Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A következő tíz évben a globális mezőgazdasági termelés értéke az előrejelzések szerint évente 1,1%-kal fog növekedni (változatlan áron mérve). Várhatóan az állattenyésztés vezeti majd ezt a növekedést, évi 1,3% termelésből származó bevételnövekedéssel. A haltermelés pedig az előrejelzések szerint 1,1%-kal nő majd évente. Az állattenyésztésen belül különösen a tejtermékek termelése fog leginkább bővülni - írja a NAK.
Az állattenyésztés mezőgazdasági termelésen belüli részesedése az előrejelzések szerint a magas jövedelmű országokban csökkenni fog, de az alacsony és közepes jövedelmű országokban növekedni fog.
A szubszaharai Afrika, valamint a közel-keleti és észak-afrikai régiók tehát várhatóan jelentősebb eredményeket érnek el a termelés növekedése terén. A szubszaharai Afrikában az állattenyésztés bővülésének nagy részét várhatóan a tejtermékek előállítása adja majd, míg a baromfi ágazat előre láthatólag a Közel-keleti és az Észak-afrikai régiókban lesz elsődleges alapja a termelés növekedésének. Elmondható továbbá, hogy a környezeti fenntarthatóság és a magasabb állatjóléti szint felé való elmozdulás iránti fokozott igény folyamatos nyomást fog gyakorolni a hozamok javítására. Feltételezve az intenzívebb termelési rendszerekre való sikeres áttérést tehát a termelés növekedésére számíthatunk. A környezeti fenntarthatósággal és az állatjóléttel kapcsolatos előírások szakmailag nem megalapozott módon történő további szigorítása azonban mérsékelhetik a hozamjavulást, ronthatja a gazdaságok jövedelmezőségét.
Az OECD termelési részesedése csökken más régiókhoz, különösen Indiához képest. Az OECD-országok globális részesedése a tej és hús termelésében − egyéb termékek mellett − az elmúlt 20 évben átlagosan mintegy 7%-kal csökkent. A legjelentősebb változás a globális tejpiacokon következett be, ahol az OECD részesedése 51%-ról 41%-ra esett vissza. A változás szinte teljes egészében Indiára vezethető vissza, amelynek a részesedése 14%-ról 23%-ra nőtt a vizsgált időszakban.
A kereskedelmi környezet jelentősen megváltozott
Az OECD-országok globális részesedése a kereskedelem terén mindenütt csökkent, mind az export-, mind pedig az importrészesedés visszaesett. Az import tekintetében a húsok esetében átlagosan 16%-os és a tejtermékek esetében pedig 13%-os visszaesés volt tapasztalható. Kelet-Európában a húsimport részesedése jelentősen, 15%-ról 6%-ra esett vissza. Ezzel szemben az importrészesedések legnagyobb mértékben Kínában, valamint az Indián kívüli Ázsia országokban nőtt.
Húspiaci helyzet
2023-ban a hús világpiaci ára a kulcsfontosságú régiók tartós termelése és a főbb importőrök keresletének mérséklődése miatt csökkent. Az olyan kihívások ellenére, mint az állatbetegségek, a növekvő termelési költségek, a szabályozási korlátozások és a kedvezőtlen időjárási körülmények a hústermelés enyhe növekedést mutatott, főként Ázsiában, Dél-Amerikában és Óceániában, azonban Európa hústermelése csökkent.
A globális hústermelés várható növekedése elsősorban a közepes és alacsony jövedelmű országokból fog származni az összes állattenyésztési ágazatban.
Az előrejelzések szerint a baromfihús termelés az előállított állati fehérje teljes növekedésének több mint felét teszi ki majd. A rövidebb termelési ciklusok és a takarmányértékesítés hatékonyságának folyamatos javulása hozzájárulhat a baromfihús a marhahúshoz képesti alacsonyabb árához. A termelés legnagyobb volumennövekedése az ázsiai-csendes-óceáni térségben következik be várhatóan, amelyet elsősorban a fejlett takarmányozási gyakorlatok és a tenyésztési technikák fejlődése támogat majd.
