Ha röviden szeretném kifejezni magam, akkor azt mondanám, hogy nagyon heterogén a kép, de mindenképpen javuló tendenciákat látok és pozitív várakozásokat, elsősorban a küszöbön álló pályázati források kapcsán. Ha pedig bővebben, akkor ki kell emelni, hogy a hazai élelmiszeripar még mindig erősen heterogén képet fest úgy a tulajdoni viszonyok, a vállalatméretek, az alkalmazott technológia és a menedzsment ismeretek, vállalatirányítási rendszerek terén egyaránt. Tudjuk, hogy a multik jelenléte és elsősorban az exportban betöltött szerepe jelentős, illetve az általuk alkalmazott tudás és döntéshozatali folyamatok is jellemzően professzionálisabbak, mint a hazai kkv-knál. Ugyanakkor jelentős fejlődés figyelhető meg a hazai tulajdonú vállalatok esetében is, elsősorban az alkalmazott technológiát illetően

- vélekedett Giczi Gergely a hazai élelmiszeripar helyzetéről.

Csökken Európa súlya: új országokban tarolhatnak a magyar élelmiszerek

Feltétlenül növelni kell az európai kontinensen kívülre jutó exportteljesítményünket.

A szakember egyúttal hangsúlyozta azt is, hogy az előttünk álló fejlesztési hullámban most már valóban a világszínvonalú, legmodernebb technológiák alkalmazását tűzhetik ki célul, ami valódi hatékonysági és versenyképességi előrelépést jelent majd a szektor szereplői számára. Több élelmiszeripari alágazatban várható még további konszolidáció, koncentráció, amely tovább segítheti a versenyképes üzem- és piacméretek létrejöttét és a szektor fenntartható termelését.

Ebben nagyon vagyunk az EU-ban

Giczi Gergely elmondása szerint magyar élelmiszeripar minőségben általában véve jó, egyes esetekben kiváló, de mindenképpen az európai átlagot meghaladó minőségben képes termelni:

Ha ezt a fejlesztéseknek köszönhetően komoly nemzetközi versenyképességi ugrással tudjuk párosítani, akkor komoly reményeink lehetnek az export jövője kapcsán is. Ezzel azonban nemcsak lehetőség, de felelősség és feladat is adódik, hiszen a piacainkat tovább kell építenünk, diverzifikálnunk kell, mert az európai piacaink már most sem, és az előrejelzések alapján középtávon sem fognak kifejezetten jól teljesíteni. Összességében én tehát optimista vagyok a magyar élelmiszeripar következő évtizedeivel kapcsolatban.

Rengeteg élelmiszer kerül a szemétbe: miért dobják ki ennyien az ételt?

Meghatározó lehet az élelmiszerfelesleg mentése a mezőgazdaságból a szakértők szerint.

Tarolhatnak a pályázatok

Fontos megemlíteni, hogy megjelentek az új ciklus első pályázati kiírásai 150+50 milliárd forint értékben, amelyekre szeptembertől már be is lehet adni a pályázatokat. Az összességében mintegy 750 milliárd forintnyi, kifejezetten az élelmiszeripar számára dedikált pályázati forrás azt jelenti, hogy 2029-ig 1500-2000 milliárd forint közötti beruházás valósulhat meg a szektorban. Történelmi lehetőség, hogy végre valóban „gatyába rázzuk” az élelmiszeripart Magyarországon.

Ki kell emelni, hogy az élelmiszer-gazdaság exportja továbbra is kiemelkedő, az agrár külkereskedelem többlete a teljes nemzetgazdasági többlet 32%-át biztosította 2023-ban. Az export szerkezete is folyamatosan javul, az alapanyagok felől egyre inkább a magasan feldolgozott termékek felé tolódik, utóbbi részaránya az exportban tavaly már elérte a 42%-ot. Fontos továbbá azt is megemlíteni, hogy a jelenlegi időjárási helyzet ismét súlyos aszályt vetít előre a hazai mezőgazdaságban, elsősorban a kukorica, de a napraforgó és a szója esetében is. Az alapanyag-termelésünk a saját szükségleteinket fedezi ugyan, de az exportra szánt többletet már biztosan kedvezőtlenül érinti az aszály az idei évben is.

A termelés biztonságára, az öntözésfejlesztés mellett a fajtaválasztásra és a nemesítésre igen komoly energiákat kell tehát mozgósítani annak érdekében, hogy a feldolgozóipar alapjául szolgáló mezőgazdasági termelés szintje fenntartható legyen a jövőben is. Meggyőződésem, hogy a 2022-es év sokkja, valamint az idei esztendő nehézségei után még egy hasonló évet nagyon sok termelő már nem bírna ki.

Óriási lehetőség áll a magyar termelők előtt: nincs mese, ezzel élniük kell

Bővülő termelés és növekvő hatékonyság jellemzi a zöldségtermesztést Magyarországon.

Kellenek a kampányok is az élelmiszeriparnak

Az Agrármarketing Centrum, felismerve a globális piaci folyamatokat, illetve a várható hazai fejlesztések következményeit, két éve kidolgozta és működteti Hungarian Food Business Program névre keresztelt exportfejlesztési koncepcióját. Ennek keretében professzionális nemzetközi kiállításokra, saját szervezésű B2B programokra viszi a hazai élelmiszeripari gyártókat, illetve üzemeltet egy valós idejű, digitális exportkatalógust is, amelynek köszönhetően a világ bármely pontján elérhető az aktuális exportképes magyar élelmiszeripari kínálat. Több száz hazai élelmiszeripari cég vesz részt a programban és él az exportfejlesztési eszközökkel, lehetőségekkel évről évre.