Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!
A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.
Nevezzen szeptember 15-ig!
Megkezdték a felkészülést a pályázni tervező élelmiszeripari cégek, miután megjelentek a régóta várt, feldolgozó üzemeknek szóló pályázatok a KAP Stratégiai Terv keretein belül.
A kiírás újdonsága, hogy kicsiknek és nagyoknak külön csomagok állnak rendelkezésre és a korábbiakhoz képest nagyobb hangsúlyt kapnak a pénzügyileg megalapozott tervek és az igénylők stabil helyzete.
Kisebb és nagyobb cégek is indulhatnak
A nagyobb, komplex projekteket támogató „Feldolgozó üzemek komplex fejlesztésének támogatása” című felhívást 150, míg a kisebb léptékű beruházásokra fókuszáló „Feldolgozó üzemek fejlesztésének támogatása” című kiírást 50 milliárd forint forráskerettel hirdetik meg.
Előbbiben a fejleszteni szándékozók 200 millió és 5 milliárd forint közötti, utóbbiban legfeljebb 200 millió forint támogatásra pályázhatnak.
A fejlesztésekhez kapcsolódóan az alap támogatási intenzitás mértéke 50 százalék, de ez bizonyos esetekben 70 százalékig növekedhet. Mindkét megjelent felhívás támogatja a mezőgazdasági termékek feldolgozásával kapcsolatosan épületek kialakítását, felújítását, új eszközök, gépek beszerzését, új technológiai rendszerek kialakítását, valamint az energetikai korszerűsítéseket is.
Fontos bejelentést tett Nagy István két új pályázatról: ez sokakat érint
Pénzügyileg megalapozottnak kell lennie
A pályázatokkal kapcsolatban Nagy István agrárminiszter a napokban hangsúlyozta:
A felhívásokban meghatározott tartalmi értékelési rendszer alapján elsősorban azok a projektek számíthatnak a fejlesztési forrás elnyerésére, melyeknél igazolt azok hozzáadott értéke, pénzügyileg megalapozottak, és amelyek esetében a beruházó tartós üzleti kapcsolatokat tart fenn termelő partnereivel.
A 200 milliárdos keretösszeg egy 50 és egy 150 milliárdos csomagból áll, az utóbbiba pedig a nagy cégek is beleférnek. Ez tehát most egy olyan lehetőség, amellyel elméletileg minden magyarországi élelmiszeripari cég élni tud – mondta el az Agrárszektornak Éder Tamás. A Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) elnöke hozzátette:
Ugyanakkor látható, hogy sok olyan élelmiszerpiaci cég van, amely tavaly nem zárt jó évet, ráadásul a pályázatok elbírálásánál az ismereteink szerint a korábbiaknál nagyobb súllyal esik latba az, hogy milyen a vállalat gazdasági helyzete, illetve milyen üzleti tervet tud a konkrét beruházáshoz kötődően prezentálni. Nyilvánvalóan azok, amelyeknek az előző évük gyengébb volt, ebben a tekintetben nehezebb helyzetben vannak.
Lesznek, akiknek nagy falat lesz
Éder Tamás szerint lesznek olyan vállalatok is, amelyek emiatt nem tudnak élni most a lehetőséggel, mert vagy a saját részt sem tudják előteremteni, esetleg nincsen megfelelő kondícióban a cég olyan szempontból sem, hogy a banki hitelhez sem jut hozzá, vagy csak kedvezőtlen kondíciókkal.
Egészen biztos, hogy lesznek olyanok is, akik nem is futnak neki az egyébként szükséges beruházásnak.
Az elnök szerint azon cégek, amelyek ki tudják használni a lehetőséget, várhatóan a technológiai megújítás, az energiahatékonyság javítása irányába mennek el, és biztosan lesznek automatizációs, robotizációs, digitalizációs fejlesztések is a benyújtott pályázatok között.
Nobilis Márton: most kell előre lépnie az élelmiszeriparnak
Éppen ideje volt már
Nagyon vártuk a most megjelenő pályázatokat, készültünk rá és nagyon örülünk, hogy kijött. Óriási érdeklődést látunk, nagyon felgyorsultak a beszélgetések a témában, mert az ilyen beruházásokra nagy szükség van most az élelmiszeriparban – mondta el az Agrárszektornak Demeter Zoltán, a K&H Csoport agrárüzletág vezetője. Hozzátette:
A most megjelent pályázatok révén fogják ugyanis pótolni az ágazati szereplők az elmúlt évek elmaradt beruházásait.
A szakember elmondta: a beruházási célok között nagyon nehéz prioritási sorrendet felállítani, de a legfontosabbak között az energia- és munkaerő-hatékonyság, valamint a piacbővítést, a nemzetközi piacra lépést segítő projekteket lehet említeni.
A nagyok ráugranak
Egy a témára rálátó forrásunk szerint az élelmiszeripari cégek körében így is vannak jópáran, akik nagyon komolyan gondolják a mostani kiírást, elsősorban azok a tőkeerősebb, jobb helyzetben lévő vállalatok, amelyek igazán nagyban tudnak gondolkodni. A „Feldolgozó üzemek komplex fejlesztésének támogatása” elnevezésű, vagyis a nagyoknak szóló felhívással kapcsolatban tehát komoly érdeklődés mutatkozik az iparágban.
Ennek egyik fő oka az, hogy a pályázati forrásból egy-egy kellően megalapozott projektre jelentős összeg, akár 5 milliárd forint is elnyerhető.
Ez a szabad szemmel is jól látható összeg már elegendő arra, hogy valóban érdemi fejlesztéseket vigyenek véghez a nyertes vállalatok. A szakember hozzátette:
A nagyok mindegyike komoly tervekkel készül a pályázat kapcsán és a legtöbben az 5 milliárdos célt kívánják elérni. A számukra rendelkezésre álló 150 milliárdos keretből tehát várhatóan nem marad, sőt, számítani kell arra, hogy túljelentkezés lesz.
Egy az Agrárszektornak nyilatkozó másik forrás is úgy vélte, hogy a mostani kiírás elsősorban a nagyoknak előnyösebb.
Ez szerintem részben cél is volt, az élelmiszeripar némileg kockázatos szektor, ahol jelentős tőkére van szükség, komoly verseny érvényesül és nagy költségtényezőkkel működik. Ebben az ágazatban valójában a nagyobb szereplők azok, akik életképesek, ők tudnak könnyebben forrást bevonni a bankrendszerből és róluk el is lehet hinni, hogy tényleg meg tudnak valósítani egy 5 milliárdos projektet.
A szakértő hozzátette: nem véletlen az sem, hogy az irányító hatóság részéről felértékelődött a pénzügyi stabilitási kérdése. A korábbi kiírások során előfordult, hogy menetközben megváltozott a kamatkörnyezet, emelkedtek a megvalósítási költségek.
Ráadásul korábban sok esetben újonnan létrejött, szinte bevétel nélküli cégek is pályáztak az akár 1-2 milliárdos projektköltségű beruházási tervekkel, majd adott esetben a pontrendszeren át is mentek ezek a pályázók. Nem véletlen, hogy az irányító hatóság ezt meg akarta akadályozni, mert ezeknél nem várható, hogy a projekt ténylegesen meg is valósul.
A nagy, kipróbált és tőkeerős cégek ugyanakkor valóban olyan beruházási tervekkel állhatnak elő, amelyek nem csupán a pályázati bírálat és a banki vizsgálat próbáját állják ki, hanem megvalósulás után hosszabb távon is eredményesek lesznek – tette hozzá.