Középtávon az egy főre jutó napi húsfehérje-fogyasztás globális átlagos grammja 2033-ra várhatóan évi 3%-kal, illetve további 0,5 kg ehető kiskereskedelmi tömegegyenértékkel nő majd, ami az előző évtized növekedésének fele. A takarmányköltségek közelmúltbeli csökkenése és az általános infláció mérséklődése a világ számos részén nem ellensúlyozta teljes mértékben az egyéb, magasabb termelési költségeket. Ennek hatása érezhető a kiskereskedelmi húsárak alakulásában, valamint az visszafogja a kereslet növekedését. A globális húsfogyasztás 2033-ra várhatóan 12%-kal nő a 2021-2023-as bázisidőszakhoz képest.
A Covid19-világjárvány és annak hatására bekövetkező gazdasági visszaesés jelentősen befolyásolta a fogyasztói magatartást a húsfogyasztással kapcsolatban. A viselkedésbeli változások hátterében az alacsonyabb fizetőképesség, a távmunka miatti megnövekedett otthoni főzés, a megfizethetőbb fehérjék felé való elmozdulás, valamint a humánegészségügyi, környezeti és állatjóléti aggályok egyaránt állnak.
A fogyasztók a magasabb húsárak és a csökkent vásárlóerő következtében az olcsóbb húsfélék felé mozdultak el. Ezzel szemben a magasabb jövedelmű fogyasztói réteg esetében az egészséges életmód és a környezettudatosság által vezérelt élelmiszer-választás figyelhető meg, melynek eredményeképpen ez a fogyasztói réteg hajlandó és tud is egyre többet fizeti a prémium minőségű, kevésbé feldolgozott húsféleségekért.
A termelékenység javítása - mely főként a csúcsgenetika alkalmazásával, a fejlettebb gazdaságirányítási, tenyésztési- és tartási rendszerek alkalmazásával valósítható meg - akár intenzív, akár extenzív termelési rendszerekről van szó, egyre kritikusabb szerepet fog játszani a hústermelésben, a fenntarthatóság biztosításában és az állattenyésztés kedvezőtlen környezeti hatásainak mérséklésében.
Az előrejelzése szerint közel 2 milliárd szarvasmarhát, 1 milliárd sertést, 32 milliárd baromfit és közel 3 milliárd juhot fog tartani világszinten.
A húsipar üvegházhatásúgáz-kibocsátása várhatóan 2033-ra 6%-kal fog növekedni, ez a kibocsátásnövekedés azonban kisebb, mint a hústermelés 12%-os növekedése, amely a baromfi hústermelési megnövekedett arányának és a termelékenység javulásának tulajdonítható. Tehát az állatonként előállított hús mennyisége nőni fog, miközben csökken az előállított hús egységenkénti (kg) ÜHG-kibocsátása.
Kína szerepe a globális húspiacon továbbra is kulcsfontosságú marad, bár piaci részesedése csökkenni fog, azonban az 2033-ra várhatóan még mindig 16%-ot fog képviselni. A Kína miatti kereskedelmi eltolódás azt is okozza, hogy a globális húsexport visszatér a 2019-ben megfigyelt alacsonyabb szintekre, azonban a globális húskereskedelem középtávon bővülni fog, amit az ázsiai országok egy főre jutó jövedelmének növekedésével és a szubszaharai térség népességnövekedésével függ össze. A kereskedelem növekedésének üteme mérsékelt lesz az előző évtizedhez képest, és a globális kereskedelem hústermelésének aránya az előrejelzési időszak vége felé várhatóan visszatér a 2021-es "afrikai sertéspestis" által kiváltott csúcsra.
