen 900 ezer fogyasztót jelent. A legnagyobb felhasználók a speciális étrendet követők, vagy környezettudatos életmódot folytatók.

A kókuszital a legismertebb és legnagyobb arányban fogyasztott növényi italfajta, ugyanakkor szorosan követi a mandula- és a rizsital, amelyek fej-fej mellett haladnak. A szójaital felhasználásában elmarad ezektől. Az alábbi alapanyagokból készülhetnek növényi italok: gabonából, álgabonákból (pl. hajdina), száraz-hüvelyesekből (pl.szója), olajos magvakból, pálmaféléből, egyéb növényből (pl. kender). A gabonákhoz feliratkozik az árpa is, hiszen például egy Take Two Foods nevű cég árpa alapú tejalternatívát is árul. A Barleymilk nevű ital a sörfőzés melléktermékeként keletkező, elhasznált árpából készül, így előállítása tökéletesen fenntarthatónak tekinthető, sőt teljes fehérjékben, rostokban, kalciumban és kedvező egészségügyi hatású zsírokban bővelkedik.

Megfelelő növényi alapanyagok tehát léteznek, ezért igyekeznünk kell az ezekből készült étkek tökéletesítésével is, mert a fehérjebombaként emlegetett rovarok táplálékként történő hasznosításának terve már előkerült az íróasztalfiókból!

Írta: dr. Hoóz András - Takarékbank Agrárcentrum