Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A tojás ára néhány héttel ezelőtt átlépte a száz forintos határt, ráadásul a termelői körökben további drágulás volt tapasztalható. Az előrejelzések szerint a tojás darabjának ára karácsony környékére elérhette volna a 150 is, ezért a kormány november közepétől a burgonyával és a tojással bővítette az árstopos élelmiszerek körét - írta meg a HVG.hu. De amíg a korábbi termékeknél csak egy-két termék esett az intézkedés hatálya alatt, e kettő élelmiszernél válogatás nélkül mindegyik típusra vonatkozik a rendelet hatálya: valamennyi étkezési burgonyára, illetve a legkisebb tojástól kezdve a legnagyobb méretűig mindegyiknél a szeptember 30-i, közel negyedével alacsonyabb árhoz kellett visszatérniük a kereskedőknek. A döntéshozók még azt se nézték, hogy milyen tartási körülmények között tojták a tojásokat a tyúkok.
Így a tojástermelőnek és a kereskedőnek nem maradt lehetőségük arra, hogy az ársapkán kívül maradt termékkel kompenzálják a hatósági árassá váló termékek veszteségeit, ellentétben példásul a tejágazattal, ahol a befagyasztott árú 2,8 százalékos UHT-tej mellett a többi tejtermékkel enyhíteni lehet a jövedelemkiesést. Ehhez képest valamennyi tartásból származó, valamennyi méretű tojás visszakerült a szeptember végi árszintre.
A kereskedők megkerülték a magyar beszállítót
A tojásár befagyasztásának hírére roham indult a boltokban, az első napokban gyorsan ürültek a polcok, majd néhány üzletben már lengyel tojással is lehetett találkozni. Az agrárminiszter múlt héten az Inforádióban arról beszélt, hogy a lengyel tojást a spájzoló vásárlás miatti hiány kiküszöbölése miatt szerezhették be a csomagolók, ilyen máskor is előfordult, hiszen az ünnepek tájékán nagyobb a kereslet, és a magyar termelők a hazai fogyasztás 80-85%-át tudják egyébként is kielégíteni. Hasonló számokat mondott korábban az Agrárszektor által megkérdezett Tojásszövetség is.
A tojásforgalmazásnál az eddigi gyakorlat valóban az volt, hogy a tojástermelők beszállították a tojást egy-egy csomagolóhelyre, amellyel szerződtek, a kiskereskedelmi láncok tendereire pedig ezek a csomagolóhelyek pályáztak úgy, hogy egy adott árra és mennyiségre kötöttek szerződést. Innentől kezdve a csomagolók gondoskodtak arról, hogy a szerződött mennyiséget biztosítsák az üzletek számára, és ha szükséges volt, akkor akár importból pótolták a kellő mennyiséget.
Most viszont azzal szembesültek a magyar tojástermelők és csomagolók, hogy a lengyel tojást az üzletek egyenesen külföldről, lengyel tojástermelőktől hozták be, tehát nem a hazai csomagoló vállalkozáson keresztül. Erre utal az is, hogy a tojások az eredeti, lengyel csomagolásukban kerültek fel egy áruházlánc polcaira, és csak egy arra ragasztott magyar nyelvű matricán szerepelnek a magyarországi forgalmazásnál elvárt alapadatok. A jelenségre Csupászné Sánta Éva, a a Csabatáj Zrt. vezérigazgatója is felhívta a figyelmet a Portfolio Agrárszektor 2022 konferencián.
Kész, vége? Tényleg lehúzhatják a rolót ezek a gazdák Magyarországon?
Ki nyeli le a veszteséget?
Az aggodalom oka az, hogy az olcsóbb lengyel tojás miatt kiszorulhatnak az üzletekből a magyar termékek, a kereskedők mintha ezt az újabb békát - a magas beszerzési árak és a hatósági ár közötti különbség finanszírozását - már nem szeretnék lenyelni. Miközben pedig a kereskedők a megnövekedett beszerzési áraikat nem tudják érvényesíteni a fogyasztói árakban, ugyanis a nemzetközi láncok is legfeljebb abban bízhatnak, hogy külföldi forrásaikból olcsóbban kihozhatják az árstopolt termékek beszerzését, a gazdák nem tudják csökkenteni áraikat a magas költségeik miatt.
Egymásnak feszülnek tehát a termelők és a kereskedők, az elkövetkező hetekben dőlhet el, hogy kinek a torkán tolják le a veszteséget, melyik fél nyeli le a nagyobb falatot, most zajlik az egyezkedés. A feszült helyzet miatt egyelőre egyik fél sem vállalta, hogy nyíltan kifejtse álláspontját, csak anonim módon vázolták a tervezett lépéseiket. A tojás az egyik legpőrébb termék, mégis költséges: a tojók neveléséhez drága takarmányra, a keltetéshez plusz energiára van szükség, de a csomagolás is sokba kerül. Más magyar élelmiszereket sem túl olcsón állít elő a hazai feldolgozóipar, így a gyenge forint, és a gyenge forinton megvásárolt inputanyagok mellett a nem túl fényes termelékenységi mutatók miatt is nagyobb az élelmiszerpiaci infláció, mint más európai országokban.
Az agrárszektorban éppen most örülhetnek a rengeteg uniós pénznek, aminek egy részét fejlesztésekre költhetik el, ám a kedvezőtlen kamatkörnyezetben egyelőre nem valószínű, hogy 2023 a nagy fejlesztések éve lesz. Bár a globális piacon már kezdenek lenyugodni az árak, a hazai agrárszakértők egyelőre további drágulásról beszélnek, igaz, jelentősen lanyhuló dinamikával, de nem csoda, ha a kereskedelemnek már elege van a lenyelt veszteségekből, és az élelmiszerkereskedelmi portfóliójuk lassan csökkenő forgalmából.
Az olcsóbb külföldi beszerzés nem minden esetben járható út, az AKI PAIR adatai szerint például a vágócsirke termelői ára Lengyelországban valamivel a magyar árszint fölött van. Az intézet adatbázisában a magyar burgonya is egy kicsivel olcsóbb, mint az import. A tojás esetében külföldi árakat nem közölnek, de áruházi hirdetőlapokból az derül ki, hogy éppen Lengyelországban jóval olcsóbban lehet az üzletekben tojást vásárolni. Ezt a termelők sem cáfolják, de többek szerint a milliós kibocsátású telepekről származó áru szerintük nem olyan minőségű, mint amilyet a hazai kisebb gazdaságokban előállítanak, ráadásul az itthon megtermelteket nem kell több száz kilométeren át szállítani.
Mivel egész Európában tojáshiány van kialakulóban a dühöngő madárinfluenza-járvány miatt, kínálkozik azonnal a megoldás, hogy a lengyel tojást behozó áruházba eddig beszállító termelők fogják az összes odaszállított tojásukat, és elviszik exportra. Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban, Németországban és más európai országokban is egyre nagyobb a hiány, és ott jóval nagyobb a fizetőképes kereslet. Így ha nem egyeznek meg a tojástermelők és a kereskedőláncok, akkor a magyar tojásszállítmányok a hazai boltok helyett európai körútra indulhatnak.