Az állatbetegségek kitörése jelentős bizonytalanságot jelent a húságazat számára, mivel az ilyen események gazdasági hatásai gyakran megzavarják a piacokat, és évekig is eltarthat a megoldásuk.
Számítani lehet arra, hogy a demográfiai változások, az egészségtudatosság és a környezeti, állatjóléti aggályok fokozatosan csökkenthetik a húsfogyasztást. Fentieken túl a geopolitikai feszültségek, természeti események és logisztikai akadályok által okozott zavarok szintén hatással vannak a globális húsellátási láncokra.
2023-ban a globális hústermelés becslések szerint 354 millió tonnára nőtt, ami szerény, 0,7%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A globális húskereskedelem 2023-ban 39 millió tonnára esett vissza, 3%-kal alacsonyabb szintre, mint az előző évben. A globális húsárak 2023-ban csökkentek a 2022-es történelmi csúcs után, elsősorban a vezető exportáló régiók exportkínálatának növekedése és a kulcsfontosságú húsimportáló országok importkeresletének lassulása miatt. A világ hústermelése az előrejelzések szerint 2033-ra 12%-kal, azaz 41 Mt vágott-testtömeggel (vtt.), 388 Mt vitt-re nő.
A globális baromfihús fogyasztás 16%-kal, a sertéshús fogyasztás 8%-kal, a marhahús fogyasztás 11%-kal, a juhhús-fogyasztás pedig 16%-kal nő. Az egy főre jutó húsfogyasztás 2033-ra várhatóan 2%-kal fog emelkedni, ez mindössze 0,5 kg/év/fő mennyiséget jelent, így a fogyasztás elérheti a 28,6 kg/év/fő mennyiséget.
Ez a növekedés mindössze egyharmada az előző évtized növekedési ütemének. Világszerte egyre inkább megfigyelhető az a tendencia, hogy a fogyasztók egyre érzékenyebbek az állatjóléti, környezetvédelmi és humán-egészségügyi kérdésekre. Bizonyos esetekben a preferenciák változása az egy főre jutó húsfogyasztás csökkenéséhez vezethet, mint például az Európai Unió esetében, ahol az előrejelzés szerint a marha-, sertés- és juhhúst egyre nagyobb arányban helyettesítik majd baromfihússal. A globális baromfihús-fogyasztás az előrejelzések szerint eléri a 160 millió tonnát. 2033-ra az összes húsforrásból származó fehérje 43%-át a baromfihús fogja kitenni, ezt követi a sertés-, szarvasmarha- és juhhús.
Az előrejelzés szerint a globális sertéshúsfogyasztás minden régióban növekedni fog, kivéve Európát, ahol a fogyasztás már most is magas, és az egészségügyi, környezeti és társadalmi megfontolások jelentősen befolyásolják a fogyasztók választását. A sertéshús azonban továbbra is a legszélesebb körben fogyasztott hús marad az európai régióban. A sertéshús lesz tehát a húsfogyasztás növekedésének második legnagyobb hozzájárulója lesz és az előrejelzések szerint 2033-ra a fogyasztás eléri a 131 Mt vágott testtömeg értéket.
A globális marhahúsfogyasztás az előrejelzések szerint a következő évtizedben eléri a 81 Mt-át tonnát.
Várhatóan a legtöbb régió csökkenteni fogja marhahúsfogyasztását, kivéve az ázsiai-csendes-óceáni térséget, ahol az egy főre jutó marhahúsfogyasztás várhatóan évi 0,5 kg-mal nő. Bár a juhhús-fogyasztás viszonylag kis részesedéssel bír a globális húspiacon, azonban az továbbra is alapvető fehérjeforrás marad sok fogyasztó számára a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, ahol a sertéshús, mint helyettesítő húsféle nem jöhet szóba. Bár a globális táplálkozási szokásokban némi változás következik be várhatóan, a juhhúsfogyasztás továbbra is stabil marad.