Horvátországban napjainkban egészen pontosan 2 759 039 hektár erdőt tartanak számon. Ennek jelentős része, csaknem 2,1 millió hektár állami kézben van, a többi magánterület - írta meg a Világgazdaság. A leggyakoribb fa a bükk, amely az erdőségek közel 36%-át teszi ki, 22%-a pedig majdnem fele-fele arányban kocsányos és kocsánytalan tölgy. Elterjedt még a gyertyán (9%), a jegenye (8%), a lucfenyő (5%) és a kőris (3%). Az erdős, főként az ártéri területekre jellemző még a fűz és az akác, de nyírfából és hársfából is jelentős állomány található Horvátországban.

Az erdővel borított területek aránya az elmúlt negyed évszázadban jelentősen, csaknem 17%-kal, 49,3-re bővült. Ilyen kiterjedésű erdősége utoljára 250 esztendővel ezelőtt, a török kiűzése utáni évtizedekben volt az országnak. A horvát szaktárca azonban még nem elégedett az eredménnyel. Célja, hogy az évtized végére legalább 50%-ra növelje e területek részarányát.

Az ország fásítására több zöldítési programot indítottak. Az eddigi legsikeresebb kétségkívül a "Ne légy tuskó, ültess fát!" nevű kezdeményezés, amelynek az idén már a harmadik fázisa kezdődik - írta meg a Figyelő. A szakminisztérium több civil egyesülettel közösen hirdette meg a november elsejétől egy hónapig tartó fásítási mozgalmat. A cél az, hogy minél több szervezet, iskola, önkormányzat, civil csoport vegyen részt benne, s minél több csemetét plántáljanak. Az Európai Unió által is támogatott projektnek köszönhetően az aktivisták az előző két évben 150 ezer fát ültettek az ország különböző részein.

Emellett a Horvát Posta nemrég dobta piacra legújabb, 3,10 kunás (csaknem 150 forintos) bélyegét, és az értékesítéséből befolyó összeget teljes egészében az ország erdeinek a védelmére, valamint újak létesítésére fordítja. Az akció sikeresnek mondható, hiszen több nagyvállalat is vásárolt már jelentősebb tételt a bélyegekből. Így el is dicsekedhetnek azzal, hogy zöldebb lett a cégük. E termék a magánemberek körében is egyre népszerűbb.

Egy fiatal mérnökökből álló csapat pedig nemrég úgy döntött, hogy magasabb szintre emeli az erdőtelepítést, speciális drónok segítségével támogatja a programot. A távirányítású robotrepülőket különleges tartályokkal szerelték fel, amelyekbe "bombákat" helyeztek. Ezek a töltetek valójában humuszgolyók, amelyek közepén csíraképes magvak vannak. A golyókat a drón könnyen elszállítja a nehezen megközelíthető helyekre is, majd kidobja, gyakorlatilag elülteti azokat. Az előzetes tesztek alapján a siker 75%-os lehet. Hasonló próbálkozás már volt Kanadában, ahogy arról korábban az Agrárszektor is beszámolt.

Faültető drónokkal venné fel a harcot a klímaváltozással egy kanadai cég

A módszer, ha beválik, forradalmasíthatja az erdősítést.

Horvátországban élesben először a múlt héten, a Grobosinc (Grubi¹no Polje) környéki erdőkben, fenyőmaggal próbálták ki az új technológiát. Ahhoz viszont, hogy bármit is ültetni lehessen, megfelelő hely kell. Az új erdőket többnyire olyan területekre telepítik, amelyeket korábban is fák borítottak, de akár új helyekre is, amelyeket az állam vagy az önkormányzat megfelelőnek ítél.

Azonban az, hogy meglegyen az erdősítés egyik alapvető feltétele, az a faiskolákon múlik. A Horvát Erdészeti Társaság többet is üzemeltet, évente mintegy kilencmillió csemetét nevelnek. Ezeknek viszont csak egy része kerül az erdőkbe, ugyanis jelentős mennyiséget, főleg tölgyfacsemetéket a környező országokba exportálnak. A csemetékhez a makkot az erdészet magánemberektől is vásárolja. Az ország erdeiben szabadon lehet gyűjteni az éhes disznók álmában is szereplő termést. A munka kifizetődő, ugyanis 10 kunát, azaz 477 forintot adnak a szlavón tölgy termésének kilójáért.