A kérdőív eredményei a lakosság arányában három kategóriába sorolva mutatják be az adott ország lakosainak jellemző zöldség-gyümölcs fogyasztását, ebből az első csoportba azok a válaszadók tartoztak, akik nem fogyasztanak minden nap zöldséget vagy gyümölcsöt - írja a FrutiVeb. Sajnos ebben a kategóriában az EU átlaga alatt teljesítünk: míg az uniós országok átlagában a lakosság körülbelül egyharmadánál (32,9%) marad el a mindennapos zöldség-gyümölcs fogyasztás, Magyarországon ez 36,3%, tehát az egészségtudatos táplálkozás területén bőven lenne teendő. Igencsak nagy a lemaradásunk a belgákkal, írekkel, spanyolokkal és olaszokkal szemben, de szerencsére annyira rosszul sem állunk, mint a románok, ahol a lakosság csaknem háromnegyede nem jut naponta zöldséghez vagy gyümölcshöz. Érdekesség, és talán kevéssé várt eredmény, hogy ugyanez igaz a csehek 50%-ára és a hollandok több mint 40%-ára is.

Nagyot trükköznének a németek: így növelnék a zöldség- és gyümölcsfogyasztást

Több növényi eredetű élelmiszert kellene fogyasztania a németeknek.

A második kategóriába a naponta 1-4 adag zöldséget vagy gyümölcsöt fogyasztó populáció tartozik, és ebben a szegmensben állunk az uniós rangsorban a legjobban, de meg kell jegyezni, hogy ez még mindig elmarad az ENSZ által javasolt 400 gramm/nap ajánlott beviteli mennyiségtől. A belgák, spanyolok és világon a legtöbb zöldség-gyümölcsöt fogyasztó olaszok itt is kiemelkednek a mezőnyből, és Magyarország is az uniós átlag felett teljesít, alig maradva el a németektől. A harmadik kategóriába pedig a naponta legalább 5 adag zöldséget vagy gyümölcsöt fogyasztó népesség aránya tartozott a felmérésben, ennél a populációnál már teljesül az ENSZ 400 g/nap-os ajánlott beviteli célértéke. A hosszú távú egészségügyi hatások miatt arra kellene törekedni, hogy hazánkban is a lehető legtöbben tartozzanak ebbe a kategóriába, de sajnálatos módon az európai rangsorban itt foglaljuk el a legrosszabb helyezést, a szlovákok és szerbek között a mezőny hátsó harmadának elején állunk. Többek között megelőz minket Lengyelország, Horvátország, és az összes nagy európai ország is, de megelőzzük például az osztrákokat. Messze kiemelkedik a mezőnyből Írország, Hollandia, Dánia és Franciaország, és elég távol vagyunk az EU-27 átlagától is.

Koronavírus: így ettek a magyarok a járvány harmadik hullámában

Megváltoztak az élelmiszerfogyasztási szokások Magyarországon.

Mégis, fejenként mennyi zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk évente?

A KSH adatai szerint a hazai fejenkénti éves gyümölcsfogyasztás az utóbbi 5 évben nagyjából a 45-54 kg-os sávban mozgott, és enyhén emelkedő tendenciát mutatott, de a 2020-es koronavírus-válság jelentős visszaesést okozott, és fontos megjegyezni, hogy a fogyasztás alakulása nagyon erősen függ az áraktól. Gyümölcsfogyasztásunk sajnos messze elmarad a 77,3 kg/fő/év körüli uniós átlagtól. Legnagyobb mennyiségben fogyasztott gyümölcsfajunk az alma (9,8 kg/év/fő), melyet a citrusfélék és a banán követnek (8,2 ill. 8,0 kg/fő/év), de fontos még a görögdinnye (6,3 kg/fő/év) és a csemegeszőlő valamint a hatalmas ingadozásokat mutató őszibarack (egyaránt 2,5 kg/fő/év) fogyasztása is. Mindez azt jelenti, hogy napi gyümölcsfogyasztásunk 128 g/fő alatt marad.

Zöldségfogyasztásunk az utóbbi 5 évben a 2019-es visszaesés kivételével szintén enyhén emelkedő tendenciát mutatott, az uniós módszertan szerint (a burgonyát is ide számítva) 2020-ra már meghaladta a 87 kg/fő/év mennyiséget, és burgonya nélkül először lépte át a 60 kg-ot (KSH). Legnagyobb mennyiségben fogyasztott zöldségféléink közé tartozott 2020-ban a vöröshagyma (9,1 kg/fő/év), a sárgarépa (7,6 kg/fő/év) és a paradicsom (7,1 kg/fő/év), valamint a paprika és a káposztafélék (5,5-5,5 kg/fő/év). Ebben az 5 éves időszakban Magyarországon a legjelentősebb bővülés a tartósított zöldségeknél, zöldségkészítményeknél mutatkozott. A napi fogyasztás ezek alapján 165 g/fő, amihez a gyümölcsöt is hozzászámítva összesen 293 g/fő napi zöldség-gyümölcs fogyasztás jön ki, ez pedig jócskán elmarad az ENSZ által kívánatosnak tartott 400 g/fő/nap célértéktől.