A hazai adatok szerint ipari mennyiségben csak Hajdú-Bihar megyében 1200-1500 hektáron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szolnok megyékben 300-400 hektáron termesztik a tormát. Ezekről a területekről évenként 15-18 ezer tonnát gyűjtenek be, amely kielégíti a hazai és az exportigényeket is. A megtermelt hazai mennyiség 20-25 százalékát értékesítik belföldön, 12-15 ezer tonnát pedig alapanyagként szállítunk a nyugat-európai országokba. A tormatermesztés éves kézimunkaigénye hektáronként pedig 120-150 munkanap.

Hunyadi Istvántól korábban az Agrárszektor megtudta, hogy a hazai tormafogyasztás leginkább a húsvét ünnepéhez köthető, és szinte csak ekkor eszik a magyarok, pedig élettani hatásai miatt a rendszeresebb felhasználása is ajánlott. Hiszen tele van vitaminokkal és hasznos tápanyagokkal. Ma a tormát a legtöbben feldolgozott formában vásárolják, mert az erős, irritáló illóanyagok miatt az otthoni elkészítése kevésbé népszerű. A nyers torma ára 2000 forint körül mozog, túlnyomó részt magyar áruval találkozhatnak a vevők a hazai piacokon és zöldség-gyümölcs boltokban, az áruházláncoknál azonban nem túl gyakori a nyers formában történő forgalmazása.

Igazi csodaszer rejlik a magyar földekben: itthon alig kell, külföldre viszik a javát

Egy zöldség, amiből igazi nagyhatalom vagyunk Európában.

Nem olcsó mulatság manapság a sima kisüveges torma sem

A szupermarketek polcain megannyi ipari tételben gyártott kisüveges reszelt torma kapható, ecetes -sós, vagy majonézes változatban. Egy kis üveg (180g) reszelt torma 450-600 forintba kerül, aminek azonban csak 45%-55%-a igazi torma. Bio változatban, tartósítószer-mentesen is kapható, már 1500 Ft/220g áron beszerezhető. Érdemes megemlíteni azt is, hogy itthon is lehet kapni az úgynevezett "Bécsi tormát", aminek 95%-a valódi nyers torma. Leírása szerint csípős, édes-savanykás íze van, kiválóan illik a sült kolbászokhoz, a sonkákhoz, de a bécsi klasszikus füstölt halakhoz is, ám meg is kérik az árát: 1.750 Ft/100 g-ért árulják. Ezért is lenne érdemes otthon is kísérletezni vele. A tormáról köztudott, hogy termesztése egyszerű, kiirtani viszont nehéz feladat, ezért érdemes megfontolni, hogy a kertben hova ültessük. Igénytelen növény, egy félárnyékos helyen, a kert hátsó részében, vagy akár egy árokparton elterebélyesedik. Ha kötött a talaj, érdemes ültetéskor kicsit tőzeggel vagy homokkal lazítani. Ilyenkor jobban fejlődik, és könnyebb kiszedni a földből - írja a HelloVidék. 

Roppant egészséges

A tormát eleink gyógynövényként hozták Belső-Ázsiából, ahol mai napig az életerő jelképeként tekintenek rá. Sokoldalú gyógyhatása miatt ideje, hogy visszanyerje jelentőségét a magyar házipatikákban is. Fő hatóanyaga a mustárolaj, a szinigrin és a glukonnaszturcin nevű glikozidok, de fellelhető benne C-vitamin és kálium is. Antibakteriális hatását a benne található glikozidoknak köszönheti, a mustárolaj viszont fokozza a nyálkahártyák vérellátását, a kálium pedig serkenti a veseműködést. A reszelt tormát vese- és húgyúti fertőzések, valamint bronchitis esetén is ajánlják, és a felső légutak hurutja esetén a torma és méz keveréke kiváló gyógyír lehet. A népi gyógyászatban a frissen reszelt tormát pakolásként is hatásosan alkalmazzák. A torma csípős illóolajának belélegzése tisztítja a légutakat is, remek gyógyír az őszi-téli megfázásos időszakban.

Feldolgozás előtt legalább egy órára ajánlatos vízbe áztatni. Reszelni úgy a legkönnyebb, ha valamilyen konyhai elektromos aprítógépet állítunk csatasorba, mivel a torma erejét adó mustárolaj biztosan megríkatja azt, aki magára vállalja ezt a nem mindig kellemes feladatot. Erejét szabályozhatjuk úgy is, ha nem a fogyasztás napján reszeljük le, hanem egy-két nappal korábban, aztán félretesszük. Szintén veszít az erejéből a torma, ha reszelés után nem fedjük be, hanem hagyjuk szellőzni. Alkohollal, ecet- vagy citromsav hozzáadásával is csökkenthető a szuperereje, illetve az édesített tormák is lágyabbá válnak. A klasszikusnak számító tejszínes torma mellett érdemes lehet még majonézzel, tejföllel, almával vagy céklával keverni, hiszen így ízvilágában harmonikusabb lesz, de az édesítéshez lehet mézet is adni hozzá.

Ebben mi vagyunk a legjobbak az unióban: imádják ezt a magyar zöldséget külföldön

Jön a húsvét, érdemes betárazni ebből a zöldségből.

Legtöbb ipari torma a Hajdúságban terem

A tormát már a 12. századtól termesztik. Szent Hildegard is említést tesz botanikus írásaiban a csípős gyökérről, mint értékes gyógy- és fűszernövényről. De sokan azt sem tudják, hogy a magyarországi tormatermesztés milyen nagy múltra tekint vissza. Másrészt arról is keveset hallani, hogy a torma a zöldségágazaton belül - hiába annyira igénytelen - a leginkább kézimunka-igényes kultúrák közé tartozik. A fő hazai termőkörzet pedig a Hajdúságban található, a termesztés 90 százalékban ide, ezen belül is 13 település (Létavértes és környéke) körzetére koncentrálódik. A hazai adatok szerint ipari mennyiségben csak Hajdú-Bihar megyében 1200-1500 hektáron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szolnok megyékben 300-400 hektáron termesztik a tormát. Ezekről a területekről évenként 15-18 ezer tonnát gyűjtenek be, amely kielégíti a hazai és az exportigényeket is. A megtermelt hazai mennyiség 20-25 százalékát értékesítik belföldön, 12-15 ezer tonnát pedig alapanyagként szállítunk a nyugat-európai országokba. A tormatermesztés éves kézimunkaigénye hektáronként pedig 120-150 munkanap.