A sertéshús és a húskészítmények időben jóval elcsúszva kezdték el követni az egyéb élelmiszerek árának növekedését. Ennek jelentős részben a hullámzó sertéshúspiac volt az oka: tavaly év elején még túlkínálat és alacsony árak voltak a sertéspiacon, amelyek akkor sem változtak, amikor a takarmányozás költségei elkezdtek emelkedni - magyarázta Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke. Tavaly az élelmiszereknél már rég elindult az áremelkedés, de az sertésnél ez nagyon sokáig nem történt meg, csak az év második negyedévében indult el egy árkorrekció. Ez azonban azt hozta magával, hogy az élő sertés ára az év egészét tekintve közel 80%-kal emelkedett. A szakember két példával érzékeltette, hogy mennyire maradt le a sertéshús a többi élelmiszerhez képest: mint mondta, az élelmiszer-infláció éves átlagos szintje 26% volt, míg a sertéshúsé csak 14%. Ha pedig a decemberi adatokat nézzük, akkor azt kell látnunk, hogy amíg az élelmiszer-infláció 44,8%-os volt, addig a sertéshúsé „mindössze” 29,9%-os. Ez pedig azért problémás, mert az áremelkedésben lemaradás volt és van, miközben az előállítási költségek - egyebek mellett a takarmány, energia, munkaerő költségei - ugyanúgy növekedtek.

Mivel még nem tudott minden önköltség beépülni az árakba, elképzelhető, hogy további áremelkedések lesznek a sertéshús tekintetében a következő időszakban

- figyelmeztetett Éder Tamás.

A Hússzövetség elnöke beszélt arról is, hogy az elmúlt években a szakmai szervezetek és szövetségek, a kiskereskedelmi cégek és az Agrárminisztérium rengeteget dolgozott azért, hogy a meghatározó élelmiszerek esetében a magyar termékek aránya magasabb legyen a boltokban. Ennek eredményeképpen több cég is önkéntes vállalásokat tett, hogy az árukészletükben a sertéshúsok és húskészítmények, a tejek és egyéb élelmiszerek aránya 100%-ban magyar lesz. Ezek az együttműködések megerősítették a beszállítók és a kiskereskedelmi láncok közötti viszonyt, és egy jó tendencia kezdett kialakulni.

Éppen ezért az élelmiszerárstop bejelentése eleinte még nem okozott problémát, mivel ideiglenes intézkedésnek indult. Az ágazat szereplői mind azt gondolták, hogy 3 hónap még kibírható. Csakhogy az ársapkát folyton meghosszabbították, amiből kifolyólag mostanra már olyan mértékű vesztesége van a kiskereskedelmi láncoknak, hogy el kell gondolkodniuk azon, hogy akár csak ideiglenesen is, de olcsóbb külföldi alternatívákat keressenek-e a drágább magyar termékek helyett. Éder Tamás kiemelte, hogy ez a gyakorlat korábban jellemző volt a kiskereskedelmi láncokra, de épp a fentebb említett együttműködések miatt az utóbbi években kezdett kikopni a magyar élelmiszer-kereskedelemből. Ám ahogy az ársapka időszaka mind hosszabbá és hosszabbá vált, egyre komolyabb fenyegetéssé vált, hogy a kiskereskedelmi láncok ismét olcsó külföldi készleteket hozzanak be, és egyes termékkörökben már meg is nőtt a külföldi termékek aránya.

A gond ott van, hogy minél inkább elhúzódik az élelmiszerárstop, annál többször merülhet fel a kiskereskedelmi láncokban, hogy újra és újra ehhez a megoldáshoz forduljanak. Ez pedig erodálja a korábban kialakult bizalmi viszonyt. Ezért mondják egyre többen, hogy az ársapkát minél előbb ki kell vezetni

- mutatott rá Éder Tamás.

A szakember elmondta, hogy konkrét hivatalos statisztikai adataik egyelőre még nincsenek arról, hogy mennyivel nőtt a külföldi élelmiszerek behozatala a hatósági ár bevezetése óta, csak a piaci szereplők jelzései alapján tudnak következtetéseket levonni. Ahol azonban látszódik már az import élelmiszerek arányának növekedése, azok a tejtermékek, így például a sajtok, a tőkehúsok és a csirkemell. Az import élelmiszerek származási országát illetően az biztos, hogy a tejek és tejtermékek, elsősorban Német-, Cseh- és Lengyelországból érkeznek hazánkba, a sertéshús Német- és Spanyolországból, míg a baromfihús Lengyelországból.

A Hússzövetség elnöke beszélt arról is, hogy az élelmiszerárstop mindössze 9 termékre vonatkozik, mégis kezdi szétzilálni a normális piaci kapcsolatokat. A kereskedők, akik ezeken a termékeken veszítenek, megpróbálják máshol behozni a veszteségeiket. Az ágazat eredetileg úgy volt vele, hogy 3 havi veszteséges értékesítés még „rendben van”, 6 havi még kibírható, de most már lassan egy éve velünk van az ársapka, és mindenki kezdi beárazni a dolgot. A valódi probléma és veszély azonban abban van, hogy tartósan olyan helyzetbe hoztunk több terméket is, hogy a fogyasztó nem azok valódi előállítási költségét fizeti ki - hangsúlyozta Éder Tamás, hozzátéve, hogy ez a normális piaci működéstől eltérő dolog, hiszen a piac logikája azt diktálná, hogy egy termékért annak a reális költségét fizesse ki a fogyasztó. Az intézkedés további fennmaradásának nagyon komoly következményei lehetnek, amelyet a termékpályák valamennyi szereplője meg fog érezni - figyelmeztetett a szakember.